Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-180

376 Elnök: Meg kell jegyeznem, hogy Dentsch képviselő ur, mint tollhibát kiigazította e szót: Járásbíróság" s azt tette helyébe „a kir. törvényszék" lenne hivatva ítélni. Ha a kérdéshez szólani senki sem kivan, következik a szavazás. Maga a 11. §. szövegében meg nem tá.madtatott, azt hiszem tehát kijelenthetem, hogy elfogadtatott. (Helyeslés.) A második bekezdéshez, a második sorban ezen szó után: „járásbíróságok" Deutsch képviselő ur ezen szavakat „a sommás eljárás szabályai szerint" kívánja tétetni. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e ezen szavak beillesztését, igen vagy nem ? (Igen .') Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott. (Helyeslés.) Már most külön kell kérdeznem: elfogadja-e a t. ház azon új bekezdést, melyet Deutsch képviselő ur indítványozott, igen, vagy nem ? (Nem!) A ház többsége nem fogadta el s igy Deutsch képviselő ur módosításának csak első része fogadtatott el. Rakovszky István jegyző (olvassa a 12—15- §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, olvassa a 16. §-f). Lázár Ádám: T. ház! Ezen önálló fejezetnél részint bővebb megérthetés, részint némely hiányok kiegészítése végett módosítványokat leszek bátor előterjeszteni, a melyek természetes, ha az igazságügynűnister ur, vagy az igazságügyi bizottság részéről kellő felvilágosítást nyerek, visszavonhatok lesznek. Már a 2. §-ban foglaltatik ezen kitétel, hogy becsületzáloggal, becsületszóval, esküvel stb. Megvallom, hogy ezen kifejezéseket illetőleg: becsületzálog, becsületsző, melyek mind a ministeri javaslatban, mind az igazságügyi bizottság javaslatában hasonló szövegben jönnek elő, eltekintve attól, hogy a 2. §-ban csakis a becsületszó kifejezés van használva, nem tudom a különbséget a becsületzálog és becsületszó közt. Miután becsületszóról és becsületzálogról tétetik itt említés, következőleg, ha kellő felvilágosítást nem nyernék, módosítványom oda menne ki, hogy a „beesűletzálog" szó kihagyassék. A 2. §-ban a qualificált uzsora esetei között felsoroltatnak a váltó alakjába rejtett követelések is. Hogy a kiskorúak és gondnokság alattiak leggyakrabban váltó alakjában űzött uzsorával zsákmányoltatnak ki, az kétséget nem szenved és ennélfogva némelyek által hangsúlyoztatott a bélyegzett váltó használata, a mi azonban nézetem szerint igen keveset segítene, mert azok, a kik kiskorúakkal vagy gondnokság alattiakkal szerződnek, rendesen akkora hagyják követeléseik behajtását, mikor a kiskorúak nagykorúakká lettek, vagy a gondnokság alól felszabadultak. Hogy ezzel az igazságügyi bizottság akkor nem gondolt, mikor a 2. §-t szövegezte, az kitűnik abból, mert a 2. §-ban nincs szó a kiskorúak és gondnokság alattiakról, de itt szó van azon kiskorúakról, a kik váltó alakjába rejtőző uzsorával zsákmányoltatnak ki. Hogy itt a 16. §-nál szándékosan hagyta-e ki az igazságügyi bizottság épen ezen váltó alakjában való uzsoráskodást, azt nem foghatom fel. Lehet, hogy szándékosan tették; ha ugy van, akkor ez teljességgel a kiskorúak és gondnokság alattiaknál előforduló esetekben érthető nem volna, mert az egész törvényjavaslatnak nincs egyéb ez élj a, mint az uzsoráskodást a lehető szigorral megtorolni. Ha a kiskorúakról itt gondoskodni akarunk, akkor nézetem szerint a váltó alakjába rejtett üzletet ide is be kellene iktatni, a mi nem változtat semmit a lényegen, csak az érthetőséget mozdítaná elő. Harmadik indítványom ezen szakasz 2-ik kikezdésére vonatkozik, mely szerint az ilyen esetekre nézve a járásbiró illetékes, minden további körvonalozása nélkül hatáskörének. Miután már a 14-ik §-ban elfogadtatott a bizonyítékok szabad mérlegelése, mely a bizottsági indokolás szerint a büntetőjogi gyakorlatban különben is használtatik, nem értve az erdélyi részeket, a hol még mindig az osztrák büntető perrendtartás dívik az igazságügyminister ur nagy dicsőségére, (Igazi Ugy van! a szélső balon) következőleg ott a bizonyítékok szabad mérlegeléséről szó sem lehet: nem látom át, mért ne terjesszük ki a bizonyítékok szabad mérlegelését ezekre a járásbíróságok hatáskörébe utalt esetekre nézve is, a mi főleg az erdélyi részek szempontjából kívánatos. Ez felelne meg az egyöntetű igazságszolgáltatásnak és azon czélnak, melyet a törvényjavaslat maga elé tűzött. Ennélfogva bővebben ezen tárgyról, mint szakértők előtt, nem szólván, előterjesztem módosítványomat : Az 1. bekezdés 3-ik sorában ezen szavak: „a becsület zálogával" kihagyandók. A 4. sorban a „magának" szó után teendő lenne: „vagy váltó alakjába rejtve kötteti ki". A 2. bekezdés vége így lenne: „melyeknél ezen törvényezikk 14. §-a irányadó". Azt hiszem, a váltóügyekre nézve kívánt illetékességét a bíróságnak, ha arról itt külön akarnak gondoskodni, be lehetne iktatni, miután az ily ügyek általában tilosak és meg nem engedettek: és tekintet nélkül a váltójogi vagy más illetékességre, a járásbíróság minden megkülönböztetés nélkül nyilvánítható illetékesnek. Körösi Sándor előadó: Azt hiszem, a t. képviselő ur meg fog nyugodni, ha ezen szakaszra nézve a kellő felvilágosítást megadom. (Halljuk!) A ministeri javaslat egy szakaszba foglalta össze azon, bármely hitelügyletből eredett követelést, melyre nézve a becsület záloga, vagy becsületszó vagy eskü igértetett. A bizottság ezt ketté választotta; mert ugy volt meggyőződve, hogy a mely ügylet uzsorás ügylet és a melynél ehhez