Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-198

198. arsíágos és miért fog okozni ? Egyedül ezen törvénynél s annak egyes részletes intézkedéseinél fogva. Ha méltóztatnak megolvasni, látni fogják, (Halljuk!) hogy a törvényjavaslat egyrészről megengedi a helyszínén való tanúkihallgatást, másodszor megengedi a külön nyomozó vizsgálatot és mindezt annak a Curia bíróságnak a helyszínén kell teljesíteni. De méltóztassanak megfontolni azt, hogy ezen ügyek nem folytonosan fogják a Curiát foglalkoztatni, de rohamosan, egy bizonyos időpontban fog ezekkel a teendőkkel megtámadtatni, ugy, hogy igen könnyen, sőt egész biztosan feltehető, hogy 30—40 üíty lesz olyan, a mely vizsgálat tartását fogja szükségessé tenni. Méltóztassék mostan felvenni, hogy ha abból a 64 curiai bíróból 40—50 egyszerre szélnek eresztetik az ország minden irányában, vizsgálatokat tartani, tanukat kihallgatni, (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások: „Túlzás!" a baloldalon) mit fog az a Curia csinálni t képviselőház ? Lesz-e itten igazságszolgáltatás ? Vagy engedelmet kérek, önök, kik a népnek érdekeit hangoztatják s az adóterheket folytonosan szemére vetik a kormánynak és a többség-nek (Zajos tetszés a jobboldalon) hozzá fognak-e járulni önök ahhoz, hogy itt a képviselőházban e^y törvényjavaslat fogadtassák el, mely százezrekkel fogja az ország adózó közönségének terheit emelni. (Ugy van! a jobboldalon. Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Boszniára megadják!) Ezek, t. képviselőház, gyakorlati szempontok, a melyekkel, midőn e törvényjavaslat előttünk fekszik, mindenesetre számolni kötelességünk. És t. képviselőház, pusztán elvi szempontokból, illusiók után indulva, itten egy törvényjavaslatot törvénybe iktatni akarni, mely a nemzet érdekeivel, a közigazgatás érdekeivel homlokegyenest ellenkezik (Igaz! TJgy van! a jobboldalon. Zajos ellenmondások a ssélsö baloldalon) ilyenhez én részemről hozzá] árulni nem tudok. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) De t. képviselőház, mi ragadtatta el a törvényjavaslat pártolóit különösen arra, hogy ehhez olyan bensőleg ragaszkodnak? Talán bizony az európai viszonyok ? Mert minálunk semmiféle indok nem létezik, melyből ezen törvényjavaslatot támogatni lehetne. Az európai viszonyok egészen másra tanítottak meg bennünket. Felemlítette Körösi t. képviselőtársam, hogy az egyetlen Angliát kivéve, egyetlen állam sem tudott ezen eszmével megbarátkozni és a parlamenti souverainitásnak ezen legfontosabb jogát a kezéből ki nem adta. (Felkiáltások a szélsőbalon: Elég Anglia!) S Anglia mikor adta ki'? Kiadta egy boldogtalan pillanatában, mikor a manchesteri iskola radicalis hivei kezökbe ragadták a zászlót és uralták a helyzetet. S épen ebben fekszik legfőbb indoka annak, hogy az európai államok e téren nem utáaiárciius 1. 1883. 287 | nozták Angliát, mert felismerték a veszedelmes helyzetet. De Angliában is semmit sem követelnek jobban ma, mint ezen a gyakorlati élet által tarthatatlannak bizonyult törvénynek hatályon kivül helyezését és hogy ez eddig nem történt, annak egyedüli oka az angol conservatismusban rejlik, mert jót-rosszat, ha megvan, fentartani igyekeznek, de eljön legközelebb ideje annak, hogy Angliában is hatályon kivül fog helyeztetni. Mi tehát ily példák után nem indulhatunk és hogy ma e törvényjavaslattal itt foglalkoznunk keli, annak egyedüli indoka, a mint a kormány részéről is kijelöltetett, csak az, hogy az 1874: XXXIII. t.-cz. 89. §-a e törvényjavaslat beterjesztését a kormány kötelességévé teszi. Egy kötelességszerű állapottal állunk tehát szemben a kormány részéről, melylyel szemben mikor e törvényjavaslatnak ellenzői vagyunk, kénytelenek vagyunk azon álláspontot is elitélni, mely az 1874 : XXXIII. t.-cz. 89. §-ában foglaltatik. Itt tehát nem az a megoldási mód, hogy az ott foglalt kívánalomnak eleget kell tenni, hanem. helyzetünket viszonyainkhoz kell alakítani és miután meggyőződtünk arról, hogy az azon törvényben foglalt intézkedés ma sem nem indokolt, sem nem helyes, nem marad más hátra, mint azt megváltoztatni. De a mint itt kifejeztetett, csakis a házszabályok revisiója kapcsán lehet ezt eszközölni. Én nagyon örvendek, hogy tegnap akként méltóztatott a t. ház határozni, hogy e törvényjavaslat tárgyalás alá vétessék. Örvendek ezen, mert bár ellene voltam, ellene voltam azon indokokból, melyek itt kifejtettek: de mégis meggyőződésem szerint e törvényjavaslatnak minden egyes szakasza a képviselőház házszabályaival a legszorosabb kapcsolatban van. Mi, a nélkül, hogy a házszabályokat e törvényjavaslat egyes intézkedéseivel összhangba hozassék, a nélkül, hogy oly intézkedéseket vegyünk fel itt, melvek maid a megalkotandó újabb házszabályokban megoldást nem nyernek, nem tartottuk helyesnek e törvényjavaslat tárgyalását, a mig a házszabályok revisiója iránt már létező határozat nem effectuáltatik. De ma mar ott állunk, hogy érdemileg kell határozni és mi, kik komolyan el vagyunk határozva, hogy a törvényjavaslat, hatörvénynyé válik is, csak azon esetre fogadtassák el, ha a házszabályokkal combinálva kellően megállapítható lesz s így a kettő között semmiféle hézag nem fog előfordulni, ezt pedig ma teljes lehetetlenségnek tartom: sem ezen szempontból, sem az általam kifejtett egyéb indokokból nem fogadom el e törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Fentartom egyébiránt a jogot arra, hogy az