Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-147
g4í 147. országos ülés deczeinber 6. 18S2. ként 8 —10 mázsát ad, akkor meg van a haszna, mig ha visszatérne azon finomabb fajokhoz, melyeknél csak 2—3 mázsára számíthat holdanként, az árakat nem emelhetvén, ebből csak kára származhatik. De t. ház, én azt tartom, hogy az államnak nem érdeke, sőt egyenesen hátrányára szolgál, oly törvényeket hozni, a melyekkel — hogy ugy fejezzem ki magamat — a polgárokat csaknem incitálják arra, hogy a törvényt megszegjék. A dohányjövedéki törvény csakugyan ilyen. Hallottam egy pénzügyministerről egy adomát, hogy bizonyos fürdőben többen beszélgettek együtt és mindenki a dohánymonopolium ellen kelt ki és a pénzügyminister ur azt mondotta: Ugyan kérem, mutassák meg a dohányzaeskójukat, szí-e valaki önök közül trafikot ? {Derültség.) Ez adomának jó, hanem erkölcsi sülyedést mutat. Midőn mindenki minden lelkiismereti furdalás nélkül szegi meg a törvényt, akkor valóban kell az államban oly valaminek lenni, a mi a törvényszegést szentesíti; mert senki sincs meggyőződve arról, hogy bíínt és vétket követ él, midőn áthágja az ország törvényét, a mely a dohányjövedék körül meg van állapítva. De rendkívül nehéz ily országban, a hol dohányt termelnek, az ellenőrzés és igen természetes, hogy a pénzügyőrök az előtt a nép előtt, a mely közé azért vannak küldve, hogy a törvényeket fentartsák, hogy a törvény iránti tiszteletet megőrizzék, csaknem kivétel nélkül mindenütt a gyűlölet tárgyai és én azt hiszem, hogy az államnak az sem érdeke, hogy 4—6000 ember, kiket a szükség és kényszerűség arra visz, hogy 80 kr. napidíjért, mint pénzügyőr szolgáljon, a többi polgár gyűlöletének tárgya legyen. A mint azonban mondtam, én nem reménylem, hogy ezt a jövedéki ágat egyhamar nélkülözni lehet; de addig is, mig ez megtörténhetnék, a t. pénzügyminister úrhoz egy kéréssel vagyok bátor járulni. (Halljuk!) Azt kell ugyanis tapasztalnunk, hogy dohánytermelési engedélyek legnagyobb részt nagytermelőknekadatnak. Elhiszem, hogy ez az államra nézve kényelmes, sőt még azt is, hogy talán hasznos, de én a dohánytermelést némileg ugy tekintem, mint háziipart. A dohánytermelés rendkivül sok kezet vesz igénybe s én meg vagyok győződve, akár a fajok, akár a kiállítás finomsága, akár a mennyiség tekintetében, ott, hol kis területen egy egész család, vagyis sok kéz dohánytermeléssel van elfoglalva, a termelés sokkal jobban fizeti ki magát, mind a termelőre, mind az államra nézve, mint a nagy területeken. És mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a dobánytermelési engedélyek mintegy commassáltatnak és leginkább a nagytermelő kezeibe kerülnek. Ha a kistermelők folyamodnak érte, akkor, ha új folyamodók biztosak lehetnek abban, hogy meg nem kapják; de sőt a kik már régebben termeltek, azoktól is lehetőleg elvonatnak az engedélyek. Ha jól tudom, a nyáron a dohánytermelési engedélyek körüli visszaélések megvizsgálása czéljából bizonyos küldöttségek jártak el, hallottam is, hogy ennek következtében igen sokan lesznek az országban, a kiktől a dohánytermelési engedély megvonatik. Ha tehát jövőben újabb engedélyek osztatnának ki, az volna kérésem, hogy ez alkalommal minden esetre az apróbb termelőket is fig}^elembe venni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Hogy a dohán}jövedék megszüntettessék, a mi már régebben e házban többször vita tárgyát képezte, arról az ország jelen pénzügyi helyzeténél fogva ma szólni nem lehet, mert azt kivihetőnek nem tartom. A mi pedig a t. képviselő urnak kérését illeti, úgy bátor vagyok a t. képviselő ur és a t. ház figyelmét arra felhívni, hogy habár az állam érdekében volna az, hogy a dohánytermelési engedélyek nagyobb termelőknek adassanak, mert a nagyobb termelők a tapasztalás szerint rendesen jobb minőségű dohányt termesztenek és ezen eljárás mellett aránylag kevesebb a csempészet, ettől eltekintve, közgazdasági okoknál fogva törekedni fogok, hogy első sorban és mentől nagyobb mértékben a kistermelők részesittessenek dohánytermelési engedélyben. (Általános helyeslés.) KéUéget nem szenved az, hogy ott, a hol akár egyeseknél, akár vidékenként csempészet fordul elő, ott épen a jövedék érdekében kénytelen vagyok a dohány termelési engedélyt a törvény értelmében elvonni és kénytelen leszek ez után is ugy eljárni, mint azt eddig tettem. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Nem lévén észrevétel, az összeg megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Bevétel. Öszszesen: 38.863,464 írt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Lottó-jövedék. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 23. czím. Rendes bevételek: VI. fejezet, 33. czím. Kiadás: 1. kifizetendő nyeremények 1.557,661 frt. Vidovich György: T. ház! Oly mélyen meg vagyok győződve arról, mint ezt már a múlt költségvetés tárgyalása alkalmával is kifejezni, hogy bátor voltam,a lottó-jövedék erkölcstelen jövedék, hogy már saját lelkiismeretem megnyugtatása végett is kénytelen vagyok ma újra röviden felszólalni. (Halljuk!) Múltkori felszólalásom óta figyelemmel kisértem a lapokban azon jelentéseket, a melyek a lottó áldozatairól szóltak. Csak két nevezetes esetet említek fal. Egyik Budapesthez igen közel