Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-178

?>u 178. orszái-os ülés január 29. 18S3. szabad reá hivatkoznom — a pártértekezleten, mely törvényjavaslat minden hitelezési ügyletnek, ha ott tudatlanságnak, szorültságnak, tapasztalat­lanságnak kizsarolása czéljából való felhasználása fordul elő és ha aránytalanság*, feltűnő aránytalan­ság mutatkozik a teljesítés és a viszontteljesítés között, ennek vétséggé való qualificálását elfogadja s azután feláll b. Kemény János és azt mondja, hogy nem minden hitelezési ügyletről és nem is minden kölcsönről van szó, hanem csakis a pénz­kölesönökről és nem is minden vagyonjogi vissz­telj esítés, csak a kamat aránytalansága képezi a vétség tényálladékát. S a kormány, t. i. a niiuster­terelnök ur, (Mozgás) mert az igazságügyminister ur, kinek feladata lett volna a bííncselekmény fo­galmához kettős minőségénél fogva szólni, ki ezen törvényjavaslat formulázásánál és keresztülvitelé­nél, állásánál fogva és tudományos reputatiójánál fogva hivatva volt nyilatkozni, hallgat, hanem igazságügyi kérdésekben rendesen a t. minister­clnök ur szokott irányadókig nyilatkozni, (Derült­ség bal felől. Mozgás a jobboldalon) tel) át a minister­elnök ur minden indokolás nélkül elfogadja a ja­vaslat ezen lényeges módosítását és ma ott áll a t, kormánypárt és ott áll a ház is, hogy a módo­sítványok özöne magából a kormánypártból egy­mást kergeti, melyeknek ha bármelyike elfogndta­tik, a bűncselekmény tényálladékát a javaslatétól eltérőleg lényegesen másként alakítja. S t. ház, meg vagyok győződve, hogy minden figyelem és lelkiismeretesség mellett, ha e pillanatban be­rekesztettük volna a vitát és felszólittatott volna a t. ház arra, hogy határozzon tehát azon módosítva ­nyok felett, a melyek mindegyike másként szabja meg a bűncselekmény, azaz a vétség tényálladé­kát : a t. ház tagjainak legnagyobb része, tartok tőle a kellő tájékozottsággal e dolgokban nem birt volna s a legnagyobb része nem tudta volna világosan, mi az, a mi büneselekinénynyé minő­sittctik. Ez a baj, ha a kormány egy hosszabb ideig fentartott álláspontját elhagyja, nem mondom ok nélkül, mert értem a ministerelnök ur okát s talán magam is reá fogok térni, de minden tüzetes indo­kolás nélkül, a melylyel, bocsásson meg b. Kemény János t. képviselő ur, de ő is adós maradt és a ház tagjainak legnagyobb része nincs azon helyzetben, hogy a különbséget, a mely a közt és a törvény­javaslat közt fenforog, egész terjedelmében éshord­erejében áttekinthesse. Már most uraim, b. Kemény Jánost, képviselő ur a hitelezés helyett, melyhez a fungibilis dolgok is, mint pl. a gabona, tartoznak, csupán pénzköl­csönt említ s az aránytalanságot a kamat- és pénz.­kölcsönökre szorította. Világos dolog, hogy a bűn­cselekmény körében mindaz, a mi nem pénzköl­csön, mindaz, a mi nem kamatkölcsön, kihagyatik. Hogy ez lényeges változás ajavaslaton, gondolom, azon vidéki szokás teljes ismerete mellett, hogy az uzsorának legveszedelmesebb neme nem is a pénz­kölcsön, hanem a termény és egyéb fungibilis dol­gokban is jelentkezik, mondom, a vidéki viszo­nyoknak ezen ismerete mellett egy motiválást t. barátom részéről ésat. igazságügyministeriumot helyettesítő kormányelnök részéről megérdemel­volna, (Derültség balfelöl) megérdemeltünk volna annyival inkább, mert minő rendszeren történt itt a változás. A mi t. kormányunk törvényjavaslata t. i. eredetileg az osztrák javaslatra volt állapítva, a mit nem hibáztatok. Az igazságügyi bizottság­ban azután a szövegbe felvettek elemeket a német­országi törvényből is. Most a t. kormány eltér ere­deti tervétől. Miért alapította a t. kormány — s ezt nem fogják illetéktelen kívánságnak venni — az osztrák javaslatra a magyar uzsoratörvény]avas­latot? Mert talán abból indult ki, hogy Ausztriának kivált galicziai és bukovinai részében leginkább uralkodnak oly viszonyok, a melyhez hasonlók Magyarország jelentékeny részeiben uralkodnak és igy több analógiát látott az ausztriai, mint a Németországi állapotokban. Es ez volt az ok — ugy gondolom — és ez az ok annál nyomatéko­sabb, mert ismerjük az ausztriai tapasztalatokat, mert azok, legalább a galicziai képviselők nyilat­kozata szerint, a törvény üdvös hatása mellett szól­lanak és alkalmazásában valami különös bajt és nehézséget nem mutattak fel. Hanem az a szöveg, a melyet az osztrák törvény elfogadott, az benne van a kormány szövegében, benne van az igazság­ügyi bizottság szövegezésében, hanem nincs benne b. Kemény János szövegében. B. Kemény János szövege, azt a különbséget, a mely van az osztrák s a német törvény közt, hogy az egyik minden hi­telezésre kiterjed, a másik csak a pénzkölcsönökre, ezt a különbséget felfogta és az ő módosítása sze­rint ezen törvényjavaslat lényegében változnék és eltérne lényegében az osztrák törvénytől és sokkal szűkebb körre, a németországira helyeztetnék át, a melyről a kormány kezdeményezésekor azt Ítélte, hogy nem oly analóg viszonyokat mutat föl hazai állapotainkkal, mint az ausztriai. Hát én, hogy semmi félreértés ne legyen köz­tünk és hogy ne '.mondják azt, hogy az ellenzéki álláspontnak megélesítésére akarom egyáltalában azt felhozni, nem azt következtetem ebből, hogy a t. ministerelnök urnak és b. Kemény János t. ba­rátomnak nem volt elegendő oka ezt a módosítást tenni és elfogadtatni, hanem azt következtetem ebből, hogy nem helyes, hogy a bűncselekmény fogalmának ilyen gyökeres átalakítása az igazság­ügyminister tüzetes indokolása nélkül történjék, hanem történjék ugy, hogy a háznak annak hord­erejére nézve meg legyen adva a magyarázat és a ház ezen alapon döntsön, hogy a bűncselekmény ek e szűkebb fogalmát tartja-e helyesebbnek, mint az eredetit. (Ugy van! a szélső baloldalon.) És ha azt

Next

/
Thumbnails
Contents