Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-145

145. országos ülés dtczemher 4. 1882. 11 Nem akarok én annak vitatásában részt venni, hogy jogosult-e a párbaj, vagy nem, vájjon ezen urak bűnösek-e vagy nem. En egyszerűen kijelentem, hogy Mukics képviselő ur indítványát fogadom el és nem vagyok hajlandó a képviselő urak mentelmi jogát felfüggeszteni. Tulaj donkép azonban nem ezért szólalok fel, hanem azért, mivel össze van vegyítve a segédek ügye egy oly képviselő ügyével, a ki nem is folyt be a párbajba. Indítványom az, hogy a szavazásnál két részre osztassék a kérdés. Erre volt már praeeedens, mikor a hatvani-utczai zavargások alkalmával vádolt Herman és Szalay képviselőtársaim mentelmi joga forgott itt fenn. Akárhogyan veszszükisa törvényt, nem fog találkozni jogász, a ki azt állítaná, hogy azon tény miatt, miszerint Hollósy képviselő urnak lova van, ezen képviselő ur bűnvádi eljárás alá vonassék. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Ha ezen képviselő urat e miatt megbüntetni lehetne, a fiakkereket mindig bíínperbe kellene vonni. (Helyeslés.) Mert nem az szolgál a mentesség okául, hogy valaki bérért, vagy ingyen teljesíti-e a fuvarozást. Akkor a vasúti conductorok és a vasúti igazgatóság ellen is pert kellene indítani. (Elérik derültség) Ezen szempontból kiindulva, mivel kétségkívül vannak olyanok, a kikIstóczy Győző, Wahrmann Mór, hg. Odescalchi Gyula, Onody Géza líentaller Lajos, Kovács László mentelmi jogát felfüggeszteni kívánják, de mert nem hiszem, hogy az előadón kivttl lenne itt valaki, a ki Hollósy képviselő ur mentelmi jogát is fel akarná függeszteni, indítványozom, hogy a szavazásnál Hollósy Károly képviselő úrra nézve a kérdés külön tétessék fel. (Helyeslés.) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék ez iránti módosítványát Írásban beadni. Herman Ottó : T.i képviselőház! Megvallom, hogy ha nem láttam volna azon párbaj óta elevenen Wahrmann és Istóczy képviselő urakat, ha az egyik vagy a másik a helyszinén maradt volna és ha mint komoly eset kerül e dolog a törvényhozás elé, talán indíttatva éreztem volna magamat arra, hogy én. is a párbaj intézményét és mindazokat a rugókat, a melyek abba belefolynak, a hol t. i. az ember voltakép az ő igaz ábrázatában áll a társadalom előtt, fejtegessem a törvényhozás előtt. De minthogy én mindkét felet és az összes segédeket is — erre külön súlyt kívánok fektetni — elevenen láttam azóta és elevenen látom ma, (Derültség) bátorkodom már most ezt az esetet bizonyos más tünetek alapján tárgyalni. (Halljuk!) En t. ház, nem vonom kétségbe sem a párbaj tvívó felek, t. i. Istóczy és Wahrmann képviselő urak részéről, hogy a mikor ők egymással szemben állottak, csakugyan azt hitték, hogy ez valósággal komoly harcz, a melynek igen végzetes következménvei lehetnek és ugyanezt nem vonom [ kétségbe az ott szerepelt segédek részéről sem és teljesen meg vagyok győződve róla, hogy tökéletes jóhiszeműséggel működtek közre. Mindazon által t. ház, vagyunk mi egynehányan, a kik sok mindenfélét tudunk és e sok mindenféle közt, a mi a párbajokra vonatkozik, áll az, hogy léteznek bizonyos gyakran használt fegyverek, a melyek még soha semmiféle párbaj alkalmával emberben kárt nem tettek. (Nagy derültség) Daczára annak t. ház, hogy hiszem, hogy azok valóságosan és becsületesen meg voltak golyóval töltve, a mennyiben nekünkpositivtudomásunk van, e pisztolyok által nem az egymással szemben álló párbajozok — a kik halálra is el vannak szánva — hanem inkább az oldaltálló segédek vannak veszélyeztetve. (Hosszantartó de rüUség.) Távol vagyok attól, hogy itt léhaságokat követtek el, hanem ez közbeszéd tárgya és én oly férfiak szájából hallottam ezt, a kik jól ismerik e fegyvereket és határozottan állítják, hogy Magyarország legelső lövője sem volna képes nem 30, de tíz lépésről sem azokkal valakit eltalálni. (Hoszsms élénk derültség.) Ép azért tehát, mert itt tökéletesen veszélytelen, úgyszólván szinpadijelenetrőlvan szó, hogy annak segélyével a kedélyek lecsillapittassanak : indítványozom, hogy ne bocsátkozzunk ez alkalommal ez ügynek tárgyalásába, hanem vétessék le az egész ügy a napirendről. (Élénk helyeslés és derültsúg.) Horváth Gyula: T. ház! Részemről helyeslem azokat, a miket Komjáthy Béla t. képviselőtársam mondott, hogy egyátalában arról, hogy a párbajnak mi jogosultsága van és hogy a törvény következményei felfüggeszthetők-e valaki ellen, vagy sem, általánosságban beszélni teljesen felesleges ; hanem a háznak mindig megvolt az a joga és e jognak gyakorlatát követheti mindig, mert ezt a törvény biztosítja, hogy bizonyos ügyekben a mentelmi jogot felfüggesztette, bizonyos ügyekben pedig nem függesztette fel. Ezt egyátalában nem szokta a ház úgy gyakorolni, hogy annak törvényes motivátióját adja, hanem, mondom, van eset, midőn felfüggeszti és van eset, mikor nem függeszti fel az illető képviselők mentelmi jogát. Csak félig akarok rámutatni arra — hisz mindenki tudja — hogy ezen párbaj minek volt következménye; mindenki emlékezhetik a zári ülésre és én furcsa inconsequentiának tartanám a ház részéről, ha a történtek után egyátalán arra az álláspontra akarna helyezkedni, hogy a büntető törvénykönyvben tiltva van a párbaj, ennélfogva tehát függesszük fel a mentelmi jogot. (Igás! Ugy vari! több oldalról.) Méltóztassanak visszagondolni az előzményekre és méltóztassanak arra gondolni, hogy