Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-149
(49. országos Slé* deeiwaber 9. !S82. ülésszakban első felszólalásom alkalmával felhoztam azt, hogy mikép győződtem én meg arról, hogy ezen bagger-munkálat roppant nagy egységes árakon van kiadva és ennek folytán azon gyanút merítettem, hogy a kormán}' közegei és^ a vállalkozók közt bűnös összeköttetés létezik. Én positiv adatot, az igaz. nem bírtam felmutatni, de midőn 1 frt 25 krt fizet az állani egy köbméterért és ezt a vállalkozó 42 kiért elhordhatta volna kedvező vízállás folytán és még sem tette: ebből ugy én, mint mindenki azt következtethette, hogy legalább is _ az erre felügyelni hivatott műszaki közegek vétkes mulasztással vádolhatók. Az államtitkár in nem válaszolt akkor, hanem Tisza Lajos képviselő ur felelt közvetlenül egy pár nappal e vádamra és bona fide felelt, mert elismerte azt, hogy a vállalkozók közt előfordul gyakran a monopólium és ezért a kormányt és a tisztviselőket vádolni nem lehet; igen, mert ő róla hiszem, hogy bona fide cselekszik és ugy gondolkodik s nyilatkozik. Az államtitkár ur azonban nem felelt e vádamra rögtön. A második felszólalásom után hozta fel, akkor, midőn egy levelet mutattam elő a Száváról, a melyben engem értesítettek, hogy a Száván a baggerozási munkálat 30 krba kerül, méltó megbotránkozását fejezvén ki az illető levelet író, hogy a Tiszán a kormány 1 frt 25 krt, fizet. Midőn ezt a levelet előmutattam, az államtitkár ur következőleg felelt. Felolvasom a febr. 27-iki ülésről szóló hiteles nyomtatván)^. (Olvassa.) „Hiszen, ha épen arról van szó, hogy nagyon olcsó árakat mondjunk, olcsóbb árakra is lehet hivatkozni épen a Drávánál. Ugyanis az illető kormánybiztos ur által felterjesztett számadások szerint a 9. számú átmetszésben 36 4 / 10 krba került egy köbméter kotrás. A detkováezi átmetszésben 18 krba, végre a 3. számú átmetszésben csak 14 6 A° krba került egy köbméter kotrás. Előnyösebb lelt volna tehát a képviseli) urnak ezen 14 krra hivatkozni, mely mindenesetre sokkal kevesebb az 1 frt 24 krnál, a 91 és 73 krnál; csakhogy érteni kell ezeket a dolgokat. (Derültség.) Először is az a kérdés, hogy az ilyen számítás micsoda alapon készült. A czél, melyet a drávai átmetszések kotrásánál szem előtt tartanak, az, hogy az átmetszések sikerüljenek és nem az, hogy meghatároztassék, mennyibe kerül egy köbméter kotrása, vagy hogy hány köbméter kotortatott ki. Hogy mennyi a kikotrott anyag mennyisége, arra sem a kormánybiztos ur, sem a munkavezető mérnök súlyt nem fektetnek és azért nem is mérik meg a kikotrott anyagmennyiséget. (Rohonkzy Gedeon közbeszól: De hát mikép ellenőrzik?) Mindjárt megmondom azt is, hogy miképen járnak el ? (Halljuk!) Kern mérik meg a kikotrott anyag mennyiségét, hanem midőn márcziusban elkezdik a kotrást, felveszik az átmetszés keresztmetszetét és miután házilag kezeltetik a munka, ügyelnek arra, hogy a személyzet ne henyéljen s foly a munka őszig. Mikor aztán őszszel a munka megszűnik, akkor újra felveszik az átmetszés keresztmetszetét, más szóval megmérik az átmetszés üregét és a két mérés közti különbséget veszik a kotrás eredményének. Ez az eredmény, nem egyszersmind a kikotrott anyag menynyisége, ebben benne van ugy a kotrás mennyisége, valamint az is, a mit a viz kimos. A mi a Drávánál használt gépet illeti ez sajátságos szerkezetű s eltér a többi gépek szerkezetétől, ugyanis nincsenek létrái s puttonyai, hanem van egy hosszú nyélen alkalmazva egyetlenegy vedre, a melylyel a kiemelt anyag letétetik az átmetszés szélére. A drávai kotrások költségeiben tehát, kerüljenek azok akár 36, akár 18 krba, csak a kotrás költségei vannak benfoglalva, de az eltávolítás költsége nincs benne. De most t. ház, méltóztatnak azt kérdeni, hogy miért ily nagy a különbözet a Tiszán és a Dunán végzett és a drávai kotrások között és miben rejlik ezen nagy árkülönbség? Bátor leszek ezt is megmondani. (Halljuk!) A kotrás költsége t. ház, akár a Dráván alkalmazott Osgood-féle géppel, akár paternoster művel ellátott géppel hajtjuk is végre, 18 krnál többre nem igen megy és ezen árból, ha azért csak a kotrást kell teljesíteni, minden vállalkozó még árelengedést is ad: igen, de a kotrott anyagot egy hajóba kell tenni, ki kell szállítani a partra s ott ismét kirakni, ez a hajóba rakás, elszállítás és kirakás a szóban forgó viszonyok között 55 krba kerül."' En, az államtitkár urnak ezen nyilatkozatára akkor nem válaszoltam, de később a ministerelnök ur Tallián alispánt bizta meg a Tisza szabályozásánál általam felhozott visszaélések megvizsgálásával. A vizsgálat kezdetén rögtön felkértem az alispánt, terjessze ki a vizsgálatot arra is, hogy kideríthető legyen, vájjon a vállalkozónak csakugyan mibe kerülhet egy köbméter földnek bagger általi kiemelése. A vizsgálat meg is történt. Jelen voltak a vizsgálaton a szegedi folyammérnök és egy királyi mérnök, ugyanazon mérnökök, kik ellen kifogást tettem a vizsgálat kezdetén, mert szintén vádolva voltak, mi azonban Tallián alispán ur által tekintetbe nem vétetett. Tallián alispán ur kihallgatta az odavaló embereket, legelőször a fuvarosokat, kik a bornyasi átvágásban dolgozó sárhajókat vontatták 3 lóval, ezek kaptak az első napokban 6 frtot, de rendesen a többi napokon 4 fii; fuvarozási díjat; a legkevesebb hajót, melyet egy napon vontatni birtak, vettük a számítás alapjául s a legtöbb embert, a mennyi alkalmazva volt ezen sárhajóknál a föld behányásra — rendesen volt 12 ember — mi 24-et vettünk és a legnagyobb egységárt, a mit ott egy napszámos valaha kapott, 1 frt 20 krt. Továbbá a legtávolabbi helyet — az átvágás
