Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-151
151. országos ülés deczember 12 1882. 105 mint önczélt. Ez legyen jelszavunk. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső haloldalon.) Jónás Ödön: T. ház! Tagadhatatlan tény az, hogy rövid pár év alatt ipari fejlődésünkben tetemesen előrehaladtunk és sokat köszönhetünk e részben a volt földmívelési ministernek, ki minden kínálkozó alkalmat felhasznált arra, hogy iparunkat támogassa, izmosítsa és fejlessze. T. ház! Teljes reménynyel fordulhatunk e tekintetben az új minister úrhoz is, a kinek személyében megtaláljuk a garantiákat arra, hogy a megkezdett munkát folytassa és elődje nyomait követve, fel fogja karolni mindazon tényezőket, melyek szerves összeköttetésben állanak iparunk fejlődésével. Ezen reményből kiindulva, két körülményre vagyok bátor a t. minister urat figyelmeztetni, melyek mindenike figyelemreméltó és szerény nézetem szerint lényeges befolyással bir iparunk fejlődésére. Egyik a szabadalmi ügy, másik a gőzkazánok megvizsgálása és revisiója. A szabadalmi ügy rendezése nálunk oly szabályrendeletek szerint történik, melyek a monarchia túlsó felével kötött vám- és kereskedelmi szövetségnek az 1878 : XX. t.-ez. által lett beiktatva vétettek át hozzánk ; a kazánok megvizsgálása és megbirálása hasonlókép a monarchia túlsó feléből átvett szabályrendelet szerint történik. Ebben magában még kifogásolni valót nem találok, de ha tekintetbe vesszük azt, hogy ezek egyike sem felel meg az ipari fejlettség mai stádiumának, természetes, hogy ugy a szabadalmi ügynek, mint a kazánok megvizsgálásának új törvény által való szabályozása okvetlenül szükséges. A mi az elsőt, a szabadalmi ügyet illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy már magában véve az úgynevezett bejelentési rendszert, mely a titoktartással karöltve jár, ez idő szerint már elavult, zsibbasztólag hat az ipar fejlődésére s megakasztja a találmányokban rejlő óriási kincsek értékesítését. Nem akarok ez alkalommal az egyes szabadalmi rendszerek előnyeinek és hátrányainak egymással szembeállításával foglalkozni, csak egyszerűen rámutatok arra, hogy mindenütt ott, hol újabban a szabadalomügy rendezésével foglalkoztak, az úgynevezett hirdetési rendszert fogadták el, vagy ahhoz hasonló szabadelvű rendszert. így pl. mindjárt Németország, mely szintén első feladatának tekintette szabadalmi ügyeit rendezni, meghonosította a hirdetési rendszert. Hogy mégis egy concret kifogást felemlítsek, bátorkodom megjegyezni azt, hogy nálunk Magyarországon ezen szabályrendeletek szerint még absurditásokra, a gyakorlat és elmélet által beigazolt lehetetlenségekre is szolgáltatnak ki szabadalomlevelek. Ha pl. figyelembe vesszük azt, hogy Magyarországon több százra menő perpetuum mobile is nyert szabadalomlevelet, először is furcsának tűnik fel az, hogyha olyasmire, mi per absolute semmi haszonnal nem jár és soha nem értékesíthető, az állam szabadalmat ad és megsarczolja a polgárt. Egyrészt tekintve azt, hogy a szabadalmak kiállítása tetemes költségekkel jár és másrészt tekintve azt is, hogy az olyan laicus, mert szakember arra nem vetemedik, a ki ilyen perpetuum mobilét feltalál s ki mintegy documentálva látja agyrémeit, nem elégszik meg azzal, hogy előtte fekszik az irás és meg van örökítve találmánya, hanem anyagi áldozatokkal modelleket készít, vagy készíttet, ez nem sikerülvén, újabbakkal tetézi és olyan anyagi áldozatokat fog fordítani a találmányra, hogy legtöbb esetben vagyoni bukásra vezet. Én magam több esetet tudok, midőn tehetős iparos, asztalos, lakatos vagyonilag tönkre ment épen az ilyen szerencsétlen találmányok által. A másik körülmény, mire a minister ur figyelmét fel akarom bíni: a gőzkazánok megvizsgálása és revisiója. Tagadhatatlan tény az, hogy mióta gőzgépek alkalmaztatnak, a gőzkazánok lényeges factorai iparéletünknek. És ha tekintetbe veszszük azt, milyen hiányos már az a szabályrendelet, mely a gőzkazánok megvizsgálására és revisiójára nézve fennáll, be kell látnunk, hogy ezen a b ä jon minél előbb segíteni kell. Én nem akarom azon hiányokat mind felsorolni, de egypár fontosabbat mégis szükséges hogy felemlítsek, hogy meggyőzzem a t. házat arról, miszerint tényleg égető szükség forog fenn arra, hogy a goz^a/imok revisiója és megvizsgálása újabb törvény által szabályoztassék. (Halljuk!) PL mindjárt el s Ö helyre tehető a próba módja. Eddigelé a kazánok kipróbálása dupla nyomással eszközöltetett, egyes kivételes esetekben, például a lokomotivoknál, megelégesznek a másfélszeres nyomással, a mit nem találok indokoltnak, mert a mozdonykazánok rázkódtatásoknak vannak kitéve, tehát igy sokkal inkább explodálnak, mint a stabil kazánok, miért is ezeknél inkább volna helye a dupla nyomásnak. A dupla nyomás egyébiránt a gyakorlati tapasztalat és a tudomány vizsgálódásai nyomán absolute rosznak és czélszerütiennek bizonyult, mert eltekintve attól, hogy a nyomás nagysága még nem biztosítja a kazánt az explosio ellen és hogy ez a szerencsétlenségeknek elejét nem veszi, még csak azon adattal akarok szolgálni, a mely 1869- sőt 1876-ig Belgiumban történt kazánexplosiókra vonatkozik. Ezeu idő alatt explodált összesen 70 kazán, közülök 14 közvetlenül a próba után. Ezen egy adat igazolja, hogy a kazánpróba maga nem biztosit e tekintetben. De vannak a dupla nyomásnak hátrányai is, a melyeket különös figyelemre kell méltatni.
