Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-188
122 IS8. or x;igos filé! értékük is és általában a törvényhatóságoknak szabadabb mozoghatási tért biztosítanak, nem hozom én kétségbe azt sem, hogy — miként az indokolás egyik tételében mondatik — az említett tanáeskozmány ugyanazon alapelveket is elfogadta, melyek ezen javaslati an felölelvék ; de mindezek mellett, mig egyrészről erős meggyőződésem az, hogy ezen törvényjavaslat, mely ezíménél, természeténél fogva is csupán az anyagi kérdésekkel foglalkozik és így az eljárás egyszerűsítésére és általában a fennálló több nehézségek elhárítására semminemű orvoslási módozatokat nem nyújt, magának a közigazgatásnak javulására lényegesebb és érezhetőbb befolyást gyakorolni nem fog: másrészről át vagyok hatva azon meggyőződéstől is, hogy azon jeles férfiak, kik a kérdéses tanácskozmányban részt vettek, akkor, mikor ott az egyes felvetett kérdések alkalmából az ezen javaslatba felvett alapelveket is hangoztatták, bizonyára nem tartották csupán ezeknek és első sorban ezeknek életbeléptetését kielégítőknek arra, hogy igya közigazgatás érdekei kielégítve és ennek szániosbajai orvosolva legyenek. Ismételni vagyok tehát kénytelen kifejezni, hogy ezen törvényjavaslat azon czélt, melyet maga elé tűzött, oly mérvben, mint ez az első indokolásban határozottan állíttatik, hogy t. i. „ ezen intézkedések életbeléptetése által az íljabb közigazgatás követelményeinek elég téve lesz", elérni nem fogja. Nem tarthatom feladatomnak és ezt a tárgyilagosság kötelessége, sőt a t. ház nagybecsű türelme iránti figyelem is tiltja (Halljuk! Halljuk!) hogy én ez alkalomból a közigazgatás sebeinek részletezésébe bocsátkozzam, avagy az ezeken egyedül segíthető radicális reform iránt táplált nézeteimnek szintén részletekben adjak kifejezést; de addig is, mig a jövő talán e részben is meghozná a szerencsés alkalmat, engedtessék meg nekem, hogy megfigyelve azcnquett-en felvetett kérdéseket is, de ezektől is eltekintve, egészen általános vonásokban felemlíthessem azon alapelveket, melyeket én közigazgatásunk lényegesei!) javítására gyakorlati tapasztalataim alapján mellőzhetlen tényezőkü! tekintek. (Halljuk!) Jól tudom én, hogy azon nézeteltérések mellett, melyek különösen ezen kérdésnél ugy e házban, mint ennek falain kivül észlelhetők, ezen alapelvek általános helyeslésre nem számíthatnak ; de nem tartózkodom mégis felvetni ezeket, felvetni itt a törvényhozás termében és igy az ország szine előtt, mert hiszen a czél mindnyájunk előtt egy és ugyanaz, nevezetesen: használni a közérdekeknek és mert az egyéni meggyőződés mindig lehet ugyan a bírálat tárgya, de nem lehet az ellenvéleményben levők által sem elkárhoztatható és mert a tárgyalás alatt levő javaslat természetes alkalmat nyújt ftbruár 15. ISSb arra, hogy ezen fontos kérdés felett nyilatkozhassanak azok is, kik az egybehívott tanácskozmányban részt venni szerencsések nem lehettek. Ha tehát a fennálló bajok orvoslásával komolyan és egészben kívánunk foglalkozni, akkor az eredményt nem csupán és nem első sorban a minősítés kérdésének már törvényhozásilag eldöntött megoldásában kellett vala keresnünk és nem csupán és másodsorban a megyék háztartásának ilynemű szabályozásában és nem csupán azon — különben nagyfontosságú — s a közvélemény napirendjére, a viszonyok indokolása mellett felvetett és igy épen a viszonyok hatalma alatt elébb vagy utóbb csakugyan eldöntésre váró kérdés merev megoldásában kell keresnünk, hogy a tisztviselők választassanak vagy kineveztessenek-e ? melyek ugyan a reformoknak mindmegannyi figyelemreméltó mozzanatait képezik, hanem: Keresnünk kell mindenek felett és első sorban az eljárást, a kötelesség-beosztást sok részben complicáló több közigazgatási törvéityeink és szerves rendszerünk revisiójában, ezeknek gyakorlatszerűbb átalakításában, módosításában. Keresnünk kell a törvényhatóságok önkormányzatijogának fentartásában mindazon határig, a meddig csak ez a felelős kormányzattal összeegyeztetheti). Fentartásában, illetve kiterjesztésében a közéletnek mindazon ügyágazataira nézve, melyek a vidék közigazgatási és ezzel kapcsolatos érdekeit tárgyazzák, (Helyeslés halról) fentartásában, sőt kiterjesztésében az ellenőrzés és fegyelem azon jogainak, melyek gyakorlására a törvényhatóságok első sorban hivatvák, politikai jogkörüknek is inkább bővítésében, mint megszorításában, melyek általában a. közügyek iránt oly nagy mérvben mutatkozó közöny helyett az érdeklődésnek felkeltésére táplálékot nyújthatnak; de ezek mellett és egyidejűleg, keresnünk kell mindazon módozatok és eszközök megteremtésében, melyek szerint a törvényhatósági közegek függetlensége az erkölcsi nyomás békói alól felszabadittassék — és ezek — a mai napság valóban szárnya szegett, megbénított erély kifejtésére, alkalmasokká tétessenek. (Helyeslés balfelől.) Keresnünk kell tehát ezek existentiájának és különösen jövőjüknek szabályszerű biztosításában. És ezen tételnél legyen szabad egy perezre megállapodnom, hogy ezt saját álláspontomhoz képest bővebben megvilágítani igyekezzem. Hiszen ma már t. ház, mikor a kormányzati rendszer átalakulási és az ezzel járó viszonyok áramlata az adniinistratió régi egyszerűbb formáit elmosták, mikor az egykor bizonyos hatalmi jelleggel hírt rendi megye már csak az emlékezés sajátja, mikor alkotmányunk a népképviseletre fektetve, ezen átalakulás magára a társadalomra és a közügyekre is oly lényeges befolyást gyakorolt, mikor a köztörvényhatósági tisztviselő nem