Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-199

312 !89. oi ?.kz(» ülés máreiius 5. 1SS3. rültség a szélső baloldalon.) Szóval, ha vizsgáljuk azon érveléseket, melyeket az előadó ur itt felhozott és a melyek a bizottságban mondattak, tökéletesen látjuk az iskolai ügyben is a Tiszaszabályozási kormánybiztosokat, hol mindenki tudja, hogy most nem commissionaliter, hanem kormánybiztosok által lehet Magyarországot tönkre tenni. És a hol a biztosok iránt lelkesedést tapasztalunk, az nem a tanférfiak, hanem a hivatalnokok körében vau, a kik mindent csak a napidíj szempontjából szoktak tekinteni, a kiküldetést az azzal járó beneficiummal, de a kötelesség? — az egészen más. Én fentartom a különvélemény minden pontját. A mi abba javaslatba van téve, azt én kivihetőnek tartom és én s ugy hiszem, azok is, kik nekem pártfeleim, óhajtjuk és kívánjuk, hogy Magyarország közoktatásügye valósággal rendeztessék ; rendeztessék egészséges, rationális alapokon és nem czélzatossággíd, nem a körök összezavarásával, nem a lelkiismeret és a kedély megbolygatásával. (Helyeslés a szélső baloldalon.) I)e hogy ez a jelen kormányrendszer mellett lehetetlen, arról tökéletesen meg vagyok győződve. Ám jó. Következzünk csak mi, legyen itt egyszer a független magyar állam, mely magának önezél, fog az áldozni a közmívelődésre annyit, a mennyit csak bir és egy évtized nem telik le, a mi közoktatásügyünk rendezve lesz. Mindaddig, mig itt csak siránkozások történnek: hogy nem elégségesek az anyagiak, nem telik eléggé és akkor, mikor a középiskolákra, mikor a szakoktatásra van szükség, akkor mindig nincs pénz, de ha Bosznia és Herczegovinára kell, a nemzet világos akarata ellenére, a pénzügyek romlott állapotában is örökösen találnak : (Ugy van! a szélsőbalon) mindaddig itt akad meg a magyar cultura kifejlesztése, ez az a zátony, a melyen keresztül nem mehet. És ha Thaly t. barátom csak a ministerelnököt látta kakasülőnek, melyre az osztrák sas pihenni jár: én a a kormánypadokon mindenütt ugyanazt látom, (Ugy van! a szélső baloldalon) ott pihen a sas, mely egyebet nem akar, csak magának való nagy legelőt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezeket befejezve, nekem még csak egy, rám nézve becsületbeli kötelességem van, (Halljuk!) a melynek én ezennel eleget akarok tenni. Parlamenti körökben, a sajtóban azok részéről, a kik a függetlenségi párt eszméinek ellenségei, kárörömmel hangoztattatott, hogy ime a függetlenségi párt a szászokkal köt frigyet, a Schulvereinnal együtt frontot csinál a magyar kormányzat és a magyar cultura ellen. Ma olvastam azt, hogy Steinacker ur velem egy sorban áll, ki van fejtve egy tekintélyes közlöny vezérczikkében. Nagy megbotránkozással olvastam. Azt a pártot, melyet képviselni most szerencsém van, egészen más indokok vezetik e törvényjavaslat elvetésében, mint vezetik azokat, a kiknek én nem vonhatom kétségbe az országgyűlési képviselői minőséget, mert hiszen mandátum alapján ülnek itt, de hogy én bennük a magyar államiság és magyar nemzetiség képviselőit látnám, az nem áll. (Ugy van! a szélső balon,) En, t. képviselőház, ezekben nem látok egyebet, mint magyar exposituráját a berlini Sehulvereinnak. És ha elkövetkeznek egyszer azok a napok, hogy nem önök lesznek többségben, hanem hogy a függetlenségi eszme gyökeret ver és érvényre jut: akkor mi nem fogunk cselekedni az önök traditiói értelmében, nem fogunk cselekedni kapkodólag, mint cselekszik most a közoktatásügyi minister ur, hanem azon rakonczátlankodókkal, kik nem átallják, hogy Magyarországot a külföld előtt denuneiálják, a beavatkozást provoeálják, fogunk cselekedni akként, a mire minket a Schulverein hazája rátanított, (Ugy van! a szélső baloldalon) fogjuk csinálni azt, a mit csinálnak ők Elsass és Lotharingiábaa, a mit csinálnak Posenben és a többi tartományokban. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ekkor mi átveszszük Bismarck örökségét és alkalmazni fogjuk azokra, a kik a helyett, hogy munkálkodnának Magyarország államiságán, munkálkodnának a magyar nemzet megerősödésén, nem átallják a magyar törvényhozás és ennek bizottsági termeit államellenes tudósításokra és denuntiálásokra felhasználni. (Élénk hosszas helyeslés szélső balfelöl.) György Endre: igyekezni fogok t. ház, igen röviden kifejteni álláspontomat azon kérdésre nézve, a melyet előttem szólt képviselő ur felszólalása mindkét részében felvetni igyekezett. (Halljuk!) Az első rész t. ház, mely a különvéleményben is hangsúlyozva volt, irányul a törvényjavaslatnak azon dualisticus iránya ellen, a mely egymás mellé állítja a gymnasiumot és reáliskolákat és culminál azon javaslatban, mely a különvéleményben is kellően van hangsúlyozva, hogy azok helyébe egy egységes középiskola létesíttessék. Az egységes középiskola t. ház, ez idő szerint gyakorlatilag ismeretlen más országokban is és mindaddig, mig mi a törvényjavaslatnak azon alapján állunk, a melyet a képviselő ur sem tagadott meg, hogy t. i. a humanistieus és reálirányú képzés két egymástól teljesen különböző valami; és más oldalról addig, még a Darwin evolutionalis theoriája szerint nem lehet azt kívánni, hogy pl. a selyem hernyóból legyen selyem lepe és halálfejü" szender egyszerre: azt képzelni nem lehet, hogy az egy irányú nevelés két különböző irányú lelket képezzen és hogy a humanistieus nevelés alapján j ó reál és a reálnevelés alapj án j ó humanistieus képzettségű emberek álljanak elő. Az egyedüli kivételt e szabály alól ez idő szerint csakis a képviselő ur személyében, különösön a mai felszólalásában találom. Bámulatra méltó következetességgel egye[ sül e kettős irány mai beszédében. Radicalis volt