Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-151

151. országos ülés deezenber 12. 1882. 153 körülmények folytán ideiglenesen pangás állhat is be a gabonabehozatalban, az általában mégis emelkedni fog. Ennek másik okát a teehnica haladása és a közlekedési eszközök folytonos javulása képezi. Az amerikai Egyesült-Államoknak legdúsabban termő területeiről csaknem közvetlenül egész Európa szivébe lehet már a gabonát vizén szál­lítani. A tervezett és biztosított Panama-csatorna létesítésével California és a délamerikai gabona­termő államok, nevezetesen Chili is közelebb hozatnak az európai piaczokhoz. Sőt az amerikai Egyesült-Államoknak azon vidékei, melyek eddig az aszályosság folytán nem voltak kellőleg ki­aknázhatók, újabban a legnagyobb mérvű öntözés áldásaiban részesülnek. A vasúti építés terén is gyors haladás észlelhető. Az amerikai vasutak 1871-ben 57,000, 1881-ben pedig már 94,000 amerikai mértföldet tettek. E mellett Canadában is nagy tevékenység uralkodik a vasútépítés terén, hol tudvalevőleg egy új pacific vasutat építenek. A belföldi hajózás Amerikában ugyan nem ölt oly nagy mérveket, mint a vasúti köz­lekedés, mert egy törvény van ott, a melynek értelmében az idegen gyárakban készült hajók nem alkalmazhatók amerikaiak által. Ennek következtében az amerikai hajózás annjdra hanyatlott,hogy mig 1857-ben még 70%, 1867-ben 30% és 1881-ben pedig már csak í6«/ u-kal vol­tak az amerikai hajók az összes forgalomban képviselve. Nagy mértékben pótolja azonban ezt az angol tengeri kereskedelmi flotta emelkedése. Mert habár ezen flotta képes lenne már most is az egész világ tengeri kereskedelmét teljesen közvetíteni, az jelenleg folyton oly mértékben gyarapszik, hogy az érdekeltek aggodalmat érez­nek miatta. A nyáron is például hónaponkint 50,000 tonnával gyarapodott az angol keres­kedelmi flotta. Ennek természetes következmé­nyét a vitelbérek mesés olcsósága képezi. Mint komoly emberektől hallottam, volt rá eset, hogy a gabonát Amerikából mint alterhet szállították ingyen ugy, hogy a tulajdonos nem fizetett egyebet, mint a be- és kirakodás költségeit. Ily körülmények közt bármily rabló-gazdaságot foly­tassanak is az amerikaiak és bármily mérvű legyen is ott főleg a bevándorlás következtében a népesség szaporodása, az európai mezőgazda­ság helyzete a legközelebbi jövőben nemcsak javulni nem fog, de annak valószínűleg rosszabbu­lása következik majd be. A harmadik ok, mely a behozatalt nagy mértékben elősegíti, magának az európai tőkének közreműködése, mert ez is nagyban egyengeti a behozatal útjait. Ha ezen tényt ismerjük, akkor keveset nyom a latban a theoreticus szobatudósok azon vigasztalása, hogy a fák nem nőhetnek az égbe, melyhez legnagyobb csodálatomra az angol kiküldöttek Reád és Pell is csatlakoztak, mert mindenki s különösen az KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. VIII. KÖTET. érdekelt osztályok és a finom érzékű töke egészen máskép fogják fel a jövendőt. Csak egy pár vonással kivánom vázolni azt, a mi a jövő szempontjából a reánk nézve leg­fontosabb kereskedelmi helyeken történik. A legérdekesebb a verseny e részben Rot­terdam és Antwerpen között. E versenyben valószínűleg Antwerpen fog győzni, mintán fek­vése a kitűnően hajózható Schelde partján, nem is hasonlítható a Rotterdaméhoz. Ennek azonban másrészt közvetett eredménye az is lesz, hogy a két kikötő által a Rajnán közvetített ut sokkal kényelmesebb és olcsóbb lesz az orosz és ameri­kai gabona számára, tehát az még inkább fog délnek terjedhetni, mint eddig. Antwerpen most teljes átalakulásban van, építik ott a várost és kikötőt. Az ottani kereskedői körökben kapott felvilágosítás alapján állíthatom, hogy mintegy 28—30 millió frankot fordítanak a kikötő ki­bővítésére. Oly idegenek, a kik nincsenek Ant­werpen által érdekelve, de a viszonyokat tel­jesen ismerik, állítják, hogy Antwerpen nemcsak a szomszéd hollandi kikötőket fogja legyőzni, hanem valószínűleg a eontinens első kereske­delmi helyévé is emelkedik s annak fejlődését most már nemcsak az érdekelt szomszédos holland és franczia, de az angol kikötők is feszült figyelemmel kisérik. Hasonló versenyküzdelem folyik jelenleg Marseille és Grenua közt. Eddig a gabonakeres­kedelmet kiválókép Marseille tartotta ott kezé­ben. Most azonban a Grotthardt-pályának Olasz­ország, Svájcz és Németország részéről történt kiépítése után Gfenua rohamosan fog emelkedni. Első sorban maga a város roppant áldozatokat hoz. Hisz ezen városnak akadt oly polgára is Gralliera herczegben, ki egy maga 26 millió lirát adományozott a kikötő kiépítésére. Ezt az összeget a városnak és az államnak azonban még nagy összegekkel pótolnia kell, mert a méretek, melyekben a kikötő kiépítése fog tör­ténni, igen nagyok. Igaz, hogy a Gotthai d-pályához fűzött remények még nem teljesültek egészen, de az érdekeltek mindent elkövetnek, hogy azok leg­közelebb megvalósulhassanak. Hisz csak a napok­ban olvashattuk, hogy a Uotthard-pálya és Grenua köztti egyenes összeköttetés megnyílt, komolyan tervezik a vasúti viteldíjak leszállítását, a ki­kötő kiépítését sürgetik. De különben a forga­lom irányának megváltoztatásához kell bizo­nyos idő. Mindezen mozgalmakkal szemben hasonló mozgalmak észlelhetők a francziáknál első ki­kötőjük Marseille érdekében. E tekintetben komolyan beszélnek a Simplon, vagy a Szt. Ber­náthegy átfúrásáról, továbbá az ottlevő eddig is nagyszerű kikötőt még jobban kívánják fel­20

Next

/
Thumbnails
Contents