Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-182
182. »rsíágos ülés február 2. 1S8S. 27 rendre is ki volt tűzve, a jelentés tehát ki nem nyomathatott és szét nem osztathatott: előadói tisztemnek leghelyesebben azzal vélek megfelelni, ha mindenekelőtt felolvasom az igazságügyi bizottság jelentésében foglalt azon indokokat, a melyek az igazságügyi bizottságot vezették akkor, midőn gr. Apponyi Albert indítványával szemben az eredeti szöveget fentartandónak jelenti ki. (Olvassa.) Azon indokokat, a melyek a bizottságot vezették akkor: a midőn az igazságügyminister ur által beterjesztett törvényjavaslat álláspontját elfoglalva, az uzsorát azon vétségek közé sorozta, a melyek miatt a büntető eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg, sokkal nyomatékosabbnak találja a bizottság, mint azon érveket, a melyek felhozattak és felhozhatók a mellett, hogy üzletszerű uzsoravétség eseteiben a bűnvádi eljárás hivatalból is megindítható legyen. Az uzsora vétség eseteiben a hivatalból megindítandó eljárás majdnem kivétel nélkül eredménytelennek fog mutatkozni, mert ha a cselekményt magok a károsítottak fel nem derítik, ha az adatokat a hatóságnak rendelkezésére nem bocsátják: az általán véve is igen nehezen bizonyítható uzsoravétséguek bebizonyítása úgyszólván lehetetlenné fog válni. Azt, hogy uzsora követtetett-e el vagy nem, rendszerint csak a károsított fél tudhatja; ha tehát ha az ő fellépése nélkül hivatalból, esetleg nem érdekelt feleknek feljelentései alapján is megindíthatónak mondatnék a büntető eljárás : akkor ez által veszélyes tág tér nyittatnék arra, hogy egyfelül az uzsoravétség elkövetésével esetieg'alaptalanul gyanúsítottak meghurezoltassanak, másfelől pedig — és erre kiváló súlyt fektet a bizottság — hogy a hivatalból megindított vizsgálat során a hatóság az uzsora által károsítottak magánjogi viszonyainak kutatásába szükség nélkül akkor avatkozzék be, a mikor a károsított fél ezt nemcsak nem kívánja, hanem azt, mint az ő jól felfogott egyéni érdekével ellentétben levőt, mellőztetni óhajtja. Az igazságüg} T i bizottság azon meggyőződésben van, hogy büntető törvénykönyvünknek rendszerét és az uzsoravétségnek a csalás vétségéhez és bűntettéhez általában, különösen pedig a btk. 385-ik §-ába ütköző csaláshoz való hasonlatosságát figyelembe véve: az uzsoravétség azon büntetendő eselekvésryek közé sorozandónak mutatkozik, a melyek miatt büntető eljárás megindításának csak a sértett fél indítványára legyen helye és azt hiszi, hogy ezen gr. Apponyi Albert képviselő ur módosítványában is elfogadott szabály alul az üzletszerűleg űzött uzsora eseteire nézve kivételt megállapítani azért nem lehet, mert azon indokok, a melyek az uzsorának az indítványtól függő büntetendő cselekvények közé leendő sorozása mellett szólauak, fenaállanak, esetleg részben fokozottabb mérvben fennállhatnak az üzletszerüleg űzött uzsora vétségeinél; mert továbbá az üzletszerüleg űzött uzsoránál többeknek károsítása forogván fenn, nem lehet attól tartani, hogy ha valódi üzletszerű uzsora forog fenn, a károsítottak egyike sem fog a törvény engedte indítványozási joggal élni — s mert végre azon körülmény, hogy az uzsora üzletszerűen folytattatik-e vagy nem, előzetesen a büntető eljárás megindításakor nem lévén megállapítható : az indítványozott kivétel azon veszélylyel járna, bogy a nem érdeklett felek részéről történt feljelentés mindenesetben üzletszerű uzsora alakjába lenne öntve és ez által könnyű szerrel meghiusíthatóvá válnék azon szabály, mely az uzsora vétségét rendszerint a sértett fél indítványára rendelné üldözendőnek. Ezekből kiiadulva a bizottság, gr. Apponyi Albert képviselő indítványával szemben a 9. §. eredeti szövegének fentartását hozza ajánlatba. Tekintettel azonban arra, hogy a büntető törvénykönyv általános rendelkezései az uzsora vétségére is alkalmazandók lesznek, azon esetre, ha a törvény világos kivételt nem állapít meg. Tekintve továbbá, hogy a btk. 112. §. szerint a magán fél indítványa azon naptól számított 3 hó alatt terjesztendő elő, a mely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott. Tekintve végre, hogy az uzsora vétségére nézve ezen három hónapi határidő annál inkább rövidnek mutatkozik, mert az uzsora vétsége az első §, szövege szerint az ott fenforgó körülmények létezése esetében már a hitelezéssel vagy a fizetési halasztással be van fejezve : Indítványozza a bizottság, hogy a 9. §. első és második bekezdése közé a következő új bekezdés vétessék fel: „A sértett fél indítványát a három évi elévülési határidőn belül az 1878: V. t.-cz. 112. §-ábau előirt bárom hő eltelte után is előterjesztheti." T. képviselőház! Azt gondolom, hogy az igazságügyi bizottság most felolvasott indokolásával szemben, nagyon rövidre szorítkozhatom. (Halljuk!) Ugy az első alkalommal, mikor a törvényjavaslat tárgyaltatott, mint a visszautasítás folytán lelkiismeretes bírálat alá vette a bizottság azon indokokat, melyek az ellennézetűeket vezérelték és a melyeknek helyes intentióbóí való kifolyását a bizottság tagadásba venni nem kívánja. De azt hiszi a bizottság, hogy az indítvány épen az uzora vétségénél büntető törvénykönyvünk rendszerével is összeütközésbe jönne, mely büntető törvénykönyvünk az uzsorával egészen azonos természetű bűncselekményeket 4*
