Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-182
182. országos ülés febrnár 2. 188?. 39 nem tudják mily utón és módon kell azt keresniük, (TJgy van! a bal- és szélsőbalon.) a kik nem mindig állanak is, de állhatnak intimidatio alatt, lehetnek tudatlanságnak, félénkségnek alávetve. {Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És engedjen meg t. barátom és ezt ajánlom a t. minister ur figyelmébe, hogy épen azon jel, hogy egy községben általánosan el van terjedve az uzsorás kodásnak itt büntetett neme, épen az, hogy ez egy általános és nagymérvű visszaélés jellegét ölté magára és még sem történik feljelentés, mutatja, hogy önmagukkal tehetetlen emberek vannak. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Ez az, a mit én szem előtt tartok. Nagyon óhajtanára és a ministeríum utasításától függ, hogy visszaélés a hatóságok részéről e joggal lehetőleg teljesen kizárassék ; én egyáltalában igen óvandóuak tartom, hogy semmiféle belenyúlás, beleavatkozás ne történjék ott, a hol a közszükség, közérdek nem kívánja; de az említett két körülményben rejlik az oka annak, hogy ha ily szükség forog fenn, akkor az utat a hatóságok közbelépésére nyitva hagyjuk. Nem is ellenkezik ez a törvény szellemével, (Halljuk!) hiszen itt a törvény egy nemét a hivatalos gyámságnak gyakorolja épen az apró, épen a tudatlan, épen a saját ügyökben ezen törvényjavaslat szerint gyámoltalanoknak feltett emberekre. Ez a neme a hivatali védelemnek, a törvényjavaslat elvének tegnap történt elfogadása után, azt hiszem, tökéletesen jogosult. Mindenesetre az a ház, a mely előleg elfogadta ezen törvényjavaslatot, ezen álláspont ellen elvileg nem tehet kifogást. És most engedje meg a t. előadó ur, hogy azt mondjam: igaz, ennek a törvénynek a hatálya a bizonyítás nehézsége miatt is problematicus, de a törvénynek van két féle hatálya. A nélkül, hogy én valamelyik büutetőjogi theoria hívének akarnám magamat vallani, tény az, hogy az ilyen törvényeknek van megelőző hatálya is, van visszatartó hatálya is az alkalmazás valószínűsége és bizonyossága szerint. Tudom én, hogy bizonyítás esetében nehéz lesz bizonyítani, de ez nem birhatna engem arra, hogy a könnyű bizonyítással az ártatlanok elitélését könnyen lehetővé tegyem, másrészt nem akarok törvényt alkotni, hogy attól a visszatartó hatálytól, a melyet minden helyesen concipiált törvény, a melynek alkalmazása iránt bizonyosság vau, az életben gyakorolni szokott, meg fosszuk. Ezen okok azok t. ház, a melyek engem arra bírtak, hogy a fenforgó indítványt tegyem és most még csak azon kérelmet intézem a t. házhoz: méltóztassék azt elfogadni, de a „vétség" szónak kihagyásával, mert az igazságügyminister helyesen jegyezte meg, hogy a gondolatot magát szabatosabban fejezi ki e módosított szöveg, mely igy hangzanék: oly esetekben, midőn valamely községben általánosságban el van terjedve. (Helyeslés a bal- és a szélső balon.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Én nem zárkózom el azon oknak a fontossága elől, a melyeket az imént előttem szólott t. képviselőtársam felhozott; nem zárkózom el az előtt, hogy lehetnek tudatlan emberek, a kik nem birnak még azzal a felfogással sem, hogy ha jogaikban megsértetnek, az utat, a melyet mások is nekik indicálhatnak, megtalálhassák azoknak az orvoslására. A gyámságnak azon rendszerét azonban, mely az előbbi időkben fennállott, a mikor t. i. a jobbágynak a jogait az urodalmi fiscus védelmezte, én a mostani időben a mostani körülmények közt alkalmazhatónak alig találom. Én ugy hiszem, t. ház, mindig lesznek emberek, a kik az illetőket arra figyelmeztetik, hogy mit tehetnek, a mit tenni jogukban áll. És hogy a politikai hatóságot ezen joggal fel ne ruházzuk vagy inkább erre ne is kötelezzük, mint már előbbi felszólalásomban mondtam, a szolgabírónak mindig módjában lesz, az illetőket arra figyelmeztetni, nekik tanácscsal, útmutatással szolgálni. (Mozgás a szélső balon.) A mi pedig a községi elöljáróknak kötelezését illeti, én részemről ezt főleg azon vidékeken, melyek leginkább vannak sújtva, magában véve tökéletesen czélttévesztettnek tartanám. Hozzájárul, t. ház még az is, hogy e kifejezés: „azon községek, hoí az uzsora nagyon el van terjedve" olyan, mely nemcsak azon vidékekre volna alkalmazható' hol tudatlan nép lakik, hanem alkalmazható, oly vidékekre vagy inkább községekre is, hol már nem a tudatlanság, hanem már a nagyobb műveltség fokán álló elemek is vannak és mégis ezen intézkedés oda is átvitetvén, azt hiszem t. ház, hogy az a szakasz azon sarkelvét, melyet előttem szólott t. képviselőtársam is elfogad, nagyon is vitiálná. Ennélfogva kérem, méltóztassék a szakaszt ugy, a mint vau azon módosítással elfogadni, melyet az igazságügyi bizottság ajánl. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Az eredeti szöveg természetesen a 9. §. azon szövege marad, mely a bizottsághoz visszautasíttatott s igy midőn az első kérdést fel fogom tenni a szövegre, az alatt értem a 9. §-t a maga eredeti két bekezdésében, a mint az a bizottsághoz visszautasittatott és a mint nyomtatásban is van. Ezzel áll szemben Polónyi képviselő ur ellenindítványa, mely szerint a 9. §. hagyassék ki. Ha tehát a szöveg elfogadtatik, Polonyi képviselő ur ellenindítványa elesik.