Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-199

29Ü 199 ' országos ülés Máreiíios 5. 1883. tosító-bank üzelmeinek korlátozása, esetleg az or­szág területéről leendő kitiltása iránt törvényhozási intézkedést kér. Temesvár szab. kir. város közönségének fel­terjesztését, melyben Arad szab. kir. városnak feliratát pártolván, a vidéki városokban emelendő új épületek adómentességének 20 évre leendő kiterjesztése iránt törvényjavaslatot beterjesz­tetni kér. A balassagyarmati ügyvédi kamarának Be­niczky Gyula képviselő által beadott kérvényét, melyben a bűnvádi eljárásnak esküdtszéki alapra fektetését és a perrendi tervezetnek ekként való módosítását kéri. Mindezen feliratok és kérvények a; ház kér­vényt bizottságának fognak kiadatni tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek egyéb előter­jesztése nincs. B. Kemény Gábor, földmivelés-, ipar­és kereskedelmi minister: T. ház! Törvé­nyes kötelességem szerint, van szerencsém a sziget­kaniara-rónaszék- és a sziget-kamara-sugatagi kes­keny vágánya helyi érdekű vasutak engedélye­zése tárgyában jelentést tenni és egyszersmind az ezekről szóló engedély-okmányokat bemutatni. Kérem méltóztassék a t. ház ezeknek kinyoniatá­sát, szétosztását elrendelni és szokott módon tanul­mányozás végett a közlekedési bizottsághoz uta­sítani. Elnök: A közlekedési minister ur által be­mutatott jelentés ki fog nyomatni, szétosztatni, tanulmányozás és jelentéstétel végett a közleke­dési bizottsághoz utasíttatni. Hegedűs Sándor, az állandó pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni az állandó pénzügyi és közlekedési bizottság jelentését, az állami biztosítást igénybe vevő csekély jövedelmezőségű vasutakról szóló törvényjavaslat tárgyában, továbbá ugyancsak a két bizottság jelentését az 1872. évi X. t.-cz. ér­vényen kivül helyezéséről szóTÓ" törvény]avaslat tárgyában a két törvényjavaslatnak mellékelt szö­vegezésével együtt. Kérem a t. házat, méltóztassék a két jelen­tésnek s a törvényjavaslatoknak kinyomatását s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzését elhatározni. Elnök: Az állandó pénzügyi és közlekedési bizottság jelentése az állami biztosítást igénybe vevő csekély jövedelmezőségű vasutakról szóló 119. számú törvényjavaslat tárgyában ki fog nyo­matni szétosztatni s ha a t. ház beleegyezni mél­tóztatik, az osztályok mellőzésével fog annak ide­jében a kinyomatás után napirendre tűzetni, ugyan­csak a közlekedésügyi és pénzügyi bizottság együttes jelentése a 1872. évi X. t.-cz. érvényen kivül helyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyá­ban ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosz­tatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellőzésével fog napirendre tűzetni, még pedig minthogy ezen törvényjavaslat elinté­zése sürgős, a mennyiben a folyó hó végén lejár az abban kitűzött határidő, azt hiszem, a t. ház méltóztatik beleegyezni, hogy a jelenleg tárgya­lás alatt levő törvényjavaslat általános vitájának berekesztése után mindjárt vétessék fel napirendre, ha pedig ezen általános jrvita nagyon hosszúra ta­lálna nyúlni, ezélszerű lenne kimondani, hogy a szombati ülésben azon esetre, ha addig az általá­nos vita befejezve nem lenne, tárgyalás alá fog vétetni. (Általános helyeslés.) Egyéb előterjesztés nem lévén, következik a napirend: a közoktatási bizottság 337. számú je­tése : „A gymnasiumi és reáliskolai oktatásról" szóló 6. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak venni s ez esetben az általános vi­tát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság elő­adóját. Szathmáry György, a közoktatási bi­zottság előadója : T. ház! Mielőtt belekezde­tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak tag­lalásába és illetőleg körvonaloznám a bizottság álláspontját, kérem a t. háznak kegyes elnézését fogyatkozásaim és gyarlóságaim iránt. T. ház! Mindenekelőtt egy futó áttekintést kivánok vetni összes hazai közoktatásügyünkre mint egészre és kezdem az játtekintést mindjárt a legalsó fokozatnál és megyek a| legfelsőbbig, (Sálijuk!) A legalsó fokozaton találjuk a kisdedóvodá­kat. Van ilyen Magyarországon a legutolsó minis­teri jelentés szerint 309. Az állam aránylag meg­lehetős összegekkel járul ezen intézetek fentartá­sához, gyarapításához'és segélyezéséhez. Elismer­tetett ezen intézetek fontossága a nemzeti nevelés szempontjából; hangsúlyoztatott,hogy mily fontos ily intézetek létesítése, különösen hazánk oly vidékein, hol különféle kedvezőtlen viszonyok következtében a magyar fajnak egy része elnem­zetietlenedett s volt a t. ház előtt, hajói emlék­szem 1875-ben egy javaslat, mely ezen intézetek szabályozására vonatkozott: de ennek daczára még ma sincs törvényünk e tekintetben. Madarász József: Kell a bosnyákoknak a pénz ! (Derültség a szélső balon.) Szathmáry György: Tovább haladva t. ház közoktatásügyünk fokozatán, (Ealliuk!) a nép­oktatási tanintézeteket látjuk: elemi népiskolák, felsőbb népiskolák, polgári iskolák, tanítóképez­dék. Ezekről mára törvény intézkedik: azl868-iki törvény, az ezt kiegészítő 1876-iki törvény, mely a népoktatási tanintézetek hatóságairól szól és végül betetőzi az 1879: XVIII. t.-cz., mely a ma­gyar nyelvnek kötelező tanításáról szól. Ezen kategóriája tanintézeteinknek tehát

Next

/
Thumbnails
Contents