Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-166

166. országos ülés január 16. 1883. 45 fogadta el és igy az 1, §. szavazattöbbséggel el­fogadtatott. ' Tibád Antal jegyző (olvassa a 2—11. §§-at, melyek elfogadtatnak, olvassa a 12. §4). Lázár Ádám: T. ház! Pártunk részéről ezen törvényjavaslat általánosságban sem fogad­tatván el, önként következik, hogy annak részle­teihez sem járulhatunk, miután ezen újabb, zak­lató adórendszer által oly új intézkedés hozatik be, melylyel az ország adózó polgára és általában a kincstár képzelt érdekeit egymással kiegyenlít­hetlennek tartom. És ha szintén ez czéltudatosabb pénzügyi politika folytán közgazdasági érdekeink lendítése végett más pénzforrás hiányában áldo­zatra készek is lennénk, de az államháztartás ürügye alatt ily kísérletet nem pártolhatunk. Ha már maga ezen törvényjavaslat több ré­szeiben számos visszásság és mondhatni folytonos zaklatásnak lánczolatát képezi, annál kevésbbé hagyhatjuk figyelmen kivül az annak végrehajtá­sára vonatkozó, illetve jelenleg tárgyalás alatt levő 12. §. intézkedését, a mely intézkedés által az illetékességre és felebbviteli orvoslásra nézve ré­gibb határozmányok tartatnak fenn, jelesen pedig fentartatik az 1881. TV. t.-cz. 29. §. liatároz­mánya. És mit mond ezen paragraphus'? „A jövedéki büntető eljárás alá eső és a 27. §-ban foglalt ki­hágások felett a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t.-cz. 111. g-ábanmegjelölt törvényezikkek határoznak. A 26. §. említett mulasztás eseteiben pedig, valamint oly kisebb kihágások fölött (28. §.), melyeknél a kincstár megrövidítésére irányzott szándék nem védelmezhető, az 1876. évi XV. törvényczikk 77. és 78. §§-ai értelmében első folyamodásilag' a pénzügyi igazgatóság — és felebbezés esetében a pénzügyminister végérvé­nyesen határoz". Ezen szakaszban idézett 1878. évi 24. t.-cz. lényeges 111. §-a azt 111011 dja: „Illetékesség kihá­gási esetekben. A jelen törvény megszegései fö- 1 lőtt, a mennyiben a rendes büntető eljárás abban­hagyása nem engedélyeztetett, a törvényhozás to- ] vábbi intézkedéséig az 1871. évi LXVI. t.-cz. által megjelölt első folyamodása Törvényszékek és az 1872. évi XXXVÍII. t.-cz. alapján a Idrályitábla, mint második és utolsó folyamodása biróság hatá­roznak. " Az ugyanezen törvényczikkben idézett 1876. XV. t.-cz. 76. §-a pedig azt mondja : „Az adótörvények és szabályok elleni kihá­gások az egyes adónemekre nézve fennálló tör­vények és törvényes szabályok szerint büntettet­nek." Továbbá: ,,A Idncstár megkárosítására irányzott bűn­cselekvények bűnvádi eljárás útján fenyítendők meg." Ezen idézett szakaszokból kitűnik az, hogy az eljárásra nézve a t.-cz.-ben idézett különböző szaka­szok szerint régibb intézkedésekre történik hivat­kozás. Es ezen régibb t.-czikkre visszatérve, jele­sen már az 1868 : XXI. t.-cz. 108. §-ában kimonda­tott az: „Hogy a pénz- s igazságügyministerek felhatalmaztatnak a jövedéki bíróságok eljárási szabályait 1869. deczember 31-ig a pénzügyi biróságnál is fentartani, eljárásuk végleges szabá­lyozása czéljából törvényjavaslatot fogván időköz­ben előterjeszteni*. Ezen intézkedése az 1868: XXI. t.-cz. 108. §-ának azon időtől kezdve folyton évről évre újabb és újabb t.-czikkek által fentarta­tott. Jelesen az 1874-ik évi t.-cz.-ben kimondatott, hogy ugyanezen törvények és szabályok az eddig fennállott eljárásra tekintettel, joghatályban tar­tandók. Azután az új magyar büntető törvénykönyv életbeléptetéséről szóló 1880: XXXVH. t.-cz. 9. §-ában határozottan kimondja, hogy a jövedéki kihágásokra nézve az eddigi szabályok irányadók, a mennyiben a büntető törvénykönyvek által ezek meg nem változtattak, a nélkül azonban, hogy a jövedéki kihágásokról, mint tudjuk, akár a bűn­tettek és vétségekről, akár a kihágásokról szóló törvényben egy szóemlités volna. Ezen életbelép­tetési törvény 13. szakasza pedig azt mondja, hogy a jövedéki kihágások azon esetei, midőn a pénz­birságolás 300 írton túl nem terjed, szabadság­vesztés-büntetésre átváltoztatva elzárással, 300 forinton felül terjedve pedig, fogházzal fenyítendők, a nélkül, hogy tekintettel lett volna azon különb­ségre, hogy jelenlegi eljárásunk szerint, kihágán esetében elzárás, fogház pedig csak vétség eseté­ben aikalmaztatik. Mindezen idézett t.-czikkekbcn fentartott rendszabályok és a pénzügyi rendeletek lényegileg vonatkoznak és fentartják az 1788-iki harminczadi rendszabályt és a később 1842-ben keletkezett harminczadi utasítást, melyben mind a vizsgálatra, mind a bizonyítási eljárásra nézve azon régi, elavult és a pénzügyi közegek által ma is foganatosított szabályok irányadók. E szerint tehát ma is, mind a pénzügyi köze­gek hatáskörébe utalt mulasztások és kisebb kihágásokra, mind pedig a rendes bíróságok hatás­körébe utalt jövedéki kihágásokra nézve az előbb idézett büntető-törvénykönyvekbeli, itt alig alke. ­mazhaíó szabályok irányadók, a nélkül, hogy ezen szabályok, mint említettem, 1868, tehát már 15 év óta az illető pénz- és igazságügyi ministerek által az eljárásra nézve külön törvényjavaslattal szabá­ly oztattak volna. Időközben igaz, hogy a t. pénzügyminister ur a pénzügyi közigazgatási bíróságokról egy tör­vényjavaslatot terjesztett be 1882. február 7-én. mely jelenleg még úgy tudom, a pénzügyi bízott-

Next

/
Thumbnails
Contents