Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-151

lói. országos Illés deezember 12. 1SS2 17Í és hogy nagyobb súlyt arra kell fektetni, hogy [ minél több földmíves iskola állittassék. (Helyes­lés) Szerintem legjobb volna, ha minden megyé­nek egy ilyen földmíves iskolája volna. (Élénk helyeslés.) De hogy ezt egyszerre, rohamosan el­érni nem lehet, azt mindenki tudja s azt is, hogy nem rendelkezünk oly nagy alappal és nem mozoghatunk szabadon, a mint óhajtanok. Azért kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak egy kis türelemmel lenni és meg fognak győződni arról, hogy a mennyire csak lehet, ezen irányban meg fog történni az, a mi lehetséges, mert a gazdasági oktatás terén legelső feladatomnak azt tartom, mint említem, hogy minél inkább szapo­rítsuk a földmíves iskolákat, de kimondom egy­szersmind azt is, hogy én nem tartom a kor­mány hivatásának azt, hogy ily iskolákat tisztán az államkincstár pénzén állítson fel és általában mindazon segélyezéseket, melyeket a kormány gazdasági téren ugy a termelés mint az oktatás terén nyújt — mindezeket csak ott tartom helye sen alkalmazottaknak, a hol a lakosságnak és a községeknek áldozatkészségével találkozunk. (He­lyeslés.) Ma már több vidékről jönnek ajánlatok a ministeriumhoz ilyen földmíves iskolák felállí­tására és mindenütt meglehetős bőkezíí ajánlatok tétetnek. Én nem tartom a kormány feladatának azt, hogy oda menjen, hol ajánlatok nem tétet­nek, hanem azt, hogy ott állítsa fel az iskolákat, hol minél nagyobb ajánlatok tétetnek. Ezt fogom követni mindenesetre, a míg én minister leszek. (Élénk helyeslés.) Gaal Jenő t. képviselő ur az ipar megterem­tését hangoztatta s ha jól értettem, beszéde egyik helyén azt állította, hogy viszonyaink közt ipart teremteni nem lehet. Hogy erre egész egyszerűen megfeleljek, bátor vagyok azon gyártelepeknek kimutatását előterjesztem, melyek az 1881: XLIV. törv.-czikk alapján kedvezményekben részesülnek. Ezen kimutatásban a t. képviselő ur 31 újonnan keletkezett nagyobb gyárt fog találni. Ha tehát 1881 óta máig már 31 nagy gyár keletkezett az országban, akkor csakugyau alaptalan azon állítás, hogy viszonyaink közt ipart teremteni nem lehet. (Ugy van! jőbbfélől.) Azon versenyre nézve, mely ellen nyers terményeinknek a szomszéd nagyobb államokkal szemben küzdeniök kell, csak annyit válaszol­hatok a t. képviselő urnak, hogy hitem szerint az ország gazdasági feladata nem az, hogy nyers terményekkel küzdjön Amerikával és Orosz­országgal, hanem törekvéseink fő ezélja szerintem az, hogy az ipar megteremtése által nyers ter­ményeinket finomított alakban hozzuk forgalomba (Elénk helyeslés) és csak ha ezt elérjük, teremt­hetjük meg egyrészt terményeink versenyképes­ségét a külfölddel, másrészt a nagyobb con- I ! sumtiót. Ha az ipar segélyével, mely, mint a t. ház láthatja, a legjobb irányban fejlődésnek indult, ezen kérdést ezen irányban megoldjuk, akkor közgazdasági politikánknak legjobb jövő ­jét inauguráltuk. (Élénk helyeslés.) Gr. Zichy Jenő felszólítására bátor vagyok azt válaszolni, hogy indítványa, melyet igenis én is aláirtam és ma is aláírok, tudtommal a közgazdasági bizottságánál van, A mint ott tár­gyalva lesz és hozzánk kerül, semmi nehézség sem lesz az ellen, hogy kívánságainak elég­tétessék. Tudtommal azóta a kormány egy ki­mutatást közölt a közgazdasági bizottság tagjai­val, mely mindazon magyar iparosok nevét tar­talmazza, kik a kormány és annak alantas köze­gei utján megrendeléseket kaptak s egyúttal kiadatott egy a pénzügyi közlönyben megjelent rendelet, mely következőleg hangzik és ugy hiszem, a magyar ipart meglehetősen pártolja: „A pénzügyi hatóságok és hivatalok kiváló figyelmet tartoznak fordítani arra, hogy a hatás­körükben beszerzendő hivatal? és irodai szükség­letek, fölszerelési és leltári tárgyak a lehetőségig hazai ipartermékekből fedeztessenek. E czélbőí nem szabad megelégedniük avval, hogy a szállí­tások belföldi kereskedők, vállalkozók által teljesíttetnek, hanem meg kell gyb'ződniök arról is, hogy a szállított czikkek valóban hazai ere­detűek-e. Azon esetre mégis, ha oly czikkek beszer­zéséről vau szó, melyek belföldön nem állíttat­nak elő, vagy ha a minőség és ár tekintetében oly különbség forog fenn, mely a külföldi czik­kek előnyösebb voltát kétségtelenné teszi, a pénzügyi hatóságok és hivatalok — egyébként érvényes hatáskörükre való tekintet nélkül — a pénzügyministerium határozatát tartoznak kikérni. " (Élénk helyeslés a jobboldalon.) E szerint a kormány távol volt attól, hogy a magyar ipar érdekében ne tett volna lépéseket. Egyébiránt a kimutatás még arról is meggyőz minket, hogy az összes megrendeléseknek leg­alább 8Q7o-a magyar iparosoknak adatott át. Azon aggodalmát tehát a képviselő urnak, mintha a kormány által a magyar ipar nem vétetett volna eléggé tekintetbe, teljesen megnyugtat­hatom. (Helyeslés jobb felől.) A mi pedig az iparellenőrző bizottságot illeti, erre csak annyit mondhatok, hogy épen a kép­viselő ur tudhatja legjobban, hogy valahányszor ily kérdés felderítéséről van szó, a ministerium rendesen az ipartársulatokhoz fordul tanácsért és véleményért. Ha tehát nekünk van megbízható ipartársulatunk, akkor az ily ellenőrző bizottság létesítése fölösleges. (Helyeslés jobbfelöl.) Göndöcs Benedek képviselő ur a phylloxera­veszedelemmel szemben felhívja a kormányt, i hogy hasson közre, hogy a szőlőtermelés ezen­22*

Next

/
Thumbnails
Contents