Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-181

n 181. orazágos ülés február 1. 1883. Dobrán3zky képviselő ur javaslata felett fogna szavazni a ház. Azután, mint egészen külön be­illesztést fogom feltenni Lázár képviselő ur mó­dosítványát, mely ugy egyik, mint másik szö­vegbe egyaránt illik. Duka PerenCZ jegyző (olvassa Hobránszky és Lázár Ádám móäosítványát). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 23. §-t a bizottság szövegezése szerint változat­lanul, fentartva a Lázár képviselő úréra nézve a külön szavazást, igen vagy nem ? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta, e szerint elesett a Hob­ránszky képviselő ur indítványa. Most kérdem a t. házat, elfogadja-e Lázár képviselő ur módosítványát, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség nem fogadta el. (Felkiáltá­sok balfelöl: Ellenpróbát kérünk!) Most kérem azokat, a kik nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el a módosítványt. Rakovszky István jegyző (olvassa a 24. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 25. §4). Koszival István: T. ház! Hogy az e g-ban kifejezést nyert büntetésnek nagyobb ha­tása és biztosabb eredménye legyen, bátorkodom egy módosítványt benyújtani s legyen szabad azt a t. ház kegyes engedelmével röviden pár szóval indokolnom. (Ralijuk!) Attól tartok t. ház, hogy ezen fejezet má­sodik bekezdésének jelen szerkezete mellett csak kevéssé fogjuk elérhetni az óhajtott ezélt, hogy t. i. a korcsmai hitelről szóló fejezetnek minden italmérési helyiségben való kifüggesztése által mind a korcsmáros a törvény áthágásától vissza­riasztassék, mind pedig a vendégek az esetle­ges megrövidítéstől me^óvassauak. Kezdetben a törvénynek idevágó intézkedése szigorúan fog végrehajtatni, nagy lesz iránta az érdeklődés, mint minden uj dolog iránt, de nem sokára reá az érdeklődés lankadni fog, a korcsmáros — ugy észrevétlenül — leveszi a kifüggesztett törvényt, az esetleg őrjáratot tevő pandúr vagy zsandárnak, mint mondani szokták, kiszúrja a szemét, a nép azt lassanként szépen elfelejti és nem lesz, ki a törvénynek érvényt szerezzen, mert nem lesz panaszló. Ugyanis, habár a közjó érdekében hozatik e törvény, csak ritka kivétel­lel fog találkozni egyén, ki az ily fejlentésekkel egybekötött kelemetlenségeknek magát kitegye csak azért, hogy az állam pár forintnyi pénz­büntetést maga számára behajthassa. Megjegyzem, hogy én különösen a falusi népről szólok. S azért én módosítványom által a községek érde­két nagyobb mértékben óhajtanám felkölteni; mi beáll az által, ha a pénzbüntetés a község czél­jaira fordittatik. (Helyeslés.) Ez által azt fogjuk elérni, hogy a törvény nagyobb lelkiismeretességgel fog ellenőriztetni és folyvást emlékezetben ma­rad. Módosítványom oda terjed, hogy a második kikezdésben e szavak atán: „közigazgatási ha­tóság által" tétessék: „a községi szegényalap javára 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő". (Helyeslés.) Remélem, hogy módosítvá­nyom ellen a tisztelt előadó ur nem fog nehéz­ségeket támasztani s azt az jgazságügyminister ur is a maga részéről elfogadhatónak fogja találni. Ugyanazért módosítványomat a t. ház nagybecsű figyelmébe ajánlom. (Élénk általános helyeslés.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a beadott módosítást). Lázár Ádám: Minthogy e szakasznak in­tézkedése kizárólag a beliigyminister hatáskörébe tartozik : ennélfogva azt vagyok bátor kérdezni a belügymínister úrtól, hogy a hozandó törvény­nek köztudomásra juttatását azon módon, a mint az e szakaszban jelezve van, elegendőnek tartja-e? Részemről azon véleményben vagyok, hogy mert nemcsak a korcsmárosoknak, hanem a községi lakóknak legnagyobb része a kisközségekben írni és olvasni nem tud s mert a korcsmárosokat arra kötelezni nem lehet, hogy ők magyarázzák meg a törvény rendelkezéseit, a kifüggesztendő szabályrendeletet, indítványozom, hogy a rendelet „minden községben évenkint a szokásos úton­módon kihirdetendő". Jól tudjuk, hogy a külön­böző rendeleteket és intézkedéseket az érdekelt feleknek ft káros következményektől való meg­óvása végett mikép szokták a községekben kihirdetni, következőleg azon esetben, ha ne­talán a t. belügy minisíer ur még ennél is czélszcrübb módot nem ajánlana, bátor vagyok esetleg ezen szakaszhoz a következő módosítást beterjeszteni. „Az első kikezdés első sorába a „szöveg" szó után tétessék: „minden községben évenkint szokott módon kihirdetendő és" — a többi marad. Bátor vagyok ezen módosítást elfoga­dásra ajánlani. (Helyeslés.) Steinacker Ödön: T. ház! A ki ezt a törvényt megszavazta, mindenesetre azt akarja, hogy hatása legyen. Ahhoz pedig szükséges, hogy a kifüggesztendő hirdetményt mindenki meg is érthesse. (Felkiáltások: Németül!) A törvényjavaslat ennek az által kivan megfelelni, hogy kimondta, hogy az illető község jegyzőkönyvi nyelve használtassák. T. ház, a jegyzőkönyvi nyelv azonban igen sok helyen nem felel meg a létező viszo­nyoknak. Vannak Dél-Magyarországban helysé­gek, a hol négy nyelven beszélnek, magyarul, szerbül, románul, németül és a jegyzőkönyvi nyelv csak egy. Hogy tehát senki avval ki ne mentse magát, hogy ő nem értette, annálfogva

Next

/
Thumbnails
Contents