Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-197
272 197. orsaágos ülés február 2S. 1883. ellentétet tüntessen fel, felhozta a szóbeliség, az esküdtszék kérdését és az államtanácsot. Hát t. ház, egy kis különbség van itt. Az egyik különbség az, hogy a szóbeliség és esküdtszékről, mint maga is mondta, van ugyan mellesleg említés a törvényben, de kötelességévé téve a kormánynak nincs, hogy erről mielőbb törvényjavaslatot adjon be: mig ellenben e kérdésben a törvény azt egyenesen kötelességévé teszi. (Helyeslés jobbfelöl.) Az igen t. képviselő ur fog talán tudni két dolgot. Az egyik csak személyes és ez az, hogy én az államtanács felállítását oly modorban, mint az sok helyen behozatott és mint itt is szóba hozatott, már régen, még az ellenzéki padokról, elleneztem. Ez csak személyes momentum, de nem személyes körülmény az, hogy az államtanácsot az 1848-iki törvény értelmében felállítani, azt gondolnám, csakugyan igen bajos volna; mert hiszen az azon kilátással alkottatott, hogy akkor mentül előbb valósittassék, a mi természetesen azon időben nem volt lehető; alkottatott azért, hogy a magas hivatalokban állott jeles férfiak, de a kik politikailag lehetetlenné váltak, abban helyet kapjanak, mert hiszen kimondja a törvény, hogy a cancellaria és a helytartótanács elnökei, tanácsosai tagjaiból alkottassék ezen államtanács. Hogy most már hogyan lehetne ezen törvényt végrehajtani, hogy lehetne ennek végrehajtása iránt javaslatot beterjeszteni, ezt én nem tudora. ( \sak még egyet t. ház: Szilágyi képviselő* ur maga hivatkozott arra, hogy egy alkalommal ezen javaslat az ő felszólalása folytán vettetett el. En emlékezem erre; de akkor, ha a képviselő urnak az volt a szándéka, hogy ezen törvényjavaslat többé szóba ne is jöhessen, akkor kellett volna azt, a mit mint az őszinteség egyedüli módját gr. Apponyi Albert megjelölt, követnie, hogy egyúttal proponálja az 1874-iki törvény illető szakaszának eltörlését. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert a mig az el nem töröltetik: addig a kötelezettség mindig fenmarad és emlékeztetem őt arra is, hogy miután az fennáll és miután a kormány megsürgettetett, felszólittatott, hogy teljesítse ezen kötelezettségét: teljes lehetetlen lett volna és lehetetlen is volt ezen kötelességet nem teljesíteni. Ha tehát hiba az, hogy most újra előkerült ez az ügy, ő, mint a ki ezen törvényjavaslat felett akkor, mint főszereplő döntött, legalább is annyira hibás, mint bárki más. Miért? Azért, mert hogy őszinte legyen, őszintébb mint mások most, nem indítványozta, hogy a törvény azon szakasza eltöröltessék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A napirendre térés iránt indítvány tétetvén Éles Henrik képviselő ur által, az természetesen szavazással döntendő el. Azonban névszerinti szavazást kért 20 képviselő ; e szerint a kérdés felett névszerinti szavazással kell dönteni, még pedig minthogy a házszabályok értelmében nem kérte 20 képviselő a szavazást holnapra áttétetni, annak természetesen ma kell megtörténnie. (Helyeslés joblfelöl.) A kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház, Éles Henrik indítványát, mely szerint a királyi Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való bíráskodásáról szóló törvényjavaslat a napirendről levétessék, igen vagy nem ? Kihúzom a hetüt. (Megtörténik!) Az,ií" betűnél kezdődik a szavazás. Most az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk, méltóztassanak előbb a kérdést meghallgatni. Tibád Antal jegyző (olvassa a kérdést). Elnök: A névsort gr. Pejacsevieh Tódor jegyző ur fogja olvasni, a távollevőket Fenyvessy Ferencz, az igen-nel szavazókat Tibád Antal, a nemmel szavazókat Duka Ferencz jegyző urak fogják jegyezni. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak fenhangon nyilatkozni, hogy minden tévedés elkerültessék; továbbá a horvát képviselő urak szavazásaira vonatkozólag azt hiszem, hogy a horvát választásra ezen törvény nem terjedvén ki, ez a kérdést különössé teszi. (Halljuk! Halljuk!) A napirendhez ugyanis minden képviselőnek van joga szólni, de maga a kérdés olyan, mely Horvátországra nem vonatkozik, a mennyiben itt egy előzetes kérdéssel azt lehet mondani, eldöntetik a kérdésnek lényege. így tehát kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak e tekintetben határozni. Szilágyi Dezső: T. ház! En azon nézeten vagyok, hogy Horvát-Szlavonországoknak itt ülő képviselői a fenforgó kérdésben nem szavazhatnak; (Helyeslés) és pedig az ok abban áll nézetem szerint, mert ők hivatva vannak arra, hogy azon törvények megalkotásában vegyenek részt és azon törvényjavaslatok feletti tanácskozásba folyjanak be, a melyek a magyar birodalomra egészében kiterjedő érvénynyel birnak. De azon törvények megalkotásában, a melyek a szorosabb értelemben vett Magyarországra birnak csak érvénynyel és érvényük Horvát-Szlavonországra ki nem terjed, az én meggyőződésem szerint sem a tanácskozmányban, sem a szavazatban részt nem vehetnek. Ezen oknál fogva nézetem az, hogy midőn egy oly törvényjavaslat napirendjéről van szó, a mely törvényjavaslat, ha tárgyaltatik és törvényerőre emeltetik, a szűkebb értelemben vett Magyarországra terjed ki csupán, tehát a melynek meghozatalában a szűkebb értelemben vett Magyarország képviselői vehetnek csak részt: a horvátországi képviselők a napirend kérdéséhez sem szólhatnak. (Helyeslés.)
