Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-171

\ Jg2 171. országos tilé képviselőházhoz folyamodik, nem a maguk nevé­ben folyamodnak, hanem azok nevében, a kik az ő gondjaikra vannak bizva, (Ellenmondások. Zaj.) azoknak szükségeit, óhajtásait fejezik ki. Egy oldalról felemlittetett, hogy a katholikiis egyház ez idő szerint jogosan, érvényesen nem szólalhat fel, mert nincs autonómiája. T. képviselőház! Ezen felszólalást helyeslem, jónak találom, mert épen a minister részéről is azon megj'egyzés történt itten az előbb, hogy ez katholikus vagyon, tehát ha az összes katholikusok a saját vagyonukat rendezni fogják, akkor lesz nekik több szólási szabadságuk, mint ma és akkor a szavaknak is több ereje, több hatása lesz, mint ma. Azért t. ház, midőn ezen megjegyzéssel éltem, köszönetet mondok a ház türelméért és őszintén nyilvánítom mind a magam, mind azon lelkészek nevében, a kik ezt a kérvényt beadták, hogy távol van tőlünk tüzet gyújtani, távol van tőlünk az egyenetlenség; egy van: a hazaszeretet, a béke. Éljen a béke, éljen a nemzet, éljen a haza! (Hosz­szantartó, zajos derültség.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság határozati javaslatát, igen vagy nem? Ha az nem fogadtat­nék el, akkor következnék Göndöcs képviselő ur határozati javaslata, Lükő Géza; T. képviselőház! Én azt tar­tom, a kérvényi bizottság határozati javaslata és Göndöcs t. képviselő ur határozati javaslata nincs semmi ellentétben és ezt még azon esetre is szava­zásra óhajtom feltétetni, ha a kérvényi bizottság határozati javaslata elfogadtatik. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: A kérvényi bizottság határozati javas­lata nagyobb mérvet ölel fel, mint Göndöcs t. kép­viselő uré, mely egy speciális részre vonatkozik, de azon speciális részre olyan eljárást javasol, mely némileg ellenkezik a kérvényi bizottság hatá­rozati javaslatával. Méltóztassanak előbb meg­hallgatni a két határozati javaslatot. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a kér ­vényi bizottság és Göndöcs Benedek határozati javas­latait). Elnök: T. ház! Határozott ellentét nincs ugyan a két javaslat közt, (Felkiáltások a szélső bal­oldalon : Nincs!) azonban mégis némileg más irányt kivan követni Göndöcs képviselő ur javaslata. (Fel­kiáltások-.Külön szavazzunk!) De,ha a t. ház kívánja, külön fogom a két javaslatra a kérdést feltenni. (Élénk helyeslés). Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a kérvé­nyi bizottság határozati javaslatát, igen vagy nem? (Felkiáltások: Elfogadjuk! Szavazzunk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. (Élénk felkiáltások: Szavazzunk felállással!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a kérvényi bizottság i január 22. 1S85. javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a kérvényi bizottság javas­latát elfogadta. Kérdem már most a t. házat, elfogadja-e Gön­döcs Benedek képviselő ur határozati javaslatát? (Félkiáltások minden oldalról: Nem! Zajos felkiáltá­sok : Szavazzunk félállással!) Kérem tehát azon kép­viselő urakat, a kik Göndöcs Benedek képviselő ur határozati javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Göndöcs Benedek egyedül áll fel. Hosszan­tartózajosderültség.) A javaslat nem fogadtatott el. Rakovszky István jegyző (olvassa): 2174 tapolczai választókerületben polgár az izraeliták egyen jogosítását kimondó 1867: XVII. t.-ez. eltörlését, az izraelitáknak a felekezeti neve­lés és oktatás, továbbá a birtokképesség tekinteté­ben való korlátozását és a keresztény ek és izraeli­ták közti polgári házasságról szóló törvényjavaslat visszavetését kéri. Berzeviczy Albert előadó: T. képviselő­ház! (Halljuk! Halljuk!) A kérvényi bizottság ha­tározatijavaslata e kérvényre nézve a következő: „Ezen kérvény, tekintettel a keresztények és izraeliták közti polgári házasságra vonatkozó ré­szére, az e tárgyban benyújtott törvényjavaslat tárgyalására hivatott igazságügyi bizottságnak ada­tik ki. Egyéb részeit a kérelemnek a ház figye­lembe vehetőknek nem találja s e felől a kérvé­nyezőket a házszabályok 176. §-a értelmében értesíti. * T. ház! Egészen röviden kívánom ezen hatá­rozati javaslatot indokolni. (Halljuk! Halljuk!) Ámult ülésszak alatt egy, a jelenlegivel meg­egyező tartalmú kérvény feküdt a t. ház előtt. Ak­kor akérvényi bizottság majdnem szó szerint ugyan­ezen határozati javaslatot terjesztette elő és a t. ház azt elfogadta. Ez ugyan a t. ház elhatározá­sát mostanra nézve nem köti, de nem kétlem, hogy valamint a kérvényi bizottság meggyőződése és kö­telessége szerint ugyanazon határozati javaslatot terjesztette elő most is, mint akkor, ugy a t. ház most sem fog késni azt határozattá emelni. Vannak elvek, melyek felett egy jogállamban transigálni nem lehet. Ilyen az állampolgári jog­egyenlőség elve. (Ugy van!) Magyarországon sok más államtól eltérőleg, a jogosított, kiváltságos osz­tály, megelőzve minden küzdelmet, minden pressió nélkül, szabadon, követve a korszellem szavát, vette fel a többi osztályokat is az alkotmány sán­czaiba; és ép ugy a jogosított felekezetek önkényt terjesztették ki jogaikat 1848-ban és 1867-ben a nem jogosítottakra, azon felekezetre is, mely ellen a jelen kérvény irányid. A magyar nemzet egyik legnemesebb jellemtulajdonát kellene megtagadni, hacsak annak lehetőségében is hinni akarnánk, hogy most ezen jogok egyike visszavonassék. (Ugy van!) Azokra, a mik az utolsó hasontartalmú kér­vény tárgyalása óta történtek, bővebben reflectálni

Next

/
Thumbnails
Contents