Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-178
330 1*8. ónjába m* január 29. ím. get kizárja s ha azt figyelembe veszik, hogy a felhozott esetben is, nem az 5% kamat, hanem a korábbi ügyletek által előidézett állapot a romlás oka, ha mondom, azt figyelembe veszik, ily aggodalmat e §. iránt nem táplálnak. A javaslat felállított fogalmában van sok általános, a mely nem szabatos, a mely az eset körülményeire való alkalmazásánál arbitrium forog fenn; de a bűncselekmény természete ilyen és szabatosabb meghatározást nem tudnak javasolni. De ez nem ok a fogalom elejtésére, vagy egy kamatmaximummal való pótlására. Ha meg vagyunk győződve arról, hogy oly esetekben, a melyekben kizsákmányolása a tudatlanságnak, könnyelműségnek és szükségállapotnak fenforog, hogy ez bűnös cselekmény ; mert az eseteket j'ogi szempontból kívánatos szabatossággal megjelölni, teljes szabatossága jogi eriteriont felállítani nem lehet: ez nem ok a fogalom elvetésére. Azt azonban nem mellőzhetem hallgatással, hogy természeténél fogva ezen törvény jogtudós birák által nehezen lesz alkalmazható, ha volt valaha eset és törvény, melynek alkalmazásával az esküdtszék közreműködése egészen helyén volna, ezen javaslatban foglalt határozatok bizonyára azok. (Helyeslés bal ] felöl.) Számos aggodalom, számos nehézség, melyet az alkalmazásnál előre látunk, az esküdtszék alkalmazása által elenyésznék. De még az előhaladt időpontban sem mellőzhetem hallgatással annak felemlítését, hogy egy változó kamatláb ez uzsora büntetőjogi fogalmának megállapításánál criteriumul nem vehető, egy változó kamatlábhoz kötni a bűncselekmény természetét lehet csak olyan alapon, ha azt mondjuk, hogy nem azt nézzük, hogy egyes esetben bir-e az a cselekmény a bűnös cselekmény kellékeivel, erkölcstelen-e a tett, van-e kizsákmányolási szándék, felhasználása tudatlanságnak, szükségnek vagy könnyelműségnek, hanem nézzük azt, hogy túlléptek-e a kamatlábon. A cselekményben fekvő tendentiát alapul venni, bűncselekmény megállapítására, ott, a hol a tettesnek tendentíája hiányzik, nem lehetséges. így a sajtó utján elkövetett és általában a politikai cselekvények körében végnélküli sorát lehetne a bűn cselekvényeknek construálni az általános tendentia alapján. Egy törvényes tilalom áthágása, a mely tilalom, veszélyek elhárítása szempontjából állíttatott fel (Zaj) és sajnálom, hogy a t. ház ezen dologgal foglalkozni nem akar, egy törvényes tilalom áthágása, ha semmi roszat nem okozott, a cselekmény legfeljebb kihágás lenne. De nem alkalmas a hullámzó kamatláb a bűncselekmény lényeges criteriumául és pedig egyedüli ismérvéül azért sem, mert hosszabb időre adott kölcsönöknél tarthatatlan következésekre vezet. Már maga az nem indokolható, hogy egyes kamatláb vétele, ha pénzintézet követi el,akkor bűncselekmény, ha pedig magános szed ily kamatot egészen egyenlő esetben, akkor nem az. Ha évekre hitelez valaki s negyedévenkint fizettetik a kamat, melyik kamatot tartozik az adós fizetni, azt, a mit eredetileg kikötött,' vagy azt, a mit törvényesen szabad fizetni a lejárat idején, midőn a kamat negyedévenkint esedékes. Ha ezt a másikat a negyedévről negyedévre variálót szabad venni, akkor kiadja pénzét hosszabb időre kölcsön, ha a kamat esetről esetre való csökkenésének teszi ki magát oly esetben, mikor a kikötés idején a kamat teljesen törvényes volt; de ha neki minden egyes esedéki napon attól kell tartani, hogy kevesebbet kap, mint a mennyit kikötött, mert többet semmi esetre nem fog kapni. Nem kellene-e a kamatcsökkenés töi'vényes előállásánál felmondási jogot adni a hitelezőnek? Az adós szeretné megtartani, a hitelező pedig nem hagyhatja, mert bűncselekményt követ el, ha az eredetileg kikötött kamatot veszi, melyért bezárják. Ha pedig az eredetileg kikötött kamatláb a döntő az egész kölcsönügylet tartamára, akkor azon különös eset áll elő, hogy egy időben két törvényes kamatláb lesz, az egyik hitelező szerződés szerint vehet oly kamatot folytonosan, melyet ha akkor más kiköt, már bűncselekményt követ el. Hát van-e ezen bűncselekménynek ethícai alapja? Lehet-e valaki meggyőződve, hogy egy és ugyanazon cselekmény egy és ugyanazon időben bűncselekmény is, nem is. Ezért nem lehet a változó kamatlábat az uzsora büntetőjogi criteriumául elfogadni és jaj azon büntető határozatnak, a melyet az igazságérzet elhagy alkalmazása alkalmával, pedig ezt elhagyná rögtön és megdöntené az által, hogy a közmeggyőződés nem helyeselné. Ezek azok, a miket mondani akartam s azt tartom, hogy a kormány feladatának csak egyik és pedig könnyebb részét oldotta meg. És ezt nem szemrehányásnak mondom, megoldotta azon részét, a mely utánzásból áll, a mely a szomszéd országok utánzása, a melyet neki utánoznia kellett és pedig azon okból, nehogy az onnan kiüldözött visszaélés itt fészkelje meg magát kényelmesen. De hátra van még egy másik súlyosabb feladata. Nem a váltóképesség tanulmányozását értem. Az tisztán a kormány hibája, hogy e kérdés jelenleg is tanulmányozás stádiumában van. Én egy más feladatra czélzok. Különösen a közgazdasági minister, ha ugyan minden feladatot nem akarok első sorban a ministereinökre bizni, legyen szives gondja alá venni ama kérdésnek tanulmányozását, a mire gr. Károlyi Sándor is czélzott, a mely kérdést az újabb tapasztalatok a kamatláb szabadsága mellett újult erővel felvetették. Mikor a kamatláb eltöröltetett, általánosságban oly várakozást tápláltak, a mely általánosságban nem teljesült. Eltöröltük a ka-
