Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-168

84 IfiS. orsziH'o- ülés jaüiiitr 18. 1S83. miután a szolgabíró ezen eljárásával először a törvényekben való járatlanságát, másodszor erőszakoskodását és rosszindulatát fényesen bebizonyította : én szükségesnek tartom azt azon szempontból, mivel hogy ez nemcsak egy képviselőnek, hanem mindnyájunk mentelmi jogának megsértését foglalja magában, a ház elé hozni s kérni a t. házat, hogy ez esetet a mentelmi bizottsághoz utasítsa véleményes jelentéstétel végett; addig is pedig, míg ez megtörténik, felkérem a ház t. elnökét, méltóztassék intézkedni, hogy ezen Ítéletét a szolgabíró végrehajtani ne merészelje. (Elénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Azt hiszem, ezen esetben szükséges, hogy a ház intézkedést tegyen. Ennél fogva azt gondolom, legezélszerübb lesz, ha az Ítélet a mentelmi bizottságnak kiadatik jelentéstétel végett, addig pedig, nézetem szerint, a belügyministeri mii utján az illető szolgabíró értesítendő, hogy az ítéletet végre ne hajtsa. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Élénken emlékszem arra — nem tudom ugyan a napját, — hogy a képviselőház liózott e tekintetben határozatot, mely szerint az igazságügyminister megbízatott értésére adni az összes bíróságoknak, hogy a képviselők ellenében semmi oly ügyben, mely egy képviselő személyes szabadságának elvesztését vonná maga után, mindaddig, mig a képviselőház fel nincs szólítva, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggeszsze, bírósági eljárás ne történhessék. Én emlékszem, hogy ez megtörtént valamely ülésszakban, nem tudom, melyikben, de van ilyen határozat. Én tehát arra kérem a t. házat és a t. elnök urat, hogy ragaszkodván ama határozathoz, legyen szíves, mint a ház elnöke, nyomban az ülés végével az igazságügyminister urat felhívni, miután ezen határozat hozatala alkalmával a ház az igazságügyminister urat bizta meg, hogy határozatát tudassa a bíróságokkal, miután ezen határozatnem tudása következtében jött egyjárásbiró. (Felkiáltások: Isem járásbiró, hanem szolgabíró !) Bocsánatot kérek, ezt nem tudtam, akkor természetesen a t. ház elnöke, a belügyminister ur utján fog intézkedni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a napirend a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelemnek megadóztatásáról szóló törvényjavaslatnak részletes tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és az 1. § t, mely észrevétel nélkül el fogadtatik ; olvassa a 2. §-t). Ferenczy Miklós : Én ezen szakasznál egy egyszerű kérdést kívánok intézni a t. pénzügyminister úrhoz és a t előadó úrhoz, mielőtt szavazatomat ezen szakaz el vagy el nem fogadására adnám. Ezen szakasz utolsó tételében az van, hogy ezen adó után sem általános jövedelmi pótadó, sem törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki. Ezen passusnak első részét értem, mert teheti az állam, hogy ha neki nincs szüksége arra a jövedelmi pótadóra, arról lemondjon; de másfelől csakugyan jövedelmi pótadó egy ilyen megnevezbetlen adónemre nagyon nehezen volna kiróható. Hanem tekintetbe véve, hogy a pénzügyminister ur és a í. előadó ur igen ékes szavakban megmagyarázták, hogy a betéti tőkék után kivetett pótadó semmivel sem súlyosabb, mint más jövedelem után kivetett adó, sőt ellenkezőleg az is meg lett magyarázva, hogy a földadó ennél súlyosabb : tehát ha az egyenes adó után a törvényhatóságok és községek az ő szükségleteiknek meg felelő pótadót kivetik, kérek arra nézve felvilágosítást adni, hogy mivel indokolja a pénzügyminister urés előadó ur, hogy ezen 10°/o-os megrovásra nem engedi meg, hogy a törvényhatóságok és községek a pótadót vessék ki és ez által áthárítják azt azon adónemekre, melyek az ő állításuk szerint súlyosabbak, mint ezen adó ? Hegedűs Sándor előadó: Ezen határozmánynak igen egyszerű az oka. A pótadók már annyira szaporodtak különben is, hogy az adótörvényekben, melyek újabb időben hozattak, mindenütt gondoskodva van, hogy e czímen pótadó ki ne vettessék és igy ezen terhek tekintetében bizonyos korlát van szabva. Ez egy új adó, egy új tényező az államháztartásban. Ha tehát a korlát e tekintetben nem mondatnék ki, hogy a törvényhatóságok és a községek a pótadót erre ki nem vethetik, akkor természetesen a pótadók folytonosan szaporodni fognának. Természetes, ezen megterheltetéssel az eddigi pótadók nem volnának terhesebbek, hanem nem akartunk alkalmat szolgáltatni egy újabb adó behozatalával arra, hogy a pótadók is ilyen mértékben szaporodjanak; szóval a terheknek egy bizonyos korlátozása foglaltatik ebbenFerenczy Miklós: T. ház! A t. előadó ur ezen felvilágosítása aggályaimat nem oszlatta el, mert a törvényhatóságok és községek a pótadókat nem a szerint vetik ki, hogy hányféle rovatra vethetik, hanem a szerint, hogy mennyi a szükségletük. Ezen szükségletekre nézve azonban befolyással nincs az, hogy több adót hozott be az állam, a szükségletre megkivántató pótadó többféle adónemek között oszlik meg, önként érthető, hogy arányosabban járuljanak hozzá az illető adófizetők. Ennélfogva azon módosítást indítványozom és kérem a t. házat, tessék azt elfogadni, hogy ezen adó után általános jövedelmi pótadó nem vethető ki, azonban ezen bekezdésből a negyedik szót képező „sem" és a „pótadó" szó után következő „sem törvényhatósági vagy községi pótlék* szavak kihagyassanak. Hegedűs Sándor előadó: T. képviselőház! Ha az a czélja at. képviselő urnak, hogy ez az adó ne 10%, hanem 15, 20, vagy 25°/o legyen, akkor