Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-151
151. országos ülés deezenber 12. 1882. 153 körülmények folytán ideiglenesen pangás állhat is be a gabonabehozatalban, az általában mégis emelkedni fog. Ennek másik okát a teehnica haladása és a közlekedési eszközök folytonos javulása képezi. Az amerikai Egyesült-Államoknak legdúsabban termő területeiről csaknem közvetlenül egész Európa szivébe lehet már a gabonát vizén szállítani. A tervezett és biztosított Panama-csatorna létesítésével California és a délamerikai gabonatermő államok, nevezetesen Chili is közelebb hozatnak az európai piaczokhoz. Sőt az amerikai Egyesült-Államoknak azon vidékei, melyek eddig az aszályosság folytán nem voltak kellőleg kiaknázhatók, újabban a legnagyobb mérvű öntözés áldásaiban részesülnek. A vasúti építés terén is gyors haladás észlelhető. Az amerikai vasutak 1871-ben 57,000, 1881-ben pedig már 94,000 amerikai mértföldet tettek. E mellett Canadában is nagy tevékenység uralkodik a vasútépítés terén, hol tudvalevőleg egy új pacific vasutat építenek. A belföldi hajózás Amerikában ugyan nem ölt oly nagy mérveket, mint a vasúti közlekedés, mert egy törvény van ott, a melynek értelmében az idegen gyárakban készült hajók nem alkalmazhatók amerikaiak által. Ennek következtében az amerikai hajózás annjdra hanyatlott,hogy mig 1857-ben még 70%, 1867-ben 30% és 1881-ben pedig már csak í6«/ u-kal voltak az amerikai hajók az összes forgalomban képviselve. Nagy mértékben pótolja azonban ezt az angol tengeri kereskedelmi flotta emelkedése. Mert habár ezen flotta képes lenne már most is az egész világ tengeri kereskedelmét teljesen közvetíteni, az jelenleg folyton oly mértékben gyarapszik, hogy az érdekeltek aggodalmat éreznek miatta. A nyáron is például hónaponkint 50,000 tonnával gyarapodott az angol kereskedelmi flotta. Ennek természetes következményét a vitelbérek mesés olcsósága képezi. Mint komoly emberektől hallottam, volt rá eset, hogy a gabonát Amerikából mint alterhet szállították ingyen ugy, hogy a tulajdonos nem fizetett egyebet, mint a be- és kirakodás költségeit. Ily körülmények közt bármily rabló-gazdaságot folytassanak is az amerikaiak és bármily mérvű legyen is ott főleg a bevándorlás következtében a népesség szaporodása, az európai mezőgazdaság helyzete a legközelebbi jövőben nemcsak javulni nem fog, de annak valószínűleg rosszabbulása következik majd be. A harmadik ok, mely a behozatalt nagy mértékben elősegíti, magának az európai tőkének közreműködése, mert ez is nagyban egyengeti a behozatal útjait. Ha ezen tényt ismerjük, akkor keveset nyom a latban a theoreticus szobatudósok azon vigasztalása, hogy a fák nem nőhetnek az égbe, melyhez legnagyobb csodálatomra az angol kiküldöttek Reád és Pell is csatlakoztak, mert mindenki s különösen az KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. VIII. KÖTET. érdekelt osztályok és a finom érzékű töke egészen máskép fogják fel a jövendőt. Csak egy pár vonással kivánom vázolni azt, a mi a jövő szempontjából a reánk nézve legfontosabb kereskedelmi helyeken történik. A legérdekesebb a verseny e részben Rotterdam és Antwerpen között. E versenyben valószínűleg Antwerpen fog győzni, mintán fekvése a kitűnően hajózható Schelde partján, nem is hasonlítható a Rotterdaméhoz. Ennek azonban másrészt közvetett eredménye az is lesz, hogy a két kikötő által a Rajnán közvetített ut sokkal kényelmesebb és olcsóbb lesz az orosz és amerikai gabona számára, tehát az még inkább fog délnek terjedhetni, mint eddig. Antwerpen most teljes átalakulásban van, építik ott a várost és kikötőt. Az ottani kereskedői körökben kapott felvilágosítás alapján állíthatom, hogy mintegy 28—30 millió frankot fordítanak a kikötő kibővítésére. Oly idegenek, a kik nincsenek Antwerpen által érdekelve, de a viszonyokat teljesen ismerik, állítják, hogy Antwerpen nemcsak a szomszéd hollandi kikötőket fogja legyőzni, hanem valószínűleg a eontinens első kereskedelmi helyévé is emelkedik s annak fejlődését most már nemcsak az érdekelt szomszédos holland és franczia, de az angol kikötők is feszült figyelemmel kisérik. Hasonló versenyküzdelem folyik jelenleg Marseille és Grenua közt. Eddig a gabonakereskedelmet kiválókép Marseille tartotta ott kezében. Most azonban a Grotthardt-pályának Olaszország, Svájcz és Németország részéről történt kiépítése után Gfenua rohamosan fog emelkedni. Első sorban maga a város roppant áldozatokat hoz. Hisz ezen városnak akadt oly polgára is Gralliera herczegben, ki egy maga 26 millió lirát adományozott a kikötő kiépítésére. Ezt az összeget a városnak és az államnak azonban még nagy összegekkel pótolnia kell, mert a méretek, melyekben a kikötő kiépítése fog történni, igen nagyok. Igaz, hogy a Gotthai d-pályához fűzött remények még nem teljesültek egészen, de az érdekeltek mindent elkövetnek, hogy azok legközelebb megvalósulhassanak. Hisz csak a napokban olvashattuk, hogy a Uotthard-pálya és Grenua köztti egyenes összeköttetés megnyílt, komolyan tervezik a vasúti viteldíjak leszállítását, a kikötő kiépítését sürgetik. De különben a forgalom irányának megváltoztatásához kell bizonyos idő. Mindezen mozgalmakkal szemben hasonló mozgalmak észlelhetők a francziáknál első kikötőjük Marseille érdekében. E tekintetben komolyan beszélnek a Simplon, vagy a Szt. Bernáthegy átfúrásáról, továbbá az ottlevő eddig is nagyszerű kikötőt még jobban kívánják fel20