Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-157

157. ersMsei ülés ileezember 18. 188?. 311 budgetbe és ennyit indítványoz e nagyfontosságú feladatra megszavaztatni. Én azt hiszem, hogy a t. ház át van hatva annak fontosságától, hogy egy legfőbb bíróság nem nélkülözheti azokat az eszközöket, melyek gyakran szükségesek arra, hogy valamely életbe­vágó nagy fontosságú kérdés miként döntessék el és azért azt hiszem, nem fog fukarkodni annál a nagy fontosságú feladatnál, hogy ezen könyv­tárnak első berendezése kellően történjék. Azért ugy hiszem, hogy méltóztatik e tételre 2000 irtot megszavazni. Ez nem lesz méltánytalan és nem lesz túlzott összeg. Ugyanazért a magam részéről bátor vagyok indítványt benyújtani arra nézve, hogy a kir. curia könyvtárának első berendezésére 2000 frt szavaztassák meg s kérem a t. házat, méltóztassék az indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Duka Ferencz jegyZÖ (olvassa az indítványt). Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! (Halljuk!) Senki sem méltányolja inkább a kir. curia azon áldozatkészségét, a melylyel annak tagjai maglik is egy az ő számukra beren­dezett könyvtárra tetemes áldozatokat hoztak. Ily könyvtár a kir. táblán már évek óta létezik s ez annak oly eredménj-es hasznát vette, hogy annak az igazságszolgáltatásra való üdvös befolyását, nem csak a priori, de a posteriori is a tapasztalat­ból bebizonyítottnak kell tekinteni. Midőn a budget költségelőirányzata készült, a curiának könyvtári berendezésére a curiai elnök által 1000 frt projectáltatott és az éven­kénti gyarapításra 500 frt. Hogy ezen a curia elnöke által követelt összeg ezúttal a budgetbe be nem vétetett, hanem annál kisebb összeg, annak egyik főoka pénzügyi helyzetünkön kivül abban fekszik, hogy nekem szándékom jövőre nézve nemcsak az összeget, hanem a körülményekhez képest netalán ennél nagyobbat is felvenni s igy habár nagyon hajlandó volnék ez összeg elfoga­dására már most is, tekintettel a költségvetés jelen stádiumára arra kérem a t. házat, hogy a tételt a mint van fentartani s Ígéretemmel meg­elégedni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Győry Elek: T. ház! Midőn a t, igazság­ügyminister ur felkelt és azzal kezdette előadását, hogy a kir. táblánál maga is tapasztalta, minő üdvös hatása van annak, hogy ily könyvtár létezik, akkor én azt vártam volna, hogy a t. minister ur egyszersmind kijelentse, hogy nagyon sajnálja, hogy neki nem jutott elébb eszébe az, hogy a curián is állittassék fel ily könyvtár, hanem a curián kellett, hogy ez az elnöknek és másoknak eszébe jusson. Mert ha ez csakugyan oly üdvös hatású, a mint bizonyára senki sem fogja tagad­hatni, a ki ezzel ismeretes, akkor ideje lett volna, hogy ily tétel már előbb fordult volna elő a költség­vetésben, hogy ne szerepelne most itt mint új tétel. En azt is nagyon furcsának találom t. ház, s méltóztassék megbocsátani, hogy egész őszintén kijelentem, hogy a t. igazságügyminister ur, mint e téren az államnak képviselője egyáltalában a ministerimn s az állam helyzetével megegyeztet­hetőnek tartsa azt, hogy azok a birák hozzák az áldozatot e czélra külön a magukéból, nem pedig az állam adja azt, a mi a köz érdekében szükséges. Ez már magában kárhoztatandó s egyik tüneménye azon igazságügyi politikának, a melynek lehetnek nemes czéljai, nemes feltételei, ezt is megengedem, de nem merném egészen biztosan megerősíteni, hogy egészen öntudatosok azon czélokkal. Min­denesetre az már maga egy tünemény az igazság­ügy terén, hogy ba valami üdvös vagy jó forog szóban, annak kivitelénél mindig az a felelet, hogy a pénzügyi helyzet nem engedi meg. Az igazságügy a t. minister ur nyilatkozata szerint az államnak valóságos mostoha gyermeke, pedig legkevésbbé kellene annak lennie. Mert nézetem szerint bármit csináljunk, bármiként mű­ködj ünk is más téren, hogy haaz igazságügy állapota nincs rendezve helyesen, ugy ha meg nem győződ­tünk még, keservesen meg fogunk győződni arról, hogy mindig igazságügy egészséges állapota az, a mi a társadalomnak, az állam jólétének legfőbb feltétele. Az ily dolgokban, különösen midőn 1500 frt különbségről van szó, egyszerűen azt mondani, hogy azt a pénzügyi helyzet nem engedi meg, az nem az igazságügyi politika képviselőjének szájába való, mert mindig a pénzügyi helyzettel takaródzni az ily dolgokban, minden inkább lehet, csak nem igazságügyi öntudatos politika. Hogy évenként fog a t. minister ur a költségvetésbe 500 frtot, vagy még ennél is nagyobb összeget könyvek beszerzésére felvenni, mint a t. minister ur mondja, ez elviselhető volna akkor, ha már az első berendezés megtörtént volna; de midőn ezen könyvtárnak első megalapításáról van szó, midőn még a könyvek mellett minden más segédeszköz kell, hogy beszereztessék azon könyvtár részére, mely azon bíróság használatára szolgálna, a honnan többé apelláta nincs, engedelmet kérek, a helyes igazságszolgáltatás érdekében igy krajezároskodni nem szabad. Ezen indokoknál fogva én melegen pártolom Hodossy Imre t. képviselőtársam indít­ványát. (Helyeslés a bal- és a szélső balon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, következik a szavazás. A ház gyakorlata szerint a kérdést ugy föltenni, hogy elfogadja-e a t. ház az indítványt, nem lehet. A kérdésnek annak kell lenni, hogy a pénzügyi bizottsághoz utasittassék-e Hodossy képviselő ur indítványa vagy nem; mert csak a pénzügyi bizottság javaslata alapján lehet a háznak e kérdésben határozni. (Helyeslés.) E szerint tehát a kérdést ugy teszem fel, hogy kí­vánj a-e a t. ház, Hodossy képviselő ur indítványát

Next

/
Thumbnails
Contents