Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-151

151. orsságos ülés dcezmber 12. 1882. 151 napjainkban egyetlen egészszé olvadt össze, melyen ama törvények ellenállhatlan erővel érvényesülnek. Világos tehát, hogy annak, a ki Magyarország közgazdasági érdekeit megóvni, fejleszteni és lehetőleg biztosítni van hivatva, de tovább megyek, még annak ki ezen érdé- ! kek követelményeiről alapos ítéletet akar mondani, okvetlenül a világforgalom magaslatára kell emelkednie. A jó közgazdasági politika tehát a magyar kormányzat legnehezebb feladatai közé tartozik, mert hiszen ez a legszélesebb látkörü politikát jelenti. És a kik igénytelen felszólalásaimat a t. házban figyelemmel kisérték, talán még emlékezni fognak reá, hogy én, mióta képviselő vagyok, az ily politika szükséges voltát minden alkalommal hangsúlyozni igyekeztem. Ily alkalomnak tekintem én a kereskedelmi tárcza költségvetésének tárgyalását is ez úttal, nemcsak azért, mivel egy pár év óta az újabb gyökeres gazdasági átalakulás megint nagy léptekkel haladt előre, hanem azért is, mert a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi tárcza ismét más kezekbe menvén át, az annak hatáskörébe eső feladatok megoldásánál és különösen a jövendőbeliek előkészítésénél, az ott eddig uralkodótól különböző felfogás érvényesülését felette kívánatosnak tartom. A gyakorlati politika hive lévén magam is, az ország gazdasági helyzetének megítélésénél lehetőleg a gyakorlati eljárást kívántam követni. Azt tapasztaltam magam is, hogy azon óriási adathalmaz, mely az irodalom beláthatlan sokaságú termékeiben, a bel- és külföldi consulátusok, a kereskedelmi- és iparkamarák, az egyes gazdasági kiküldöttek és egyletek jelentéseiben foglaltatik, önmagában használva igen alkalmas arra, hogy a legnagyobb mértékben megzavarja a képet, melyet valaki a mívelt nemzetek gazdasági életéről magának valaha alkotott. Ismeretes Göthének azon mondása, hogy a költőt csak saját hazájában lehet megérteni. De ha ez igy van, mennyivel inkább kell állani annak, hogy idegen országok forgalmát csak emporiumaikon lehet valóban megismerni, mert ott mindazon száraz kimutatások, melyekben az ember itthon egyszerűen eltéved, életet nyernek és a legérdekesebb emberi tevékenység nagyszabású mozgalmáról nyújtanak megragadó képet. A forgalom ily képének megtekinthetése végett az utóbbi két év alatt külföldi piaczainkon kívül a reánk nézve legfontosabb tengerpart hoszszában húsz jelentékenyebb kikötőt látogattam meg, mivel ugy voltam meggyőződve, hogy ezen kikötők Európának közgazdasági szempontból, mint egy ablakai, a melyekből az egész világba ki lehet tekinteni és azokból a világforgalomról is tiszta képet lehet szerezni. A tapasztalás t. ház feltevésemet nagyrészt igazolta, mert ha nem állíthatom is azt, hogy ez az egyetlen mód, a mely szerint azon roppant nagy dologról, melyet világkereskedelemnek neveznek , fogalmat lehet szerezni, de azt igenis állítom, hogy kevesebb idő alatt és kevesebb fáradtsággal arról világos képet nem szerezhet magának senki sem. Azonban t. ház, az, a mit az említett emporiumokon a lefolyt két év alatt láttam, vagyis inkább a mit az ott látottakból következtetni vélek, az reánk és Magyarország gazdasági jövőjére nézve egyátalán nem örvendetes. A benyomás, melyet az általam szinről-szinre látott forgalmi statisztika szemlélete reám tett, két okból igen leverő. Először, mert még világosabbá lön előttem, hogy hosszas küzdelemmel és sok áldozattal járó, rendkívül nehéz feladat előtt állunk, melyet okvetlenül meg kell oldanunk; és másodszor, mert mostani közgazdasági politikánkban az említett nagy feladat megoldásához szükséges belátás elemeit nem fedezhettem fel, sem pedig a helyes közgazdasági eljáráshoz engedhetetlen politikai erélyt és általában az öntudatos kitartó gazdasági munkásság tüneteit nem látom az országban. De midőn az érintett benyomásokat a t. ház engedelmével a lehető legegyszerűbben és legrövidebben előadni bátor vagyok —• mert hiszen hosszas és részletes fejtegetésekbe bocsátkozni is most helyen kivüli vállalkozás lenne — nagyon jól tudom, hoyy a t. ház sok tagja előtt nem fogok újat mondani. De nem is czélom ugy tűnni fel, mint a ki valamely új felfedezést tett. Hiszen annak, a mit mondandó leszek, legnagyobb részét magam szintén már előbb is tudtam, de megvallom, hogy abból még csak némileg is elfogadható képet vázolni nem lettem volna képes és a mi fő, nem mertem volna arra vállalkozni, hogy az ország közgazdasági helyzetét a világlí ereskeüe em mai alakulata mellett közelebbről megjelöljem, jövendő fejlődésének követelményeire pedig határozottan utaljak. — Ezen általam megejtett szemle alkalmával t. ház, a következő irányadó szempontokat tűztem ki magam elé : először közvetlenül meg akartam győződni arról, hogy mi történik Európa azon nevezetes gyúpontjaia, melyek befolyással bírnak reánk; másodszor azt kutattam közvetlenül, hogy minő irányzatot mutat e téren a kereskedelmi tevékenység; harmadszor meg akartam tudni, hogy azok, kik a világkereskedelemmel foglalkoznak s a viszonyok magasabb szempontból megítélésére képességgel bírnak, miképen fogják fel Európa közgazdasági jövőjét a közelebbi időben és végre, hogy mi történik az igy felfogott jövő előkészítése szempontjából s minő befolyással fog az minden valószínűség szerint bírni Magyarország közgazdasági helyzetére? Ha ezen négy kérdésre a valósághoz híven meg tudok felelni és azután csak egy pillantást vetek