Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-161

352 161. országos ülés jannár 10. 1SS5. gyakorlathoz képest ezt megvizsgálás végett a közlekedési bizottsághoz utasítani és azután tudomásul venni. Elnök: A beszterczebánya-brezovai és piskivajda-hunyadi másodrendű helyi érdekű vasutak engedélyezése tárgyában beadott jelentés ki fog nyomatni, a ház t. tagjai között szétosztatni és a ház közlekedési bizottságához utasíttatni, melynek jelentése alapján fog a ház tovább határozni. Hegedűs Sándor, az állandó pénzügyi bizottság előadója." Van szerencsém a t. háznak bejelenteni az állandó pénzügyi bizottság jelentését, először a biztosítási szerződések és az ezekhez hasonló jogügyletek bélyegilletékeiről szóló törvényjavaslat tárgyában; másodszor ugyancsak a pénzügyi bizottság jelentését a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelmek megadóztatása tárgyában; harmadszor a pénzügyi bizottság jelentését a szőlődézsma váltsági tartozások lerovására nézve adandó kedvezményekről; negyedszer a napszámosok adómentesítéséről; ötödször az 1881: IV. t.-ez. hatályának a kávéfogyasztási adóra nézve megszüntetéséről s a ezukor- és sörfogyasztás megadóztatására vonatkozó határozmányok módosításáról; végre hatodszor a hadmentességi díjról szóló 1880. évi XXVII. t.-ez. módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék ennek kinyomatását, a ház tagjai között leendő kiosztását és annak idején az osztályok tárgyalásának mellőzésével napirendre tűzését elhatározni. Elnök : T. ház! Először a biztosítási szerződések és az ezekhez hasonló jogügyletek bélyegilletékeiről szóló törvényjavaslat; másodszor a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelmek megadóztatása tárgyában; harmadszor a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó kedvezményekről; negyedszer a napszámosok adómentesítéséről; ötödször az 1881 : IV. t.-ez. hatályának a kávéfogyasztási adóra nézve megszüntetéséről s a ezukor- és sörfogyasztás megadóztatására vonatkozó határozmányok módosításáról ; végre hatodszor a hadmentességi díjról szóló törvényjavaslat tárgyában a pénzügyi bizottság jelentései s a törvényjavaslatok ki fognak nyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és ha a ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellőzésével egyenesen itt a házban fognak tárgyal tatni. Miután pedig ezen törvényjavaslatok legnagyobb részben a költségvetéssel vannak összeköttetésben, azt hiszem, hogy a tárgyalás hosszú időre nem halasztható, különösen azon törvényjavaslatra nézve, mely a kávéfogyasztási adó megszüntetéséről és a ezukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról szól. Ez a legsürgősebb javaslat. Erre nézve intézkedtem, hogy minél előbb kinyomattassék és a ház tagjai közt kiosztassék. Mindjárt a kiosztás után bátor leszek a tárgyalás ideje iránt indítványt 1 tenni. (Helyeslés.) Holnap «z talán már ká is lesz osztható. Több előterjesztés nem lévén, következik a napirend, előbb azonban Mocsáry Lajos képviselő ur kivan szólani. (Halljuk!) Mocsáry Lajos ; T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy figyelmét azon nagy szerencsétlenségre hívjam fel, mély hazánk egyik legnagyobb városát, Győrt és vidékét és vele együtt pedig a Csallóköz egy részét érte. (Halljuk!) Az árvízveszély Győrött és vidékén, értesülésem szerint oly nagy, hogy az a szegedi katastróphát megközelíti. És bizonyos analógia is van a két város szerencsétlenségének okai között. Győr városa ugyanis áldozata a czélszerűtlen Rába-szabályozásnak épen ugy, mint Szeged városa a czélszerűtlen Tisza-szabályozásnak. Itt az ország lesz hivatva intézkedni, mert Győrnek helyzete oly válságos, hogy az ország gondoskodását igénybe kell vennie. Most azonban csak a szerencsétlenekről való mielőbbi gondoskodásról, azok nyomorának elhárításáról lehet szó. Miután a nyomor sokkal nagyobb, semhogy azon a város és a megye rögtön segíthetne, bátor vagyok azon kérdést intézni az igen t. kormányhoz, illetőleg a belügyminister és közlekedési minister urakhoz: méltóztattak-e és miként intézkedni arra nézve, hogy azon nagy nyomor, mely az áradás következtében Győrt s annak közvetlen vidékét sújtotta, lehetőleg gyorsan és sikeresen enyhittessék ? B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk!) Tekintve azt, hogy a t. felszólalt képviselő ur kérdése a jelenleg is még függőben levő veszélyre vonatkozik, helyesnek tartom arra nézve az épen kezemnél levő adatokkal rögtön szolgálni. (Helyeslés.) Ámbár e tárgyban az interpellátiós könyvben, ugy tudom, már van egy interpellátió bejegyezve, néhány adatot, melyek magára az imminens veszélyre vonatkoznak, bátor leszek már most előterjeszteni, mellőzve egyébiránt azon intézkedéseket, melyeket a t. belügyminister ur van hivatva megtenni, nevezetesen a melyek az élelmezésre és elszállásolásra vonatkoznak. Már napok óta figyelemmel kisértem azon veszélyt, mely a Duna rendkívüli áradása által Pozsonymegyét, különösen annak csallóközi részét, Mosonyt, Komáromot és Győrt érhették s állandó érintkezésben lévén a hatóságokkal, valamint a Rába-szabályozási kormánybiztos úrral, mindazon intézkedéseket, melyeket ők ajánlatba hoztak és részben olyanokat, melyeket nem is hoztak ajánlatba, de szükségeseknek láttam, megtettem. Jelesen, a hol szükségesnek látszott, katonaság, műszaki csapatok rendeltettek ki, habár e tekintetben a műszaki csapatok létszámának nagyon ! csekély volta mellett korlátozva voltam. Továbbá — s ez már fontosabb — gőzhajók