Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-167

!6r. országos BI<M j:iuriár 17, 188S. 81 a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott és Helfy képviselő ur ellenindítványa mellőztetett. Azt hiszem t. ház, hogy már annyira előre haladt az idő, hogy az interpellatiókra lehet áttérni és a törvényjavaslatnak részletes tárgyalását a holnapi ülésre halaszthatjuk. A holnapi ülés 10 órakor fog tartatni és napirendjén a mai ülésről elmaradt tárgyak lesznek. Móricz Pál és Zámory Kálmán képviselő urak fogják megtenni interpellátióikat. Móricz Pál: T. képviselőház! A közlekedési minister ur, a kihez interpellátiomat szándékozom intézni, nem lévén jelen, kérem a t. házat, hogy interpellátiomat a jövő hétre halaszthassam, (Helyeslés.) Elnök :E szerint Zámory képviselő ur fogja megtenni interpellátióját. Zámory Kálmán: Tisztelt képviselőház! A legközelebb lezajlott dunai árvíz Komárommegye csallóközi járását csaknem egészben, udvardi járásának pedig nagy részét elöntötte, holott Komárommegye ugy a múltban, mint jelenleg is alispánjai és járási tisztviselői által megtett mindent, a mi a hatásköréhez képest tehetségében állott: nem is nálunk Komárommegyében jött ki az árvíz, de a velünk szomszédos Győr- és Pozsonymegyei Csallóközben Kulcsodnál és Bősnél, a hol sok száz öl hosszúságban ömlött s ömlik még mai napig is reánk a TÍZ S igy, a mi Komárommegyei határaink alantabb feküdvén, az okozott károk oroszlánrésze természetszerűen reánk nehezedik. Van Komárom, Győr és Pozsony megyék közt törvényes formák szerint engedélyezett fennálló „Á rtérmentesítő társulat", de ennek működése nemcsak a múltban, de jelenben is tökéletesen meddő, mert az ezen ártérhez tartozó 205 ezer holdból csak 100 ezer hold feküdvén Komárommegye ártéri területén, a gyakrabban megtartatni szokott közgyűléseken (miután 100 holdnyi terület után van egy szavazat megállapítva) folytonosan az ellentétes érdekek által leszavaztatunk. S ha a társulat létrejöttét Pozsonymegye mégis óhajtotta, főképen azon szempontból tette azt, hogy a katastráiis munkálatok útján, a törvényben megszabott adórestitutiókhoz a törvények szerint felállított társulatnak, igy igen nagy részben nekik is joguk legyen, de ezentúl semmi teendőkhöz szavazatával hozzá nem járul, de sőt még némely Komárommegyei birtokosok is megfoghatatlan indolentiával, üdvös és czélra vezethető indítványoknak és intézkedéseknek folyton ellene szavaznak, ily viszonyok közt a fennálló, de nem működhető társulattal soha czélt nem érhetünk. Ezen más, mint egy erélyes, a dologhoz teljesen értő, ha lehetséges a viszonyokat is ismerő KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. IX, KÖTET. és helybeli kormánybiztos kiküldése közmeggyőződés szerint nem segít. Az 1871-ki

XXXIX. t.-cz. 25.,26.§§-nálfogva, évre vagy esetleg hosszabb időre is kormánybiztost kérni joga van bármely egyes birtokosnak is, joga van követelni a —hol az ártér több megyében fekszik — a kormány által a felügyelettel megbízott megyehatóságnak s igy ez esetben Komárom megyénekjoga van követelni a működésében bármely okból, még pénzbeli eshető zavaroknál is, ez a törvény szava, megzavart társulatnak is s ez mind meg is történt még Ordódy Pál képviselő ministeri hivataloskodása alatt 1-ör a társulat által megbízott, illetőleg megválasztott nagyobb küldöttség által—melynek magam is tagja voltam —megtörtént a felügyeletet gyakorló Komárommegyei hatóság által több izben is felterjesztések utján, megtörténik most általam is; igaz, erre talán azt lehetne gondolni, hogy a kerületi képviselő haza beszél, vagy hogy a maga privát érdekeit mozdítja elő — elfogadom mind a két tényt és eshetőséget — igenis, képviselővé lett megválasztatáson! egyik praegnans czélja az volt, hogy ha a mostani imminens veszély nem kényszerített volna is reá, már a multakból okulva, megtegyek mindent, a mi erkölcsi kötelességemből folyik. Ordódy volt közlekedési minister, ki mielőtt ministerré lett volna, a társulat erélyes elnöke volt, igen jól tudja, hogy a mostani alapon a társulattal üdvös czélokat elérni lehetetlen, igaz, hogy egy időben azon véleményben volt, hogy ezen ügy házilag, azaz a társulat által kezelve olcsóbb lenne s hogy várjuk meg, mire megy saját működésével, az elmúlt idők azonban ezen reményt nem igazolták, a legközelebbi 20 év alatt háromszor volt nagy mérvű árviz 862, 876, 883-ban s ez által nemcsak a nagyobb birtokok, de főképen a kisebbek teljesen tönkre mentek; 20 — 25 községet tudnék megnevezni, a hol a birtokok ezen idő alatt idegen s sokszor nem megbízható elemek kezére mentek által — bele játszik ebbe az uzsora s más terhes adósságok tétele is — igen, de a szűkölködő nép kénytelen volt vetőmag s a megélhetésre nézve pusztító adósságokhoz folyamodni olyannyira, hogy a hajdan jó viszonyok közt élő csallóközi nép ma már a végenyészet küszöbén áll, nem existálhat. Belátták ezt már jó eleve gondos elődeink is s még 1848 előtt a nádori itéloszékhez, mint akkor illetékeshez folyamodtak 3-as alternatívái, vagy hogy Komárom megye, nem csak a gyakorta előfordulni szokott ávizek, de a minden évben kimaradhatlan belső vizek, meggátlása tekintetéből magát a Pozsonymegyei határszéleken eltölthesse, vagy a mi plausibilisabbnak, vagy kivihetőbbnek látszott, hogy a két megye határa közt és szélén — akkor még társulatokról szó se lévén — közerővel vízlevezető csatorna készíttessék, vagy, hogy végül általában véve, Pozsony megye, mint a hol a for11