Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-149

HS. országos ülés deeaember 9. i£&2. JJg ben e kérdésben. Hiszen az 1868 : XXX.t.-cz. első szakasza tisztán azt mondja, hogy Magyar-HorvátSzlavon- és Dalmátország egy és ugyanazon állami közösséget képeznek. Egyébként is ezen elnevezés a budgetnek csak technikai összeállítására vonatkozik. Én ezt igy kaptam, igy volt szokásos eddig is, kapcsolatosan azzal, hogy melyik folyammérnökség rendelkezése alatt áll valamely folyórész. A Dráva pl. az eszéki folyammérnökség alatt áll s miután Eszék Horvátországban fekszik, a Dráva is horvát folyónak van elnevezve. Különben a Dunának hosszú vonala szintén Horvátországot érinti és mégis nagyon kicsi rész az, a mely horvát felügyelet alatt áll, a legnagyobb rész magyar. De ennek nagy fontosságot nem tulajdonítok. A postánál, vasútnál, távirdánál ilyen megkülönböztetés nincs, de a kő- és vizi utaknál van és indokolja ezen megkülönböztetést és annak későbbre is fentartását az, hogy nem oly helyzetben van a közlekedési minister ott a törvényhatóságokkal szemben, mint a hogy áll itt a szorosabb értelemben vett Magyarországban. Fontosságot a dolognak —• a mint már mondtam — nem tulajdonítok, meg fogóin vizsgálni egyébiránt, hogy mit lehet tenni, de azt hiszem, nincs a közjogi alap veszélyeztetve, nincs politikai fontossága a dolognak. Veszter képviselő ur a Muráról emlékezett meg, festvén, hogy mily kártékonyak a Mura folyó kiöntései. Nem vonom kétségbe, de olyan folyó az országban száz is van sha mindnyájának szabályozását tisztán állami költségekkel akarnok végezni, akkor óriási összegeket kell évről évre az államnak e tekintetben kiadni. Miért nem képez az illető érdekeltség társulatot? (Veszter Imre közbeszól: Mondtam, hogy miért nem képez!) Én megvallom, hogy a t. képviselő urnak e tekintetben felhozott okait eléggé nyomatékosaknak el nem ismerem. Igenis, ha társulat alakul és működik, azt szívesen előmozdítja a kormány és az állam, de kiválólag azt várni egy olyan folyónál, a mely viszonylagosan oly csekély részben érinti az államot és az ország érdekeit, azt követelni nem lehet, hogy maga az állam vegye magára a költekezéseket. De a szabályozási tervezetekre vonatkozó munkálatok már tényleg folynak e tekintetben is. Ezeket voltam bátor felvilágosításul mondani. Somssich Pál: T ház! Nincs jogom szólani, de kérem, méltóztassék megengedni, hogy egy pár felvilágosító szót mondjak. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, fontosabb e dolog, mint a minister ur felfogni méltóztatik. Somogy megyében három falu innen van a Dráván és igen soká még a mappákon is igy volt írva: Terrénum Répás inter Hungáriám et Chroatiam controversum KÉVH. NAPLÓ. 1881—84. VIII. KÖTET. A belíovári határezredhez tartozott és mikor ez a határőrvidék polgárosittatott, akkor ezen három falut Horvátországhoz csatolták, pedig innen van a Dráván. En akkor figyelmeztettem a házat, de akkor azt mondták, hogy az régen volt, már félszázad óta oda tartozott, most se lehet elszakítani. Lehetnek esetek, midőn talán a költségekkezelése máskép lesz elintézve. Méltóztassék egyszerűen ily elnevezéssel élni: eszéki, budapesti, pozsonyi felügyelőség alá tartozó folyók stb. és akkor nem lesz semmi ellenmondásom. (Helyeslés.) Én Magyaroszág érdekei tekintetében szükségesnek tartom, hogy a Dráva ne specialiter horvát folyónak tekintessék. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Maga a fentartás czímén előirányzott tétel: 232 942 írt nem támadtatott meg, azt hiszem tehát, hogy az elfogadtatik. (Helyeslés.) Tibád Antal jegyző {olvassa): Uj építkezések részletezése. 1. tétel a Dunánál. Hajózási akadályok elhárítására 20,000 írt. Lukács Béla előadó: T. ház! A dunai védművekre előirányzott négy tételre vonatkozólag a közmunka- és közlekedési minister ur u>>-\ a mint eddig, az átruházási jog megadását kéri* A pézügyi bizottságnak nincs ellenvetése. Elnök: T. ház! Az a) és b) pont között az átruházási jogot méltóztatik-e a bizottság javaslata alapján megadni

V (Megadjuk!) Megadatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Védművekre a) a marha-zátonyi parterősitésre 22,391 fi-t. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): b) a „Lídiánál" eszközlendő kotrásokra 185,000 írt, Elnök: Megszavaztatik. TibáŰ Antal jegyző (olvassa): c) az ordasfaj szí vonal szabályozására 200,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): d) a bajai partbiztositás folytatására 50,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző : olvassa): 2. tétel. A Temesnél: A folyó hajózhatóvá tételére 27,900 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): 3. tétel. Sürgős munkákra és az állami kezelés alatt nem álló folyókra segélykép 40,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): 4. tétel. A Drávánál: Szabályozási munkákra 60,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): 28. lap. Bevételek. Összes bevétel 815 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Műszaki egyének kiképzésére és utazási ösztöndíjakra. Rendes kiadások XVII. fejezet 6. czím. Kiadás. 15