Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-155

270 155."országog ülés deezember 16 1882. rovat. Kolozsvári egyetem. Személyi járandóságok és dologi kiadások. Összesen: 195,454 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .• 4. rovat. Kolozsvári középiskolai tanárképezde. Személyi járandóságok és dologi kiadások. Összesen : 15,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .5. rovat. József-műegyetem. Személyi járandóságok és dologi kiadások. Összesen: 154,661 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .• 6. rovat. Országos mintarajztanoda és rajztanárképezde. Személyi járandóságok és dologi kiadások. Összesen: 66,020 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa).- 7. rovat. Nagy-szebeni jogakadémia. Személyi járandóságok és dologi kiadások. Összesen 21,435 frt. Lázár Ádám: T. ház! Az előbb általam elmondott oknál fogva fentartom határozati javaslatomat. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: Nagyon nehéz dolog egy fennálló intézetet megszüntetni, de eltekintve ettől én nem gondolnám ezélszerunek sporadice az akadémiákat megszüntetni. De foglalkozom az ügygyei és annak id ej én előtérj észtem javaslatomat. Egyébiránt financiális tekintetben sem volna valami nagyon előnyös az akadémia megszüntetése, mert hiszen azon tanárokat, a kik ott alkalmazva vannak, mindenesetre nyugdíjjal kellene ellátni. Én a kérdéssel foglalkozom és ha sikerülni fog megoldani, az iránt a ház elé javaslatot fogok terjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: A 21,435 frt ellen nem tétetvén észrevétel, az megszavaztatik; szavazni kell tehát csak a határozati javaslatra. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt elfogadni ? Kérem azokat, a kik elfogadják méltóztassanak felállani, (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Rakovszky István jegyző (olvassa) .Gymnasiumok. Személyi járandóságok és dologi kiadások. Összesen: 157,817 frt. Herman Ottó: T. ház! Én kiállítom a, minister urnak azon bizonyítványt, hogy azt az eljárást, melyet a t. ministerelnök ur hozott a házban divatba, ő is tökéletesen elsajátította. Az általános vitánál méltóztatott a tömeges kivégzési rendszert alkalmazni, t. i. az ellenzéki szónokokat kimeríteni, hagyni beszélni, hogy azután azon beszédeket, a melyeket mi — legalább én, mint társaim mindegyike — komoly szándékkal és komoly akarattal mondtunk és telhető érveléssel előadtunk, egy-egy rósz phrasissal és élczezel elüsse. Én részemről erre a minister urnak nem adtam okot. Azon válaszra vonatkozólag, melyet most méltóztatott a tanpénzekre vonatkozólag adni, eonstatálom, hogy az nem volt egy ministerhez illő. (Mozgás és ellenmondás jobbfélől.) Én nem követtem olyan eljárást, a mely nem felel meg a ház méltóságának ; én nem követtem el olyat ellenében, a mi sértő lenne és azért megvártam volna, hogy mondja meg miért nem teljesíti azt, mit tőle kérünk. Különben erre nem fektetek nagy súlyt. A t. minister ur kívánja tőlem, hogy más hangon beszéljek máskor. Én egyáltalában kifejezem, hogy ennek állok elébe. A mi azt illeti, a miért most felszólalok, az egy más természetű tárgy. Szólni kívánok a magyar nemzeti múzeum ügyéről és mindenekelőtt eonstatálnomkell azt... (FelMáltások : Nem a múzeumról van most szó! Én felírattam magamat a múzeum tételénél. Fenyvessy Ferencz jegyző: A képviselő ur felirattá magát a középtanodáknál és a múzeumnál. Herman Ottó: Engedelmet kérek. Már az általános tárgyalás alkalmával volt szerencsém kifejezni, hogy a középtanodákra "nézve nézeteimet és a tanrendszerre vonatkozólag kívánságomat elő fogom adni, felhívom ezekre a t. minister ur figyelmét és arra kötelezem magamat, hogy a következő költségvetés tárgyalása alkalmával jegyzékkel fogok előállani. A tankönyvek — ezt mindenki belátja, a ki tankönyv-irodalmunkkal foglalkozik — az oktatási czélnak több okból nem felelnek meg. Nem felelnek meg sok tekintetben a mi berendezésüket illeti, mert az a berendezés nincs a mi szükségleteinkhez alkalmazva; a tankönyveknek túlnyomó nagy része egyszerűen rósz fordítás, vagy rósz compilatio a külföldi irodalmakból. A második dolog, a mi ellen nekem kifogásom van, hogy a mi tankönyv-irodalmunk egyáltalában nem számol a nemzet nyelvének geniusával, hogy egyes, még pedig nagyon gyéren jelentkező kivételekkel a tankönyvek olyan nyelven vannak irva, a mely csak arra való, hogy a fogalmak megértését nehezíti, másfelől a növendékek nyelvérzékét tökéletesen megrontsa. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Én részemről kijelentem azt, hogy ha a t. minister ur a középiskolai tankönyvekre, de még az elemiekre is súlyt fektet és itt akar tenni valamit — én nem bánom, bármi díjakkal — engem részemről mindig készen fog találni arra, hogy egy valódi tankönyv-irodalom létrejöttét elősegítsem. En nem pártolhatom azt, hogy minálunk Magyarországon a tankönyv-irodalom tisztán csak üzleti, vásári szempontok alá helyeztessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert hogy ez igy van, én példákat tudnék idézni; én tudom, hogy midőn szüksége mutatkozott egy tankönyv megírásának az iskolai év végén, egy tankönyvnek, a mely kell, hogy az összes objectiv eritica. eredménye legyen: már szeptemberben a piaezra volt dobva, selejtesen, mert ily arasznyi idő alatt,