Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-197

197. or-zácros ülés pedig a birodalmi tanácsban képviselt országokról és királyságokról van szó, miként megláthatják az 1867-iki törvényekből, hogy minő a viszony Magyarország és társországai és a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok közt. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Arra kérem tehát a kormányt, hogy ne vitatkozzunk azon többé, hogy melyikünk tartja meg inkább az elnevezést. Ejtsük el a nevet, ha ez alatt nincs biztosítéka is egyúttal az országnak. (Helyeslés szélső balfelöl.) Mutassák meg önök, hogy visszamennek azon törvényhez, a melyet 1867-ben a nemzet jóhiszemííieg azon biztosítással fogadott el, hogy ez csak azért van, mert ez alapon Magyarországnak az 1790. és az 1848. törvények által biztosított állami függetlenséget fogják visszaszerezni, a mint lehet. Én tehát arra kérem a kormányt, ejtse el, ha van is hivatkozás a törvényekben a monarchia egyik államára és a monarchia másik államára, mert ez helytelen, mert ez jogtalan, mert ez Magyarországán ami életének tagadása. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Annyival inkább ejtsük el ezen elnevezést: „a monarchia egyik fele és a monarchia másik fele", mert akarom hinni, hogy a túlsó oldalon ülő és magukat szabadelvűnek nevező képviselőtársaim ép ugy kívánják hazám önálló, állami függetlenségét fentartani, mint én. De ha még az 1867-iki XII. törvényczikkre sem térnek vissza; akkor eleve jelét adják annak, nevezzék bár önök e törvényt angyalnak, de én ezt ördögnek tekintem, (Derültség) hogy a ki egyszer odaadja magát az ördögnek, az nem törődik többé semmivel és feltartóztathatlanul, hanyathomlok rohan, mignem oda viszik a birodalmi tanácsba. (Élénk helyeslés szélső^ balfelöl.) Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) Elnöki Fel fog olvastatni a ministerelnök ur által beadott határozati javaslat. Baross Gábor jegyző (olvassa.) .• Utasittatik a ministerium, hogy Magyarország czímerének, továbbá a magyar korona országai és tartományai egyesített czímerének, végre tekintettel az Í868: XXX. t.-cz. 61. §-ára, Horvát-Szlavon- és Dalmátországok egyesített czímerének szakszerű meghatározását tartalmazó törvényjavaslatot terjeszszen elő. Elnök: Szólásra senki sem levén följ egyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat és Thaly Kálmán képviselő urat. Tibád Antal előadó: Igen természetesnek találhatja azt a t. ház, hogy előadói hivatásomból kifolyólag a tárgyalás közben felmerült azon kérdéshez, a mely az indokolásnak közjogi oldalát tárgyalja, részemről nem szólhatok hozzá. Azokra vonatkozólag azonban, miket a törvényjavaslat ellen általánosságban Madarász, Irányi és Thaly t. képviselőtársaim felhoztak, kell némi észrevéte- ' leket tennem. A mi Irányi t. képviselőtársam azon I február 2S. 1.883. 255 megjegyzését illeti, hogy e czímerek kizárólag az állam tulajdonai lévén, azoknak használatára csak az államhatalom letéteményeseként működő hatóságok és közegek volnának a dolog természeténél fogva feljogosítva, ezt részemről tagadásba nem veszem, de készséggel elismerem. Mindazonáltal t. ház, kénytelen vagyok szemben ezen véleménynyel azon álláspontot, a melyet a törvényjavaslat elfoglal, fentartani; mert az én meggyőződésem szerint abból, hogy ha bizonyos feltételek mellett és körülmények közt ezen czímerek használata magánosok és magánjellegű intézetek, vállalkozók és testületek részére megengedtetik, azon a méltóságon, melyet Irányi t. képviselőtársam és mire különös súlyt fektetett, csorba nem esik. Hiszen a törvényjavaslat épen azt czélozza, hogy azon visszaélések, melyek e tekintetben a jelenlegi tényleges állapot mellett felmerülnek, lehetőségig korlátoztassanak. Egyszerűen az elv miatt megfosztani egyes polgárokat azon kedvezménytől, hogy gyári és ipari czikkeiket ezm czímerek aegise alatt forgalomba hozhassák a külföldön s ez által nemcsak hogy azoknak nagyobi) keletet és hitelt szerezhessenek, de az állani ipari és kereskedelmi reputatióját is emelhessék, ez az én nézetem szerint elégséges ok nem lenne. Azért én az ő indokolását a magam részéről el nem fogadom. Nem fogadhatom el azonban t. ház, a Thaly képviselő ur által a törvényjavaslattal szemben benyuj tott ellenindítványt sem. Én tökéletesen elismerem, hogy e czímerre vonatkozólag bizonyos ingatagság létezik, tehát nincs teljes egyöntetűség: de mint a ministerelnök ur is méltóztatott megjegyezni, vannak oly kellékek, melyek az egységnek bizonyos kifejezéseként vehetők és én nem tartok attól, hogy e részijén a bíró, a ki az ezen törvény folytán elkövethető kihágások felettitélni hivatva lesz, zavarba fogna jőni. Különben is azon intézkedést, melyet Thaly képviselő ur javasolt és melyet én szintén helyesnek elismerek és kívánatosnak tartok, bog}' t. i. már egyszer törvényhozásilag szabályoztassék a czímerkérdés, minél elöld) meg lehet tenni és igy ezen körülmény semmi esetre sem szolgálhat indokul arra, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalása elhalasztassék. Még csak egyetlen egy megjegyzésre bátor vagyok észrevételt tenni és ez Madarász képviselő nré, a ki beszéde folyamában azt nyilvánította, hogy a törvényjavaslatot azért sem fogadj a el, mert nem akarná a ministert oly hatalommal felruházni, hogy kegyelemből egynek-másnak az ország czímerének liasználhatását engedélyezhesse. Itt nem kegyelemből való engedélyezésről vau sző, mert az engedélyezés bizonyos feltételekhez köttetik, arra nézve bizonyos eljárás állapittatik meg a törvényben és igy ezen esetben kegyelemosztásról csakugyan nem lehet szólani. Ezek után ismétel-