Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-188

120 SS. oraz&gos üUs február 15. 1883. 620, 600 és 500 frt között variáló lakpénz s utiés irodai átalány mellett — részint 1200, részint 1000, a szolgabírói segédi fizetések pedig 800 és 700 írttal figuráinak a kimutatásokban. Hogy ily helyzetben az egyes javadalmazási tételek között számbeli arányosságot keresni nem lehet, azt igen természetesnek tarthatja a tisztelt képviselőház. Ugyanazért a bizottság a melléklet tárgyalásánál inkább azon körülményt vette fontolóra, vájjon a javaslatba hozott összegek elégségesek-e, hogy azokból az egyes megyék képesek lesznek-e a közigazgatás teendőit akadálytalanul és pontosan vezetni. E részben beható megvizsgálás után azon meggyőződésre jutott a bizottság, hogy a törvényjavaslathoz csatolt mellékletben minden egyes megye dotatiója —és pedig a tényleg szűkebben javadalmazottaké nagyobb arányokban — felemeltetvén: a megyék az ajánlatba hozott összegek elfogadása esetében kivétel nélkül azon helyzetbe hozatnak, hogy háztartásuk azon részét, mely az államjavadaímazási alapban találja fedezetét, nemcsak a jelenlegi viszonyok igényei, de a közelebbi jövő fejleményeire való tekintettel is tisztességesen berendezhetik, ha a törvényjavas lat 16. §-äban részükre fentartott rendelkezési szabadságot a jól felfogott közérdek követelményeinek megfelelőleg fogják felhasználni. A javadalmazási összegekről levén szó, nem mellőzhetjük hallgatással, hogy azokban „a megyék 1883. évi közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről" alkotott törvényczikk és az 1883. évi belügyministeri költségvetés megállapítása alkalmával a szolgabírói hivatalokhoz rendszeresített közigazgatási gyakornokok és hivatalszolgák illetményein kivül, a közigazgatási bizottság által a múlt ülésszakban a szolgabiróságok száma s a számvevőségi és állatorvosi létszám szaporítását tárgyazólag hozott határozatok pénzügyi eredményei is kifejezésre hozattak s mint ilyenek, az érdekelt megyék által a létesítendő szervezet megállapítása és életbeléptetése alkalmával figyelembe veendők lesznek. Meg kell még említenem, hogy a közigazgatási bizottság az államnak azon anxiliaris hivatásával, melylyel a gyámság és gondnokság alatti személyekre nézve bir, nem tartotta megegyeztethetőnek azt, hogy a gyámpénztári alapok kamataiból nagyobb összeg fordittassék közigazgatási czélokra. E tekintetben a jelenleg közigazgatási ezélokra fordított összeg, ha emlékezetem nem csal, 54,000 frtot tesz. A bizottság ezen összeget törülvén, az ekkép támadó hiányt az állampénztár által vélte fedezendőnek. Ugyanez történt a megyei székházak építésének alapjából közigazgatási czélokra fordított összeggel is. Ezen összeg mintegy 8000 frtot tevén, az ez által támadt hiány szintén az állampénztár által fedeztetik. A törvényjavaslat pénzügyi következményei a bizottsági tárgyalások rendjén változást nem szenvedvén, feladatom e részben egyszerűen a ministeri indokolás számadatainak registrálására szorítkozik. A törvényjavaslat kiegészítő részét képező melléklet szerint a megy ék javadalmazására szükségeltetnék 4.515,000 frt. Szembe állítva ezt: a) az 1882-ik évre megszavazott hitellel, mely a közbiztonsági kiadások és a főispáni titkári fizetések levonásával 3.761,676 frtot tesz, 753,324 forint és; 6) a folyó 1883-ik évre megállapított hitellel, melyben már a közigazgatási gyakornokok illetményei és a szolgabírói hivatalokhoz rendszeresített hivatalszolgák egy részének bére és mellékjárulékai is benne foglaltatnak s mely 4.005,676 forintot tesz, kerekszámban 509,000 frtra rúgna a törvényjavaslat elfogadásával járó költségtöbblet összege. A közigazgatási bizottság t. ház, nem ringatja magát azon illusióban, hogy e törvényjavaslat általános panaceát képez az összes közigazgatási bajokkal szemben, mert azoknak orvoslására még egyéb más intézkedések is szükségesek; azonban arról meg van győződve, hogy e törvényjavaslat a létező bajokon, habár súlyos áldozatok mellett is, de segíteni fog. Ezért kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Farkas Károly: Tisztelt képviselőház! Ezen előttünk fekvő és közéletünkre nézve minden esetre nem csekély fontosságú törvényjavaslat tárgyalásánál, a vita és felszólalások folyamában, hangozzanak ezek fel e ház bármelyik oldaláról, azt hiszem alig hagyható figyelmen kivül az, hogy ezen javaslat nem valamely magasabb politikai, hanem hogy ugy fejezzem ki magamat, az országnak mintegy házi kérdését tárgyazván, ennek megítélésénél, nem annyira a politikai pártok elvi érdekei, mint a gyakorlati élet tapasztalataiból merített meggyőződés szolgálhat alapul. (Helyeslés.) És így kell, hogy lehetőleg függetlenül, elfogulatlanul nyilvánuljon a vélemény a felett, vájjon ezen törvényjavaslat megfelel-e tehát — és mennyiben felel meg a közigazgatás javítására irányuló azon hivatásának, melyre alkotva lőn. Én ezen szempontot tartom magam előtt, midőn ezen kérdéssel kiterjedtebben kívánván foglalkozni, a t. ház figyelmét és türelmét kikérni, igénybe venni bátorkodom. (Halljuk!) Harmadik éve annak, mikor az igen tisztelt ministerelnök ur mint belügyminister 1880-ik évi november 21-én egy közérdekű és nem kevés reménynyel üdvözölt enquettet méltóztatott egybehívni saját meghívó leveleinek szövege és értelme szerint azon czélból, hogy az ország közigazgatásának a maidkor követelményeinek megfelelő