Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-162

3g£ L 1^2 országos ülés január 11- 1883. melyet Győry képviselő ur idézett és a melyre vonatkozólag megjegyezte, hogy ebbe a legbecsületesebb ember is belekeveredhetik. „A ki oly minőségű érmeket, emlékpénzeket, játékjegyeket, czím jegy eket, hirdetéseket, árújegyeket, vagy más hasonló tárgyakat készít, melyek felületes megtekintés mellett könnyen fémpénznek, illetőleg papirpénznek, vagy bélyegjegynek tekinthetők, ugy szintén az is, a ki az ily minőségű tárgyakat forgalomba hozza: kétszáz frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." Tehát „forgalomba hozza". Már pedig alig tehető fel, hogy az, a ki a törvényt ismeri, de ha nem ismeri is, ne tudná, hogy oly játékszereket, a melyek könnyen a tudatlanok reászedésére alkalmazhatók, olyanokat készíteni s forgalomba hozni, meg nem engedett cselekmény. Ezen cselekmények tehát olyanok, melyek kisebb beszámítás alá esendők levén, elég garantia található a javaslatban contemplált azon intézkedésijei), hogy némely súlyosabb bűnesetekben, az appelláta meg van engedve és egy vagy más tekintetben az ítéletet módosítani lehet. De azt mondják, hiányzik a judicatura egyöntetűsége, hogy ez szenved általa, vagy elvész. Oly bűnügyi cselekmények t. ház, mint azok, a melyek itt felemlítetnek, melyekben a tényállás oly világos, aligha fognak alkalmat adni a judi catura szétágazására. Ámde szenvedni fog az egyöntetűség épen az által, ba meghagyjuk a jelen intézkedést, szenvedni fog pedig az igazságszolgáltatás érdeke és szenvedni fog a vádlottak érdeke, azokéi, a kik nagyobb súlyú bűntettel lévén vádolva, ügyeiknek hosszabb idő alatt való elintézésére lesznek kénytelenek várakozni. (Ugy van! a jobboldalon.) Felhozatott az alsó bíróságokra nézve, hogy ezek túl terb éltetése következhetnék be; azt hiszem, hogy miután a kimutatásokból az tűnik ki, hogy a polgári ügyek apadnak, miután a csődtörvény, a novelláris törvény, a végrehajtási törvény következtében ez irányban még nagyobb apadásnak nézünk elébe és hatvan s néhány törvényszék közt fognak felosztatni ezen ügyek, nem lesz kilátás túlterheltetésre, ha pedig mégis egyik törvényszéknél szaporodás mutatkoznék, akkor lesz módja intézkedni az igazságügyi kormányzatnak, miután ugyanis a birák száma törvény által nincs meghatározva, sokkal könynyeub módja lesz erre a miuisternek, mint a felső vagy legfelsőbb bíróságoknál. A mi pedig azon észrevételt illeti, hogy a lakbérfolyamodásból kitűnő anyagi helyzete az első folyamodásu bíróságoknak mintegy veszedelmessé tenné az ügyek elintézésének azokra bízását, méltóztassanak megengedni, abból, hogy valaki anyagi helyzetének javítását szorgalmazza, következtetést vonni arra, hogy reá valamely ügyet bizni nem lehet, túlzottnak vélem. (Helyeslés jóbbfelöl.) A bírónak függetlenségét jelleme, kötelességérzete, esküje és becsületessége biztosítja, ezt kétségbe vonni akarni azért, mert saját anyagi helyzetének javítását kéri és szorgalmazza, ezt nem tartom helyesnek s nehezen is lehetne azt akármely motívummal igazolni vagy csak plausibiliter is indokolni. (Élénk helyeslés johbfelől.) Végre felelnem kellene némely személyes ellenvetésekre, melyek engem közvetlenül illettek. De én őszintén megvallom, a személyeskedés terén mozogni nem tudok és nem akarok. (Helyeslés jóbbfelöl.) Az ezen téren szerzett babérokat én senkitől nem irigylem s azokban osztozkodni egyáltalában nem kívánok. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ajánlom a törvényjavaslatot. Matuska Péter előadó: (Elállf Halljuk!) T. ház! Miután én csak a javaslat beterjesztésénél .... Veszter Imre (közbeszól): Félreértett szavaim helyreigazítására szót kérek. Elnöki Nem méltóztatott szólásra jelentkezni és már az előadó ur elkezdte beszédét. Matuska Péter előadó: Elébbi felszólalásomnál általános indokokat hoztam fel, melyek részben a jelentésben foglaltatnak s a tárgyat inkább csak megismertették a t. házzal. Meg fogja tehát nekem a ház engedni, hogy különösen az igazságügyminister urnak mostani felszólalása és kimerítő czáfolatot magában foglaló beszéde után igen röviden nyilatkozzam. Engem az ellenzék részéről felszólalt t. képviselőtérsaim a beterjesztett javaslatnak helytelenségéről egyátalában nem győztek meg. Igen ékesen szólalt fel tegnap Veszter, ma Chorin t. képviselőtársam. Hangoztatták, mennyire szükséges az állam részéről garantiát nyújtani az állampolgárok szabadságára nézve s a becsületsértés esetén, mely az embernek legnagyobb kincsét képezi. Mindezen mondások teljesen igazak s magukban véve mint theoriák megtámadhatlanok, de más oldalon áll az államnak azon kötelessége, hogy a többi ügyekre is legyen figyelemmel és hogy a garantiák nyújtásával egyes érdekek ne sújtassanak. Én elismerem, hogy az állampolgárok^ szabadságát az állam megvédeni köteles. De nem lehet az ő kötelességét annyira kiterjeszteni, mint a t. képviselő urak óhajtják, mert azon óvszer, melyet Veszter képviselő ur ajánlott, hogy neveztessék ki a legfőbb itélőszékhez 10, a kir. táblához talán 18 biró s ezen hátrányok el fognak tűnni, a gyakorlati életben nem áll. Méltóztassék megnézni a hátralékok számát és a legfőbb és a kir. tábla bíróinak szobáit, hogy mennyire el vannak azok halmozva actákkal, be fogja látni a t. képviselő ur, hogy legalább három annyi