Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-178

?>u 178. orszái-os ülés január 29. 18S3. szabad reá hivatkoznom — a pártértekezleten, mely törvényjavaslat minden hitelezési ügyletnek, ha ott tudatlanságnak, szorültságnak, tapasztalatlanságnak kizsarolása czéljából való felhasználása fordul elő és ha aránytalanság*, feltűnő aránytalanság mutatkozik a teljesítés és a viszontteljesítés között, ennek vétséggé való qualificálását elfogadja s azután feláll b. Kemény János és azt mondja, hogy nem minden hitelezési ügyletről és nem is minden kölcsönről van szó, hanem csakis a pénzkölesönökről és nem is minden vagyonjogi vissztelj esítés, csak a kamat aránytalansága képezi a vétség tényálladékát. S a kormány, t. i. a niiusterterelnök ur, (Mozgás) mert az igazságügyminister ur, kinek feladata lett volna a bííncselekmény fogalmához kettős minőségénél fogva szólni, ki ezen törvényjavaslat formulázásánál és keresztülvitelénél, állásánál fogva és tudományos reputatiójánál fogva hivatva volt nyilatkozni, hallgat, hanem igazságügyi kérdésekben rendesen a t. ministerclnök ur szokott irányadókig nyilatkozni, (Derültség bal felől. Mozgás a jobboldalon) tel) át a ministerelnök ur minden indokolás nélkül elfogadja a javaslat ezen lényeges módosítását és ma ott áll a t, kormánypárt és ott áll a ház is, hogy a módosítványok özöne magából a kormánypártból egymást kergeti, melyeknek ha bármelyike elfogndtatik, a bűncselekmény tényálladékát a javaslatétól eltérőleg lényegesen másként alakítja. S t. ház, meg vagyok győződve, hogy minden figyelem és lelkiismeretesség mellett, ha e pillanatban berekesztettük volna a vitát és felszólittatott volna a t. ház arra, hogy határozzon tehát azon módosítva nyok felett, a melyek mindegyike másként szabja meg a bűncselekmény, azaz a vétség tényálladékát : a t. ház tagjainak legnagyobb része, tartok tőle a kellő tájékozottsággal e dolgokban nem birt volna s a legnagyobb része nem tudta volna világosan, mi az, a mi büneselekinénynyé minősittctik. Ez a baj, ha a kormány egy hosszabb ideig fentartott álláspontját elhagyja, nem mondom ok nélkül, mert értem a ministerelnök ur okát s talán magam is reá fogok térni, de minden tüzetes indokolás nélkül, a melylyel, bocsásson meg b. Kemény János t. képviselő ur, de ő is adós maradt és a ház tagjainak legnagyobb része nincs azon helyzetben, hogy a különbséget, a mely a közt és a törvényjavaslat közt fenforog, egész terjedelmében éshorderejében áttekinthesse. Már most uraim, b. Kemény Jánost, képviselő ur a hitelezés helyett, melyhez a fungibilis dolgok is, mint pl. a gabona, tartoznak, csupán pénzkölcsönt említ s az aránytalanságot a kamat- és pénz.kölcsönökre szorította. Világos dolog, hogy a bűncselekmény körében mindaz, a mi nem pénzkölcsön, mindaz, a mi nem kamatkölcsön, kihagyatik. Hogy ez lényeges változás ajavaslaton, gondolom, azon vidéki szokás teljes ismerete mellett, hogy az uzsorának legveszedelmesebb neme nem is a pénzkölcsön, hanem a termény és egyéb fungibilis dolgokban is jelentkezik, mondom, a vidéki viszonyoknak ezen ismerete mellett egy motiválást t. barátom részéről ésat. igazságügyministeriumot helyettesítő kormányelnök részéről megérdemelvolna, (Derültség balfelöl) megérdemeltünk volna annyival inkább, mert minő rendszeren történt itt a változás. A mi t. kormányunk törvényjavaslata t. i. eredetileg az osztrák javaslatra volt állapítva, a mit nem hibáztatok. Az igazságügyi bizottságban azután a szövegbe felvettek elemeket a németországi törvényből is. Most a t. kormány eltér eredeti tervétől. Miért alapította a t. kormány — s ezt nem fogják illetéktelen kívánságnak venni — az osztrák javaslatra a magyar uzsoratörvény]avaslatot? Mert talán abból indult ki, hogy Ausztriának kivált galicziai és bukovinai részében leginkább uralkodnak oly viszonyok, a melyhez hasonlók Magyarország jelentékeny részeiben uralkodnak és igy több analógiát látott az ausztriai, mint a Németországi állapotokban. Es ez volt az ok — ugy gondolom — és ez az ok annál nyomatékosabb, mert ismerjük az ausztriai tapasztalatokat, mert azok, legalább a galicziai képviselők nyilatkozata szerint, a törvény üdvös hatása mellett szóllanak és alkalmazásában valami különös bajt és nehézséget nem mutattak fel. Hanem az a szöveg, a melyet az osztrák törvény elfogadott, az benne van a kormány szövegében, benne van az igazságügyi bizottság szövegezésében, hanem nincs benne b. Kemény János szövegében. B. Kemény János szövege, azt a különbséget, a mely van az osztrák s a német törvény közt, hogy az egyik minden hitelezésre kiterjed, a másik csak a pénzkölcsönökre, ezt a különbséget felfogta és az ő módosítása szerint ezen törvényjavaslat lényegében változnék és eltérne lényegében az osztrák törvénytől és sokkal szűkebb körre, a németországira helyeztetnék át, a melyről a kormány kezdeményezésekor azt Ítélte, hogy nem oly analóg viszonyokat mutat föl hazai állapotainkkal, mint az ausztriai. Hát én, hogy semmi félreértés ne legyen köztünk és hogy ne '.mondják azt, hogy az ellenzéki álláspontnak megélesítésére akarom egyáltalában azt felhozni, nem azt következtetem ebből, hogy a t. ministerelnök urnak és b. Kemény János t. barátomnak nem volt elegendő oka ezt a módosítást tenni és elfogadtatni, hanem azt következtetem ebből, hogy nem helyes, hogy a bűncselekmény fogalmának ilyen gyökeres átalakítása az igazságügyminister tüzetes indokolása nélkül történjék, hanem történjék ugy, hogy a háznak annak horderejére nézve meg legyen adva a magyarázat és a ház ezen alapon döntsön, hogy a bűncselekmény ek e szűkebb fogalmát tartja-e helyesebbnek, mint az eredetit. (Ugy van! a szélső baloldalon.) És ha azt