Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-163

163. országos ölés január 12. 1883, 19 ennélfogva annak elfogadására kérem a t, házat. (Élénk helyeslés a szélső daloldalon.) Én megengedem t. ház, hogy baj volna az, ha az immunitás fogalmát nagyon is enyhévé tenné a praxis, de ott, hol a törvény, mint hazánkban, nem szabatos, a törvényes gyakorlat szokott irányadó lenni; már pedig az újabb időből, de tudok esetet rá a régibb időből is, e század elején az 1811. és 25-iki országgyűlések a salvus conduetus-t oly tág értelemben magyarázták, hogy mikor egy követnek a melléje adott hajdúja követett el bűntényt, még azt sem lehetett kikérés nélkül szabadságától megfosztani. Midőn a régi praxis ilyen volt, de mondhatok más analógiát is, például, hogy restauratióknál a vizsgálati fogságban levő nemes emberek elmentek szavazni—ha mondom a régi praxis ilyen volt, most egyszerre, habár változtak az idők és viszonyok, de maga az immunitásnak fogalma, jogalapja nem változott, azzal ellenkező irányba a gyakorlatot terelni nem akarnám. (Helyeslés.) Ennélfogva ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a Győry Elek t. barátom indítványát elfogadni. (Elénk helyeslés a hal-és szélső baloldalon.) Pázmándy Dénes: T. ház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam alaposan kifejtvén az idevágó eszméket, én csak igen röviden akarok szólani, illetőleg akarom rectificálni azokat, a miket Baross Gábor t. képviselőtársam az imént elmondott. (Halljuk ! a hal- és szélső "baloldalon.) T. képviselő ur előhozta a franczia eljárást s szavaiból azt láttam, hogy ő azt teljességgel nem ismeri s ezt annál inkább sajnálom, mert a mint tudom, azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy Francziaországban oly kinövései vannak a parlamenti eljárásnak, hogy még a börtönben levő fegyencz is, ha megválasztatik, megjelenhetik a parlamentben. Bocsánatot kérek. Nem igy van a dolog. Igenis a politikai vétségekért elitéltekre nézve áll az, hogy ha képviselővé választatik, vissza nyeri szabadságát, t. i. elfoglalhatja a parlamentben helyét és újra kell az ügyészségnek immunitása felfüggesztéseért a törvényhozáshoz folyamodni; azonban közönséges bűntetteseknél, tegyen ezeknél az úgynevezett beestelenítő bűntények elkövetőinél már magában az Ítéletben ki van mondva, hogy polgári jogaikat elvesztik, tehát meg nem választhatók, következőleg nem is verificálhatók. A mi pedig illeti az idegenek megválasztását, erre nézve felhozom Anacharsis Klotz esetét, a kit elfogadtak a parlamentbe tagnak, de ez egyetlen eset volt s mutatja a Girardin esete, hogy azóta minden képviselőnek birni kell a honosság kellékével, hogy a parlamentben elfoglalhassa helyét. (Igaz! JJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Miután már felszólaltam, annál is szükségesebbnek tartom, hogy elmondjam véleményemet a bizottság indítványáról, mert ezen Rohonczy| Várady esetnél annyira nem volt tájékozva maga a főügyészség sem, hogy mennyi joga van, hogy Rohonczy képviselőtársunkat egy alkalommal elővezettetni rendelte ngy, hogy t. képviselőtársunknak a ministerelnök úrhoz kellett fordulni oltalomért s a ministernek kellett elrendelni, hogy el ne fogják. (Felkiáltások a szélső balról: No hát!) A midőn méltóztatnak látni, hogy mennyire nem respectálják az immunitási jogot vagy nem akarják tudni még azok is, a kik hivatva vannak a törvénynek őrei lenni, akkor igenis nagyon helyén van, hogy mi itt újra fölfrissítsük az ő elméjükben, -(Helyeslés balfelöl) hogy mi az immunitási jog. Ezen felszólalásom után bátor vagyok én is ajánlani Győry Elek t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Helyeslés a szélső bal felöl.) Baross Gábor: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur félreértette szavaimat, a mennyiben ugy értelmezte azokat, hogy én a Francziaországban jelenleg fennálló eljárást vagy törvényes r állapotot akartam idézni felszólalásomban. Én azt nem tettem, én csak azt mondtam: midőn valaki theoriát állít fel ily kényes kérdésben, számolni kell a consequentiával, a mely könnyen vihet azon túlzásba, mint a minő azon felfogás, hogy az elitélt bűnöst a választás rehabilitálja vagy a külföldit honosítja. Én nem mondtam, hogy ez Francziaországban igy van, melynek törvényes állapotát ismerem, hanem azt mondtam, hogy ide vihet a theoria. Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, akkor következik a szavazás. Első kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát? Azután, ha ez elfogadtatik, következni fog a Helfy képviselő ur határozati javaslata; azután a Győry képviselő uré, a melyek a bizottság javaslatához hozzá toldhatok. Mielőtt a kérdést feltenném, méltóztassék meghallgatni a határozati javaslatokat. Duka Ferencz jegyző {olvassa). Győry Elek: T. ház! En a kérdés egyszerűsítése végett és azért, hogy még később is határozati javaslatom olyan félreértésekre ne adjon alkalmat, mint a minőnek az imént tanuja voltam, én hozzájárulok Helfy képviselőtársam határozati javaslatához és a magamét visszaveszem. Elnök: Győry képviselő ur visszavonván határozati javaslatát, most már csak a bizottság javaslata és Helfy képviselő ur határozati javaslata felett fog történni a szavazás. A bizottság határozati javaslata nem támadtatván meg, kijelentem, hogy az elfogadtatott. Kérdem már most, elfogadja-e a ház azon hozzátoldást, melyet Helfy képviselő ur indítványozott? Kérem azokat, a kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Méltóztatnak ellenpróbát kívánni ? (Felkiáltások a szélső baloldalon : Igen!) Kérem tehát azon képviselő urakat, a 3*