Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-150

142 150 országos ülés deezeiaber 11. 1882. mindig kész vagyok a türelmességnek, az engedékenységnek legszélsőbb fokáig elmenni. (Félkiáltások a szélső baloldalon: Elég hiba!) Most is azt hallom, hogy hiba, kimondtam e tekintetben meggyőződésemet bátran mindenkor, sajnálom, hogy összeütközésbejöttem saját elvtársaimmal, de hivatkozom rá, hogy mindig kimondtam, hogy a legszélső határig voltam kész elmenni. Ha mindezek daczára pártolom, még pedig lelkem mélyéből, Pázmándy Dénes t. barátom határozati javaslatát, az azért van, t. ház, hogy egyátalában nem a hazai nemzetiségek méltányos igényeinek tekintetbe vételérő], hanem egész másról van szó. Ivánka képviselő ur épen arról az oldalról emelte ki a dolgot: azt mondta, hogy sérelmes lenne az ország más nyelvű lakosaira nézve. Hát ha idáig akarnak menni, ha ezt a tekintetet akarjuk előtérbe állítani, nem arról van szó, hogy német feliratok is legyenek — hiszen akkor 7 —8 nyelven kellene a feliratokat kitenni . . . Ivánka Imre: Van is! Mocsáry Lajos: . . . hogy azon kívánalomnak megteleljünk, hogy a hazában élő minden jelentékenyebb nemzetiségnek igénye ki legyen elégítve. Hanem t. ház, hová vezetne az ? Ez oly dolog, mit kívánni magoknak a nemzetiségeknek még csak eszükbe sem jut. Tehát ha a többieket nem lehet tekintetbe venni, egyedül a német ajkú lakosok legyenek azok, kik ezt a praetensiót formulázzák? Már én nem ugy ismerem a mi német ajkú honfitársainkat, hogy azok ily képtelen követeléseket formáljanak. Nekik azokra a német feliratokra egyátalán nincs semmi szükségök, mert annyit valamennyien tudnak magyarul, hogy vasnton és gőzhajón eligazodjanak és a mint ismerjük ezen honfitársainkat, tudhatjuk róluk, hogy viseltetnek annyi tisztelettel, ragaszkodással a magyar állam iránt, a magyar állam eszméje iránt, hogy ilyen követelést formálni egyátalában nem fognak, ellenkezőleg mint jó hazafiak, csak helyeselni fogják, hogy ha a magyar állam egyszer már a magyar állam eszméjének ilyen praegnans kifejezést fog adni, a milyen itt szándékoltatik. Nem is a mi hazafias nemzetiségeink követeléséről van itt szó, hanem szó van oly követelődzésről, melynek irányában való túlságos engedékenységnek kifolyása az, hogy még mindig oly nagy mérvben van alkalmazásban a Bemet nyelv. (Igaz! Ugy van ! a szélső balon.) Ezen követelődzés külföldről, egyenesen Ausztriából jő és jő egyedül a birodalmi közösség révén. (Igaz ! Ugy van! a szélső balon.) Hol van az megírva, hogy ha már feltolakodott mint közös kezelési nyelv a közös ügyeknél, a hadseregnél, hát belső kezeléseinkbe is átvigyük, a paritásnak, a dualismusnak annál nagyobb dicsőségére? Ezzel a követelödzéssel szemben nekünk nem engedékenységet kell tanúsítanunk, hanem ezt ugy kell tekintenünk, mint valóságos impertinentiát, minek irányában a legkisebb engedékenység is nem egyéb, mint valóságos gyámoltalanság a mi részünkről. (Zajos helyeslés a szélső balon.) Régi már azon követelődzés, a minek az egyik jelensége, hogy Ausztria németsége azt hiszi, bogy a közös monarchiában levő különböző nemzetiségű tartományoknak, Galiczia, Cseh- és Magyarországnak — mert hiszen ők mindig ragaszkodnak, hogy mindazok a tartományok csak a közös birodalomnak provinciái — nincs egyéb kötelességük minthogy szolgálják a németséget s ne legyen más gondjuk, mint teljesíteni azt, a mi a németségnek kényelmére szolgál. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ne méltóztassanak azt hinni, hogy majd talán a forgalmat nehezíteni fogja az, ha eltűnnek azok a német felírások. Azok az országunkban futkározó németek el fognak ide jönni és el fognak tudni igazodni a német felirások nélkül is, ha egyszer hasznukat látják belőle, hogy ide járjanak (Igaz! Ugy van! a szélső báloldalon) s egyetlen egy sem fog elmaradni azért, hogy a német felirások eltűntek. Aztán beszélt Ivánka t. képviselő ur a külföldről. Én épen a külfölddel szemben nagyon szükségesnek tartom, hogy a Németországba menő waggonokon s egyátalában a külföldre menőkön ne legyen ott az ungarische StaatsEisenbahn. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hanem ott is észrevegyék és meggyőződjenek róla, hogy létezik magyar állam s az a magyar állam a maga individualitásához minden körülmények közt ragaszkodik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én nagyon szükségesnek tartom, hoi y erre nézve már egyszer valami csattanós dolog történjék; nagyon szükségesnek tartom, hogy a magyar állam a maga állameszméjéhez való ragaszkodását már egyszer külső jelek által is megérthető és meglevő módon demonstrálja. És ezért egész lelkemből ragaszkodom a határozati javaslathoz. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ivánka Imre: A mint a t. képviselőház több alkalommal megengedte, bogy a képviselő urak kétszer is szólhassanak; ha ezen engedélyt nekem is megadja, bátor leszek a tárgyban még néhány szót mondani. (Halljuk!) Mocsáry képviselő ur háborút indít ellenem de hogy hol vette rá az okot, nem értem, ha-