Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-167

!6r. országos BI<M j:iuriár 17, 188S. 81 a törvényjavaslat általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadtatott és Helfy képviselő ur ellenindítványa mellőztetett. Azt hiszem t. ház, hogy már annyira előre haladt az idő, hogy az interpellatiókra lehet át­térni és a törvényjavaslatnak részletes tárgyalását a holnapi ülésre halaszthatjuk. A holnapi ülés 10 órakor fog tartatni és napirendjén a mai ülésről elmaradt tárgyak lesznek. Móricz Pál és Zámory Kálmán képviselő urak fogják megtenni interpellátióikat. Móricz Pál: T. képviselőház! A közleke­dési minister ur, a kihez interpellátiomat szándé­kozom intézni, nem lévén jelen, kérem a t. házat, hogy interpellátiomat a jövő hétre halaszthassam, (Helyeslés.) Elnök :E szerint Zámory képviselő ur fogja megtenni interpellátióját. Zámory Kálmán: Tisztelt képviselőház! A legközelebb lezajlott dunai árvíz Komárommegye csallóközi járását csaknem egészben, udvardi já­rásának pedig nagy részét elöntötte, holott Komá­rommegye ugy a múltban, mint jelenleg is alispán­jai és járási tisztviselői által megtett mindent, a mi a hatásköréhez képest tehetségében állott: nem is nálunk Komárommegyében jött ki az árvíz, de a velünk szomszédos Győr- és Pozsonymegyei Csallóközben Kulcsodnál és Bősnél, a hol sok száz öl hosszúságban ömlött s ömlik még mai na­pig is reánk a TÍZ S igy, a mi Komárommegyei határaink alantabb feküdvén, az okozott károk oroszlánrésze természetszerűen reánk nehezedik. Van Komárom, Győr és Pozsony megyék közt törvényes formák szerint engedélyezett fenn­álló „Á rtérmentesítő társulat", de ennek műkö­dése nemcsak a múltban, de jelenben is tökélete­sen meddő, mert az ezen ártérhez tartozó 205 ezer holdból csak 100 ezer hold feküdvén Komárom­megye ártéri területén, a gyakrabban megtartatni szokott közgyűléseken (miután 100 holdnyi terü­let után van egy szavazat megállapítva) folytono­san az ellentétes érdekek által leszavaztatunk. S ha a társulat létrejöttét Pozsonymegye mégis óhajtotta, főképen azon szempontból tette azt, hogy a katastráiis munkálatok útján, a törvényben megszabott adórestitutiókhoz a törvények szerint felállított társulatnak, igy igen nagy részben ne­kik is joguk legyen, de ezentúl semmi teendőkhöz szavazatával hozzá nem járul, de sőt még némely Komárommegyei birtokosok is megfoghatatlan indolentiával, üdvös és czélra vezethető indítvá­nyoknak és intézkedéseknek folyton ellene sza­vaznak, ily viszonyok közt a fennálló, de nem működhető társulattal soha czélt nem érhetünk. Ezen más, mint egy erélyes, a dologhoz tel­jesen értő, ha lehetséges a viszonyokat is ismerő KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. IX, KÖTET. és helybeli kormánybiztos kiküldése közmeggyő­ződés szerint nem segít. Az 1871-ki XXXIX. t.-cz. 25.,26.§§-nálfogva, évre vagy esetleg hosszabb időre is kormánybiz­tost kérni joga van bármely egyes birtokosnak is, joga van követelni a —hol az ártér több megyében fekszik — a kormány által a felügyelettel megbízott megyehatóságnak s igy ez esetben Komárom me­gyénekjoga van követelni a működésében bármely okból, még pénzbeli eshető zavaroknál is, ez a tör­vény szava, megzavart társulatnak is s ez mind meg is történt még Ordódy Pál képviselő ministeri hivataloskodása alatt 1-ör a társulat által meg­bízott, illetőleg megválasztott nagyobb küldöttség által—melynek magam is tagja voltam —megtörtént a felügyeletet gyakorló Komárommegyei hatóság által több izben is felterjesztések utján, meg­történik most általam is; igaz, erre talán azt lehetne gondolni, hogy a kerületi képviselő haza beszél, vagy hogy a maga privát érdekeit moz­dítja elő — elfogadom mind a két tényt és eshető­séget — igenis, képviselővé lett megválasztatáson! egyik praegnans czélja az volt, hogy ha a mostani imminens veszély nem kényszerített volna is reá, már a multakból okulva, megtegyek mindent, a mi erkölcsi kötelességemből folyik. Ordódy volt köz­lekedési minister, ki mielőtt ministerré lett volna, a társulat erélyes elnöke volt, igen jól tudja, hogy a mostani alapon a társulattal üdvös czélokat el­érni lehetetlen, igaz, hogy egy időben azon véle­ményben volt, hogy ezen ügy házilag, azaz a tár­sulat által kezelve olcsóbb lenne s hogy várjuk meg, mire megy saját működésével, az elmúlt idők azonban ezen reményt nem igazolták, a legköze­lebbi 20 év alatt háromszor volt nagy mérvű árviz 862, 876, 883-ban s ez által nemcsak a nagyobb birtokok, de főképen a kisebbek teljesen tönkre mentek; 20 — 25 községet tudnék megnevezni, a hol a birtokok ezen idő alatt idegen s sokszor nem megbízható elemek kezére mentek által — bele játszik ebbe az uzsora s más terhes adósságok té­tele is — igen, de a szűkölködő nép kénytelen volt vetőmag s a megélhetésre nézve pusztító adósságokhoz folyamodni olyannyira, hogy a haj­dan jó viszonyok közt élő csallóközi nép ma már a végenyészet küszöbén áll, nem existálhat. Belát­ták ezt már jó eleve gondos elődeink is s még 1848 előtt a nádori itéloszékhez, mint akkor ille­tékeshez folyamodtak 3-as alternatívái, vagy hogy Komárom megye, nem csak a gyakorta előfor­dulni szokott ávizek, de a minden évben kimarad­hatlan belső vizek, meggátlása tekintetéből ma­gát a Pozsonymegyei határszéleken eltölthesse, vagy a mi plausibilisabbnak, vagy kivihetőbbnek látszott, hogy a két megye határa közt és szélén — akkor még társulatokról szó se lévén — közerővel vízlevezető csatorna készíttessék, vagy, hogy végül általában véve, Pozsony megye, mint a hol a for­11

Next

/
Thumbnails
Contents