Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-201
362 ^ 5- országos ülé» mirczias 7. 1883. öntudatlanul is • £1111ÍA törekvés, mely midőn minden vallás iránt bizonyos látszó türelmet, bizonyos conniventiát hord, egyedül a kath, egyház iránt áll bizonyos merev scepsissel, sőt ellenséges indulattal, ez lehet általános, ez lehet modern; de nem jogos, nem igazságos. Midőn egyébként a hivatolt ezikkelyek ellen álláspontot foglalnék, távol áll tőlem involválni, miszerint az azokban talált sérelmek szándékosan czéloztattak volna: csak azt akartam jelezni, hogy azok már tárgyukban és belőlök folyó következményeikben iiyenekül állanak a kath. egyház ellenében. Épen azért, midőn ama czélzatot supponálnom lehet, más indokot eme egyoldalú czikkelyezés alkotásánál nem találhatok mint ama feltételt: miután a többi felekezetek teljesen autonómok, az államnak, e szakterükből folyólag tanodáikra való intézkedési jogaikat tényleg elismernie kell, de eodificatió által jogilag sanctionálnia is; a kath. egyház azonban a magyar államban ily jogi autonómiával, pragmatice nem birván, bár ő is alapítványai után tényleg birtokában állhat tanodáinak: azonban épen említett viszonyánál fogva az állani irányában tanodáira való autonóm intézkedési joga nem sanctionálható. E suppositum bármily plausibilisnek látszassák is színre, meritorie véve, igazságtalan inductio és téves feltevés, mert ha igy volna is: nem kellene-e épen a helyes liberalismus követelményeként a többi felekezetekkel hasonló jogban részesíteni? Valóban bölcs liberalismus teremtette ugyan a javaslat ezikkelyeit, mindazonáltal abbeli egyoldalú alkalmazásuk által, azokból oly helyzet jő ki, mely az osztó igazság színe előtt, mely minden változó jogi constructiók ellen, változatlan jogi dictamen, kivételes állapot fog maradni, mely a terhelt jogalany méltóságát sérti és következményeiben tűrhetien állapotot fog szülni mindenkor. Mindenesetre nyomasztó reánk katholikusokra már maga ama államj oggyakorlatilag való megkülönböztetés a katholikus és más felekezeti iskolák között. Ha jók, ha a tanügyre czélirányosak és az államra is hasznosak a beczikkelyezett jogok, miért záratott ki azok köréből egyedül a kath. egyház ; ha nem jók, ha nein hasznosak, mi ezélból ruházza fel azokkal az állam az egyéb felekezeteket ? ! De szabad kérdenem: áll-e a praemissa ? áll-e az, hogy a kath. egyháznak nincs autonómiája? értem az állammal szemben, mert benső viszonyát illetőleg, egyházi s világi, tagjai közt, ezt, mint saját belügyét, majd ő maga fogja czéljainak legmegfelelőbb módon elintézni. Sokan e kérdés megoldásánál azon autonómiát veszik fel eriteriumul, melylyel hazánkban a protestáns egyházak birnak. Ez egyházak, midőn először is önlétöket kiküzdötték az idők folyamában, az önléttel járó önrendelkezési és önműködési complesumot vivták ki, mely codificáltatott; hazánk jogi organismusába — mint történelmükből folyó sarkalatos ezikkelyek —- beoltattak. Historiailag ily módon kifejlett, bizonyos meghatározott, beczikkelyezett tételeken alapuló — hogy ugy szóljak, in externo álló autonómiája a kath. egyháznak hazánkban nincs; mert historiailag oly módon nem is alakult, sem nem is fejlődött. Az ő viszonya a magyar államhoz keletkeztekor és a századokon át folytatott életében egészen más természetű volt. Á miért is önléte s ebből folyólag önrendelkezési s önműködési joga is egészen más szempont alá kell hogy vétessék. Igaz, a változott viszonyok közt a kath. egyház is kénytelen leend, Önállóságáért küzdve, üy autonómiáért törekedni; lehet, hogy nekünk katholikusoknak is az lesz sorsunk, hogy csak hosszú időn át folytatandó békés szellemi harczok gyümölcseként lehetend azt birtokba vennünk. — De a logica teljes erejével, lelkem egész hevével kell itt e helyen egyházam számára az ő természetszerű autonómiáját védelembe venni. (Helyeslés. Halljuk ! Halljuk!) Minden testületnek, mely organicus egészet képez, melynek határozott czélja és annak megfelelő eszközei, intézményei vannak, kell, hogy elvben és gyakorlatban teljes intézkedési szabadsággal birjon organismusa terében és czéljából folyólag, vitatható valemely testület, intézmény létjogosultsága, de ez elfogadtatván, czéljának megfelelő önállósága tőle el nem vitatható. (Helyeslés.) Van a kath. egyháznak is a maga természetszerű, az államtól teljesen független, attól szigorúan megkülönböztetendő czélja és ennek elérését czélzó eszközei; van ezekből folyó életorganismusa, van jogai, kötelmeinek körében élő autonómiája, önállósága. (Helyes!) Van ily autonómiája hazánkban is, melyet neki nem az állam adott, de melyet önmagával hozott, midőn itt szt. István országában alakult, annak minden feltételeivel együtt. 0 nemcsak a templomban hirdeté az Istent, ő volt az iskolák alapítója, a nevelés független, sőt sok időn át egyedüli dajkája. Nagy küldetéséből folyólag senki által nem korlátozva, iskolákat alapított, kiküldi tanítóit, megszabja a tanítás módját, a nevelés kellékeit, éber szemmel őrködik tanítói működése felett, számba veszi a tanítás sikereit, vezetője, birája, éltető szelleme iskoláinak, avagy mi más ez, mint autonómia, mi mást követel ma is, mi más az, a mit a szőnyegen fekvő javaslat czikkelyei a többi felekezetek számára biztosítani szándékoznak ? (Helyeslés.) Igaz, ez autonómia beczikkelyezést annyi századon át nem nyert, egyszerűen azért, mert arra szükség nem volt. (Helyeslés.)
