Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-174
174. ersüáges ilés január 25. 1883. ű>j<j sággal, tisztelt ház? Aregáletiüajdonosok jelenleg megkapják a megfelelő hasznot; teszem, egy községben 1000 frt regálejövédelmet; lehet azonban, hogy e törvénynek oly üdvös hatása lesz, hogy az lOOOjjfrtos regálé leszáll 500 írtra; de a mely körülménynek csak szivünkből örülhetnénk, mert jele volna népünk józanságának, takarékosságának ; mi pedig a hazára nézve a legnagyobb capitális. Nem volna-e almomig helyzet s méltánytalan eljárás: megváltatni már most előre azon községgel az 1000 írtos jövedelmet, holott az kárpótlásul csak 500 irtot nyerne; kivált, ha a törvény oly értelemben hozatnék, hogy korcsmai hitel egyáltalában"ne legyen. Én feltételezek annyi áldozatkészséget hazánk azon nagyrabecsült osztályáról, hogy tekintettel azon jelentékeny, nagy erkölcsi előnyükre, melyeket e törvény megalkotásától reménylek, szívesen lemond azon jövedelem-különbözetről, mely reája nézve lehet, nem kedvezi!, de magára az államra nézve annál előnyösebb; mert azt tartom :" sarus reipublicae suprema lex esto! (Helyeslés jobbfelöl.) Széll György: T. képviselőház ! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat feletti nézeteimet tüzetesen a „Magyar Föld", e közgazdasági napilapunk hasábjain már kifejtem. Nagy megnyugtatásomra szolgál t. ház, hogy az ott jelzett hiányok itt a t. ház tárgyalása alkalmával több oldalról felismertettek és nehezteltettek. Komjáthy t. képviselőtársam tegnapi szakszerű és valójában kimerítő előadásában rámutatott általánosságban a bajok és sérelmek forrására, kijelölte szintén általánosságban az azok orvoslására vezető utakat és módokat. Azonban nem érintette részleteiben a szükséges eszközöket, melyeket azonban épen most érintetlen hagyni csak azért sem lehet, hogy a beadandó törvényjavaslat a mostani törvényjavaslat sorsára ne jusson. Ugyanis a határozati javaslat t. ház, nem reflectál azon tömeg nyomor okainak kipuhatolása és ennek megszüntetése iránt szükséges intézkedések foganatba vételére. Továbbá ennek következtében t. ház, különösen nem jelöli ki, hogy a képviselőház igazságügyi bizottsága mely szakférfiakat, minő szakvéleményeket használjon fel a kamatmaximum megállapítására nézve. Ugyanazért én ezen határozati javaslathoz módosítványt nem nyújtok be. Csak az igen t. igazságügyminister ur nagybecsű ügyeimét arra hivom fel, hogy a mennyiben köztudomású, hogy az uzsora és a káros hitelügyletek különösen a nagy gazdaközönség köréből szedték áldozataikat, a bemutatandó törvényjavaslat elkészítéséhez különösen a vidéki gazdasági egyletek, a helyben székelő gazdakör és az országos gazdasági egyesület véleményét kikérni méltóztassék. Továbbá t. ház, én nem tehetek róla, de nem habozom kimondani, miként az KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. IX, KÖTET. én agyamba nem férhet az a tudat, miként lehet a gazdaközönség, ezen társadalminagy factor hozzájárulásának, mondhatni mellőzésével, a társadalomban külön kasztot képező elemekből egy testület, értem a börzetestület alkotását megengedni. Es ha már fennáll, a gazdaközönség rovására miként lehet azt különös jogokkal és kiváltságokkal a közjóra irányuló kötelesség teljesítése nélkül felruházni. De t. ház, ezen börze körében jővén létre a legveszélyesebb és a legtöbb káros hitelű kötések, nem-e kötelessége, nélkülözhetetlen kötelessége a törvényhozásnak gondoskodni, mikor a bajt ismeri, hogy a börzejogszokások módosíttassanak. Hiszen t. ház, nekem teljes meggyőződésem az, hogy az uzsora és káros hitelügyletek kérdése a börzejogszokások módosítása nélkül tisztába nem hozható. Ugyanezért t. ház, e tekintetben is felhívom az igen t. igazságügyminister urat, hogy az alkotandó törvényjavaslat körül erre is kiterjeszteni méltóztassék nagybecsű figyelmét; de t. képviselőház, általánosságban a bemutatott törvényjavaslat még nélkülözi a zálogintézetek kamataira nézve elkerülhetetlenül szükséges intézkedéseket. Tudjuk ugyanis, hogy az 1872: VIII. t.-cz. szabaddá tette a záíogintézeteket, az 1881 : VIII. t.-cz. azonban a kamatinaximumot meg nem határozta, hanem megbízta a kormányt, hogy esetről esetre belátásához képest a kamatot és a díj mennyiséget hatáskörében maga határozza meg. Most jól tudjuk t. képviselőház, hogy a törvényhozásnak e meggondolatlan és elhirtelenkedett intézkedése következtében a pesti zálogintézetek, melyek ezüstneműekre, értékekre kölcsönöznek 24 u Á,-kot s ezenfelüli kamatot szednek. Már most t. ház, ennek következtében szintén fel kell hívnom a t. igazságügyminister ur figyelmét, hogy az alkotandó törvényjavaslatba ez iránt is intézkedést felvenni méltóztassék. Végül t. ház. nem mulaszthatom el mindannak daczára, hogy nincs itt a t. pénzügyminister ur, az ő figyelmét, illetőleg tehát az igazságügyminister ur figyelmét oda felhívni, hogy tapasztalt erélyességéről felteszem és azt el is várom, hogy részint az iparos osztály, részint a gazdaközönség vállaira nehezült terhek megkönnyebbítése, részint és különösen a halomról hegygyé emelkedett deficitünk apasztása végett, a börzekötések és forgalma után prozentuális, vagy bélyegadó kivetéséről ennek érdekében szükségelt törvényjavaslat bemutatásával gondoskodni méltóztassák. Hodossylmre: T. képviselőház\(Halljuk!) Habár a törvényjavaslat ellen általánosságban semmi kifogás nem tétetett is és ugy látszik, hogy azt a t. képviselőház általánosságban, egyhangúlag fogja elfogadni: mindazonáltal már eddig is oly lényeges ellenvetések tétettek az ezen törvényj avaslatban lefektetett elvek ellenében, hogy én 28
