Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-179

1?!). űmágos ülés .január 30. 1883. 337 jótékony cselekmény is büntető eljárás alá vonat­hatik, alaptalan, mert ha csakugyan jót tett az illető, ha nem vett túlnagy kamatot, akkor nem fog akadni biró, a ki az illetőt elitéli; ha pedig nem jót tett, ha túlnagy előnyöket köt ki az illető, akkor felteszem Magj^arország bir­tokosairól, kik 1848-ban le tudtak mondani elő­jogaikról, felteszem hazaszeretetükről és ember­szeretetükről, hogy ily kiváltságot maguknak 1883-ban teremteni nem akarnak. Ezeknél fogva tekintettel arra, hogy az első szakasz szövegezésére nézve oly sok módosítvány adatott be, hogy az ember alig tájékozhatja magát, hogy melyikre szavazzon, de tekintve különösen azon körülményre, hogy a legtöbb módosítvány mégis a kamatmaximum mellőzését czélozza, magam is pártolom Szilágyi Dezső t. képviselőtársam azon javaslatát, mely szerint az 1. §. alapelvének elfogadásával, utasíttatnának a módosítványok az igazságügyi bizottsághoz újabb szövegezés végett. (Helyeslés a baloldalon.) De t. ház, még egyszer kívánok visszatérni b. Kemény János módosítványának szövegére. Azt, a mit ő czéioz, én is szeretném elérni, mert tudom, hogy jó. A mit ő czéioz, az az én szerény meggyőződésem szerint könnyebben elérhető, hogy ha az 1. §. általános difiaitióját megtartjuk és azon esetet kivéíelkép foglaljuk hozzá egy új bekezdésben; mert ha ki akarjuk venni az egyes eseteket, a melyek nem képeznek uzsoraügyletet, hanem egyszerű időleges kölcsönt, vagy eladási és hasonló jellegű ügyletet, ugy lehet azon segí­teni, elfogadván különösen Apátby képviselő ur nak általam is helyesnek tartott módosítványát, hogy hozzá tennők pl. ezt: „kivétetnek mégis oly rövid időre adott terményben" kölcsönök vagy más eladási ügyletek, melyek az illető vidék szokásai szerint köttetnek, melyek azonban mégis egy évben hat hónapnyi időn túl nem terjedhetnek. Lehet, hogy ez nem felel meg minden czél­nakslehet, hogy más szövegezés volna helyesebb, de én ezt nem is kívánom indítványkép beterjesz­teni, hanem csak példakép hozom fel annak illus­trálasára, hogy ezen első szakasz szövegét a plenumban nem lehet helyesen megállapítani s ép azon eszmecsere folytán, mely itt a házban kifejlett, a jogügyi bizottság, azt hiszem, el fogja találni azon helyes szöveget, a mely az általunk kívánt czélnak legjobban megfelel. Még csak az Unger Alajos és Rhorer Victor képviselő urak által benyújtott módosítvány okra akarom megjegyezni, hogy magam is helyesnek tartanám és helyesnek tartottam volna, hogy az uzsoratörvényben megemlittessék, miként a bün­tető törvénykönyv általános szabványai itt is érvényesülnek, a mennyiben a jelen törvény más­ként nem intézkedik; de azon szövegezés, me­lyet ők ajánlottak, t. Teleszky István képviselő KÉPYH. NAPLÓ. 1881—-84. IX. KÖTET ur által helyesen megczáfoltatott és hogysem szavazás utján az elv egészen elüttessék, meg­nyugvást találva azon nyilatkozatban és az álta­lános büntető törvénykönyv 1. §-ának azon értei­mezesében, liogy annak alkalmazást ugy is kell nyernie; nem pártolom azon módosítványokat már csak azért sem, mert azok egyes részletekre vonatkoznak. Ezek utín pártolom Szilágyi Dezső tisztelt képviselő ur módosítványát. (Helyeslés bal közepén.) Lázár Ádám: T. ház! (Halljuk!) Megval­lom a vitának mai meghaladott stádiumában túl­ságos merészségnek, ha nem is szerénytelenségnek látszik, mégis felszólalni. Hogy ezt azonban te­szem, mentsen ki azon körülmény, hogy mind e perczig nemcsak a ministerelnök ur által több­ször sarkallt t. igazságügyminister urnak azon nyilatkozatát nem hallhattuk, mely főleg a leg­nagyobb port felverni látszó b. Kemény Jätios­féle határozati javaslatra vonatkozik. Ezt annál inkább óhajtottam volna, különösen a minister­elnök ur által jelzett igazságügyminister által határozottan pártoltatni vagy nem pártol­tatni hallani, mely egyfelől nagy mérvben előse­gítette volna, hogy a vita ne húzódjék ily hosz­szura; mert tudja a ház határozottan, hogy mi­után az általános vitát épen ezen 1. §. tüzetes intézkedés reményében hagyta félben, a mely 1. §. felett azonban még egy jóval nagyobb általános vita fejlődött, ez által lehetett volna a felszólalásoknak véget vetni és részemről más­felől igen óhajtottam volna és óhajtanám és tisz­telettel kérem ezúttal a t. igazságügyminister urat, hogy egyfelől a büníetőügyi felszaporodá­soknak ily határozott intézkedések általi kikerü­lése, másfelől a birói s hivatalnoki kar érdeké­ben, a mely a saját indokolása szerint is az uzsorásoknak meglehetősen martalékul van esve, méltóztatnék a legegyszerűbb a legrövidebb sza­vakkal kijelenteni, hogy eddigi eljárásától eltérve, a b. Kemény János indítványát, mint a mely lényegesen megszorítja az 1876 : VIII. törvény­czikket, elfogadja-e vagy nem? Azonban ugy látszik, hogy a megszokott merev állásra való tekintettel nem lehet arra kilátásunk addig, a mig a vita be nem záródik, hogy a t. igazság­ügyminister ur nyilatkozzék. Kénytelen vagyok ily körülmények közt általánosságban nézetei­met nem ugyan minden egyes indítványra, ha­nem a főbb mozzanatokra és inkább gyakorlati kérdésekre való tekintettel elmondani. Mindenek előtt legyen szabad megjegyeznem, hogy tekintette! a jogtudomány és társadalmi, jelesen pedig a nemzetgazdasági tudományok közt fennálló szoros összefüggésre, a jogéletnek minden működése a törvényhozásra, ugy annak korszerű irányelveire nézve kétségtelenül nagy befolyással kell hogy legyen és ezen mozzana­43

Next

/
Thumbnails
Contents