Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-180
375 látom be okát annak, hogy midőn a 7. §. azt meghatározza, erre nézve kivétel tétessék azon esetben, midőn a büntetés alkalmazásának helye nincs. T. ház! Ezen szakasz azért fontos, mert az í. §. feletti szavazás eredményeként nem csak egyszerű kölcsönügylet, hanem egyáltalán a hitelezési ügyletekre nézve is elfogadtatott az uzsora vétségének qualificatiója. Ugyanazért azt vélem, hogy helytelenül van fogalmazva a szöveg és azt hiszem, hogy a kisebb polgári ügyek eljárása alá tartozó esetekben is, a melyekről különben gondoskodás történt, legalább a felebbezés megengedhetőségének érdekében is kivétel tétessék az eljárás tekintetében. És ezen czélból bátor leszek a t. háznak következő módosítást ajánlani: „A 11. §. 2. kikezdésének ezen szavai: „királyi járásbíróságok" után teendő: „a sommás eljárás szabályai szerint". Külön kikezdésként teendő: .Azon kérdés felett, hogy a jelen §. értelmében a büntető eljárás nem tehető folyamatba, vagy hogy megszüntetendő s az ügylet érvényessége vagy érvénytelensége felett a polgári bíróság van hivatva határozni". Ez ellen mindenesetre fel lenne hozható azon ellenvetés, hogy nehézkessé tenné az eljárást, minthogy előbb más bírósághoz kellenne áttení az ügyet, elhatározás végett. De én azt hiszem, azon jogok védelme, melyeket módosításom czéloz, sokkal fontos abb érdek, mint az, hogy valamely ügy esetleg egynehány napi vagy heti halasztást szenvedjen. És t. ház, módosításomat még különösen egy indokból is ajánlom és ez a helyi illetékesség szempontja. A büntető eljárás alá tartozó ügyeknél a főszempont mindig az, hogy a fél illetékes birája alól el ne vonassék. A polgári eljárás alá tartozó ügyeknél a szabadon választott sommás bíróság eljárása nyer leginkább érvényt. Már ha a büntető eljárás alá tartoznék az ügy, agy az illető fél vagy helyi birája illetőségéhez tartoznék, vagy azon bíróság alá, melyet az ügylet létrejöttének helye állapít meg. Ha már most a büntető eljárásnak helye nincsen, ugy a polgári eljárásnak tekintetében ismét egész más illetékesség nyerhetne érvényt. Midőn ezen okokat a t. ház becses ügyeimébe ajánlom, kérem módosításom elfogadását. Duka Ferencz jegyző (olvassa a Dentsch Lipót által beadott módosítást). Teleszky István: Előttem szólt t. barátom indítványának azon részét, amelyben a 11. §. második bekezdésére nézve az után, hogy ezen esetben kisebb polgári peres ügyekben a kir. járásbíróságok járjanak el, közbeszuratni kívánja: „a sommás eljárás szabályai szerint" — elfogadom. De különben megjegyzem, hogy az máskép ugy sem lenne érthető, mert hisz a kisebb polgári ügyekben való bíráskodás, eljárás legalább részben a járásbíróságot illeti. Ezen szakasznak csak ugy van értelme, ha a járásbirótól, mint egyszersmind bagatell bírótól, elvonatik az ügy s a kir. járásbiróhoz utasittatik, mint a sommás eljárás szabályai szerint illetékes bíróhoz. De, hogy félreértésnek tere ne nyíljék, az indítványnak ezen részéhez hozzájárulok. A mi azonban másik részét illeti, melyben egy új bekezdést indítványoz, az megvallom, ugy a mint fogalmazva van, ugyanazt teszi, a mi már a 11. §-ban ugy is benne van E 11. §-ban az mondatik: „Ha a büntető eljárás nem az uzsora-vétség tényálladékának hiánya, vagy nem a bizonyítékok elégtelensége, hanem más ok miatt nem tétethetik folyamatba, vagy sztintettetik meg, a sértett fél keresete folytán, a polgári bíróság itél az ügylet érvényessége felett". És t. barátom a második bekezdésben megint azon szót használja, hogy azon esetben a polgári bíróság itél; indokoló szavaiban azonban a törvényszékeket mondotta és indokolá-sának súlya oda vergál, hogy ne a járásbíróságok, hanem a törvéuj T székek ítéljenek. Felhozta, hogy itt nemcsak kölcsön ügyletekről, hanem más fontosabb ügyletekről is van szó. Én, t. ház, e módofítványt ha még így javíttatnék is ki, még akkor sem fogadhatnám el, mert az a competentia összezavarására vezetne. Ha azon ügyekben, melyeket a törvény jól megfontolva a járásbiróságok illetékessége alá bocsát 500 írtig, kivételesen 500 frton felül is, a járásbiróságok minden kérdésben ítélnek, ítélhetnek az ügylet érvényessége felett, ha az érvénytelenség más indokokból, például megfélemlítés, erőszak indokából bizonyittatik, nem látom át, miért ne ítélhetnének épen ezen kérdésben. De hová is vezetne a dolog? T. barátom indítványa szerint az adóssági per megindittatnék a járásbíróság előtt, az alperes azt mondaná, uzsora követtetett el, de az már nem büntethető, mert az eredeti adós meghalt, vagy a büntethetőség elévült. Letárgyaltatik az egész pör s mit kellene tenni a bírónak? Azt kellene mondania, én ebben nem Ítélhetek, hanem menj ezen kérdéssel a törvényszékhez, az ítéljen az uzsora esete folytáni érvénytelenség felett. Ez után vissza kellene jönni a járásbírósághoz, hogy az ítéljen az ügy érdemében. Nincs e tekintetben t. ház, aggódás, mert ha az a járásbiró i*osszul fogja fel a kérdést, ebben ugy, mint minden más esetben megvan a felebbezés a kir. táblához és a legfőbb itélőszékhez. Ennélfogva mondom, indítványának ezen részét el nem fogadhatom, hanem, hogy a második bekezdésben hozzá tétessenek ezen szavak: „a sommás eljárás szabályai szerint", elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.)
