Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-147
147. országos ülés dcczember 6. 1882. 55 mában az által segíteni, hogy azoknak lakilletményeik a fővárosban alkalmazott ily díjosztályba tartozó hivatalnokok lakbérilletményeivel arányba hozattassanak. E mellett második kérésem az volna, hogy szíveskednék a pénzügyminister ur ezen tételnél a jövő évi költségvetésbe oly összeget felvenni, melylyel képes legyen a vidéken alkalmazva ] ev Ö* 9—io—11. díjosztályba tartozó és igazán nagyon csekélyen fizetett állami pénzügyi hivatalnokoknak hivatali székhelyeik népességi arányával növekedő drágasági árakkal legalább összhangban lévő fizetést megállapítani. Midőn kérem erre az igen t. pénzügyminister urat, azt hiszem, kötelességemnek eleget tettem, mert remélem, hogy a hivatalnokoknál azon elégületlenség fizetéseiknek némi felemelése által valóban meg lesz szüntetve. Ugron Ákos: T. ház! Nem vagyok azon szerencsés helyzetben, mint az előttem szólott t. képviselőtársam, hogy a t. pénzügyminister ur költségvetését a pártban megvitathattam volna, vagy a párt értekezletében el lévén fogadva, hozzászólni nem tartanám kötelességemnek. Vártam a t. pénzügyminister urat, hogy azon észrevételek után, melyeket Heífy t. képviselőtársam tett, fel fog szólalni és nagyon fontos kérdéseire válaszolni fog; de minthogy ugy látom, talán akkorra kívánja válaszát fentartani, mikor már az általános vita be lesz rekesztve, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a Helfy t, képviselőtársam által előadott németeket teljes mértékben magamévá teszem. (Helyeslés a szélső bálfélől.) T. ház! Nem akarom a pénzügyministerium költségvetésének általános vitája alkalmával pénzügyi szempontból a költségvetést bírálat alá venni, habár kétségtelen, hogy ez ideig sem az adókezelés körül, sem annak kivetése körül javítások nem történtek és habár a t. pénzügyminister ur beterjesztette az adókezelésről, valamint a pénzügyi közigazgatási biróságról szóló törvényjavaslatokat, de azok] oly hosszú retortán mennek keresztül, hogy ugy látszik, egy pár év lesz szükséges arra, mig az ország annak hasznát veszi. Felszólalásom főindoka azon eljárás, melyet a pénzügyminister ur közegei különösen a kereseti adó kivetésénél elkövetnek. Nem tudom, tálbuzgóságnak kell-e tekinteni, hogy minden eszközt megragadnak arra, hogy egyes városok iparosai minél magasabb kereseti adóval rovassanak meg és vájjon véletlen-e, hogy különösen azon városok iparosai sújtatnak a legmagasabb kereseti adóval, a melyek ellenzéki képviselőt választottak. Ilyen város épen Kolozsvár sz. kir. városa és Kézdivásárhely városa, a melyek iparosai a múlt évben is részesültek azon szerencsében, hogy oly magas kereseti adóval rovattak meg, hogyha igy halad fokozatosan ezen kirovás, akkor ki kell mondanom azon erős meggyőződésemet, hogy azon iparosok másnak nem keresnek, mint az államnak. És az ilyen iparosok hiába keresnek jogorvoslatot, hiába folyamodnak fel, kereseti adójuk nem hogy leszállittatnék, hanem még magasabbra emeltetik. Tudok példát, hogy egy iparos mikor kevesebb kereseti adót szabtak, mint a mennyit keresete után igazságosnak tartott, elment a bizottsághoz s kijelentette, hogy szívesen fog magasabb adót fizetni, ezt a bizottság örömmel vette tudomásul, azonban a legközelebbi évben ugyanezen kereseti adót felemelte még egyszer annyira. Súlyos a kereseti adó kirovása különösen Erdélyben az igen kevés munkával biró kis iparosokra, különösen a határszéli városokban. Ezen iparosok évről-évre vesztik keresetűket, a Romániával való érintkezésük nagyon meg vau nehezítve ; a romániai határvámnál a román határőrök nem respeetálják a megkötött vámszerződést. Az egyszerű árút, iparostermékeket a legmagasabb vámmal sújtják és a legfinomabb árúk közé sorozzák és az eredmény az, hogy az iparosok a román piaezokat elhagyják, avagy azt kell választaniuk, hogy a megfizetett vámösszegből hosszas és költséges kérések és utánjárások után valamit visszakapjanak. Vannak azután esetek, hogy ugyanazon egy iparoson kétszer veszik meg a kereseti adót; egyszer azon városban, a hol lakik és azonkívül azon fürdőben, a hol netalán üzlete van. így megtörtént, hogy egy iparoson Kézdivásárhely en és Tusnádon is megvették az adót. Kérem a t. pénzügyminister urat, legyen szíves azon iparosoknak e tekintetben felterjesztett folyamodványait és kérvényeit figyelembe venni és panaszaikat megfelelőleg orvosolni. Felszólalásom második tárgyát a pénzügyminister ur azon rendelete képezi, melyet a vadászati adó kivetésére vonatkozólag kibocsájtott. Az 1875: XXI. t.-cz. határozottan előírja, hogy a vadászati adó kirovásánál a vadászati év kezdődik a magyar korona egész területén január elsején és tart deczember végéig. A t. pénzügyminister ur pedig kibocsájtott ez évben egy rendeletet, mely meghatározza, hogy a vadászati év kezdődik augusztus elsején és végződik Julius végén. Már kérem, ha azt követelik önök, t. pénzügyminister ur és a t. többség, hogy a polgárok tiszteljék a törvényt, akkor a kormánynak is respectáluia kell azt. Felszólalásom további tárgyát a szeszadó képezi. Hosszú ideig enquettiroztak és még e perczig sem kaptuk meg azon törvényjavaslatot a szeszadóra vonatkozólag, ma sem tudjuk, hogy
