Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-166
166. országos ülés január 16. 1883. 45 fogadta el és igy az 1, §. szavazattöbbséggel elfogadtatott. ' Tibád Antal jegyző (olvassa a 2—11. §§-at, melyek elfogadtatnak, olvassa a 12. §4). Lázár Ádám: T. ház! Pártunk részéről ezen törvényjavaslat általánosságban sem fogadtatván el, önként következik, hogy annak részleteihez sem járulhatunk, miután ezen újabb, zaklató adórendszer által oly új intézkedés hozatik be, melylyel az ország adózó polgára és általában a kincstár képzelt érdekeit egymással kiegyenlíthetlennek tartom. És ha szintén ez czéltudatosabb pénzügyi politika folytán közgazdasági érdekeink lendítése végett más pénzforrás hiányában áldozatra készek is lennénk, de az államháztartás ürügye alatt ily kísérletet nem pártolhatunk. Ha már maga ezen törvényjavaslat több részeiben számos visszásság és mondhatni folytonos zaklatásnak lánczolatát képezi, annál kevésbbé hagyhatjuk figyelmen kivül az annak végrehajtására vonatkozó, illetve jelenleg tárgyalás alatt levő 12. §. intézkedését, a mely intézkedés által az illetékességre és felebbviteli orvoslásra nézve régibb határozmányok tartatnak fenn, jelesen pedig fentartatik az 1881. TV. t.-cz. 29. §. liatározmánya. És mit mond ezen paragraphus'? „A jövedéki büntető eljárás alá eső és a 27. §-ban foglalt kihágások felett a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t.-cz. 111. g-ábanmegjelölt törvényezikkek határoznak. A 26. §. említett mulasztás eseteiben pedig, valamint oly kisebb kihágások fölött (28. §.), melyeknél a kincstár megrövidítésére irányzott szándék nem védelmezhető, az 1876. évi XV. törvényczikk 77. és 78. §§-ai értelmében első folyamodásilag' a pénzügyi igazgatóság — és felebbezés esetében a pénzügyminister végérvényesen határoz". Ezen szakaszban idézett 1878. évi 24. t.-cz. lényeges 111. §-a azt 111011 dja: „Illetékesség kihágási esetekben. A jelen törvény megszegései fö- 1 lőtt, a mennyiben a rendes büntető eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett, a törvényhozás to- ] vábbi intézkedéséig az 1871. évi LXVI. t.-cz. által megjelölt első folyamodása Törvényszékek és az 1872. évi XXXVÍII. t.-cz. alapján a Idrályitábla, mint második és utolsó folyamodása biróság határoznak. " Az ugyanezen törvényczikkben idézett 1876. XV. t.-cz. 76. §-a pedig azt mondja : „Az adótörvények és szabályok elleni kihágások az egyes adónemekre nézve fennálló törvények és törvényes szabályok szerint büntettetnek." Továbbá: ,,A Idncstár megkárosítására irányzott bűncselekvények bűnvádi eljárás útján fenyítendők meg." Ezen idézett szakaszokból kitűnik az, hogy az eljárásra nézve a t.-cz.-ben idézett különböző szakaszok szerint régibb intézkedésekre történik hivatkozás. Es ezen régibb t.-czikkre visszatérve, jelesen már az 1868 : XXI. t.-cz. 108. §-ában kimondatott az: „Hogy a pénz- s igazságügyministerek felhatalmaztatnak a jövedéki bíróságok eljárási szabályait 1869. deczember 31-ig a pénzügyi biróságnál is fentartani, eljárásuk végleges szabályozása czéljából törvényjavaslatot fogván időközben előterjeszteni*. Ezen intézkedése az 1868: XXI. t.-cz. 108. §-ának azon időtől kezdve folyton évről évre újabb és újabb t.-czikkek által fentartatott. Jelesen az 1874-ik évi t.-cz.-ben kimondatott, hogy ugyanezen törvények és szabályok az eddig fennállott eljárásra tekintettel, joghatályban tartandók. Azután az új magyar büntető törvénykönyv életbeléptetéséről szóló 1880: XXXVH. t.-cz. 9. §-ában határozottan kimondja, hogy a jövedéki kihágásokra nézve az eddigi szabályok irányadók, a mennyiben a büntető törvénykönyvek által ezek meg nem változtattak, a nélkül azonban, hogy a jövedéki kihágásokról, mint tudjuk, akár a bűntettek és vétségekről, akár a kihágásokról szóló törvényben egy szóemlités volna. Ezen életbeléptetési törvény 13. szakasza pedig azt mondja, hogy a jövedéki kihágások azon esetei, midőn a pénzbirságolás 300 írton túl nem terjed, szabadságvesztés-büntetésre átváltoztatva elzárással, 300 forinton felül terjedve pedig, fogházzal fenyítendők, a nélkül, hogy tekintettel lett volna azon különbségre, hogy jelenlegi eljárásunk szerint, kihágán esetében elzárás, fogház pedig csak vétség esetében aikalmaztatik. Mindezen idézett t.-czikkekbcn fentartott rendszabályok és a pénzügyi rendeletek lényegileg vonatkoznak és fentartják az 1788-iki harminczadi rendszabályt és a később 1842-ben keletkezett harminczadi utasítást, melyben mind a vizsgálatra, mind a bizonyítási eljárásra nézve azon régi, elavult és a pénzügyi közegek által ma is foganatosított szabályok irányadók. E szerint tehát ma is, mind a pénzügyi közegek hatáskörébe utalt mulasztások és kisebb kihágásokra, mind pedig a rendes bíróságok hatáskörébe utalt jövedéki kihágásokra nézve az előbb idézett büntető-törvénykönyvekbeli, itt alig alke. mazhaíó szabályok irányadók, a nélkül, hogy ezen szabályok, mint említettem, 1868, tehát már 15 év óta az illető pénz- és igazságügyi ministerek által az eljárásra nézve külön törvényjavaslattal szabály oztattak volna. Időközben igaz, hogy a t. pénzügyminister ur a pénzügyi közigazgatási bíróságokról egy törvényjavaslatot terjesztett be 1882. február 7-én. mely jelenleg még úgy tudom, a pénzügyi bízott-