Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-198

198. orgíágoi ülés márcziaa 1. 1883. ago Én ebben megtalálom azon garantiákat, melyek az igazságos Ítéletet biztosítják s ennélfogva a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés a hal- és szélső Italoldalon.) Vidliczkay József: T. ház! Nem szándékozom hosszasabban szólani, de szükségesnek tartom, hogy némelyekre, a miket az eddigi vita folytán hallottam, megjegyzéseket tegyek. (Halljuk!) Literáty Ödön t. képviselő ur minket azzal vádolt, mintha mi, a kik a törvényjavaslat, illetőleg a jogügyi bizottság véleménye mellett vagyunk, megfeledkeznénk a nemzet érdekeiről. Én ezt tagadom, tagadom ez állítás helyességét. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Mi nem csak nem feledkezünk meg a nemzet érdekeiről, sőt épen a nemzet azon érdeke van előttünk, mely az alkotmányosságnak is első érdeke, hogy gondoskodva legyen a választások törvényszerűségéről, gondoskodva legyen a választások tisztaságáról. Ez az alkotmányos életnek egyik legfőbb garantíája. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ez tehát tisztán nemzeti érdek; és ha a nemzet érdekéről szó van, nem tartózkodom kijelenteni, hogy én arra nézve, hogy gondoskodva legyen a választások törvényszerűségéről és tisztaságáról, nagyobb garantiát találok a Curia biráskodásában, mint a ház többségének biráskodásában. Ez tehát nemzeti érdek. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Debreczen városa harmadik kerületének tisztelt képviselője most. az egyszer vagy nem jól hivatkozott Montesquieure, vagy helytelenül alkalmazta tanait. Megemlítvén és előszámlálván az államhatalmakat, a többi közt azt mondta, hogy az esetre, ha a Curia fogna bíráskodni a választások felett, a végrehajtó hatalom biráskodnék a választások kérdésében. Bocsánatot kérek, de Debreczen város Ilí-ik kerületének képviselője nem jói tanulmányozta Montesquieut. A bírói hatalom., az államban önálló hatalom és nem végrehajtó hatalom. Kern hogy zavar állana be a hatalmakban, ha a Curia bíráskodása elfogadtatnék, hanem Debreczen város t. képviselőjének felfogásában van eszmezavar akkor, mikor a bírói hatalmat végrehajtó hatalomnak tekinti; mert a bírói hatalom önálló és nem végrehajtó hatalom. (Derültség a szélső haloldalon.) A végrehajtó hatalom a kormány. Igenis, mi nem akarjuk, hogy a végrehajtó hatalom legyen bírája a választásoknak s épen azért nem akarjuk, hogy az önök többsége kezében legyen ezen hatalom letéve, mert mint önök maguk megvallják, nem önök vezetik a kormányt, hanem önök vezettetnek a kormány által. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Az mondatik, hogy helytelen lépés lenne a Curiát bevonni a politikai élet zavaraiba, mert az ő állása ilyenés amolyan fenséges és szükség, hogy megmaradjon ilyennek. Igenis, én is azt akarom, hogy fenséges legyen állása és megmaradjon EÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. X. KÖTET. a fenségnek ezen nimbusában. De az által, ha a választások kérdését rábízzuk, nem fogjuk a Curiát levonm a sárba; mert ha a Curia eleget tesz hivatásának és igazságot szolgáltat a választások kérdésében, nem fog lerántatni az élet posványába, hanem megtartja nimbusát és magas állását. T. ház! A Curia az által, ha bíráskodni fog a választások kérdésében, nem theoriák felett, nem politikai tanok felett fog ítéletet mondani, nem lesz részesévé a politikai életnek, hanem csak egyes concret tények felett fog független ítéletet mondani, (ügy van! a szélső baloldalon.) Én tehát az eddig hallottak után semmit sem találván olyant, mi azon alapokat megdönthetné, melyeken a törvényjavaslat nyugszik: azt általánosságban elfogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: T. ház! Hogy én felszólalok, annak lényeges oka első sorban az, hogy őszintén megvallva, megesett a szivem a t. igazságügyminister úron. Mielőtt ennek indokolására áttérnék, lehetetlen, hogy kifejezést ne adjak őszinte elismerésemnek és bámulatomnak, melylyelLánczy t. képviselőtársamnak adózom, ki rögtönzött beszédében olyan jeles és kimerítő adatokat sorolt fel a törvényjavaslat mellett. T. ház! Sajátságos helyzet az, melyben etörvényjavaslat tárgyaltatik. A kormány s annak nevében annak jeles és érdemteljes tagja a t. igazságügy minister ur benyújt egy törvényjavaslatot; már a napirendre tűzés kérdésében is azt előzetesen kell megvédeni és ime az általános vitánál az obligát felszólaláson kívül, vagy, a mint az elnök ur egyszer igen jól jegyezte meg, az előadónak kötelességszerű' mondókóján kivül nem hallunk egyéb argumentumot, ügy járt az igazságiigyminister ur, hogy a költővel éljek: ., Szerte nézett s nem leié honját a hazában." Azigazságügyminister úrral megtörtént az, hogy egy jelentékeny kérdésben benyújtott törvényjavaslatát nemes hévvelés őszinte és igaz lelkesedéssel az ellenzék kénytelen védelmezni. (Ugy van! szélső balfelöl.) Méltó erre az igazságügyminister, de méltó ezen elitélésre a többség is, mert jellemző, hogy ott, a hol az igazságügyminister az igazságot képviseli, a többség támogatására nem számíthat. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon. Mozgás jobbfelől.) Körösi Sándor képviselő ur feláll és azt mondja, ne tekintsük ezt pártkérdésnek. Helyes, igaza van. Ha nem tekintetik pártkérdésnek, akkor a meggyőződés és lelkiismeret egymáshoz mért erősségeinek nyomán szokás ítéletet mondani. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Nem kérek önöktől egyebet, mint azt, hogy a mai tárgyalás során előadott érvekből mérjék össze Horváth Lajos indokait Körösi Sándoréival, mérjék össze az Irányi Dániel által előadottakat a Literáty képviselő nr által előadottakkal. Ezután ítéljenek önök lelkiismeretük és meggyőződésük sze37