Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-148
148. eriíügoB ülés d*3í«Ji.ber 7. 1882. 95 36 milliót kell adni, de e mellett Bylandt-Eeidt a delegatióban említette, hogy ki kell építeni a munkáes-sztryi vasíitat, s már-már| hangzanak a: „ha csak nem akarjuk, hogy az 'orosz reánk jöjjön a Sajónál", midőn tehát teljesen elhibázott költséges politikát találunk a vasútaknái és" a helyett, hogy ez elhibázott közlekedési viszonyaink javíttatnának, akkor Magyarország viziútaira 300,000 írt irányoztatik elő, de ezen előirányzatnak is sorsa abban van, hogy pl.a Dunánál szász méter parterődítésre előirányoztatott bizonyos összeg "azért, mert Komárom várát fenyegeti a Duna sodra s mikorra az előirányzat 150 méterre elkészült, akkorra már 900 méternyi javításra lett volna szükség. Midőn tehát a nemzetközi verseny naponta nagyobbul és látszik, hogy Magyarországot túlszárnyalja, túlszárnyalja pedig az által, hogy Magyarország egyes adózóinak öntevékenységére hagyattak eddig vizixitaink, holott az általános adóztatás miatt a munkáskezeknek a katonasághoz elvonása és még a politikai rósz felfogásnak alárendelése által naponta rosszabbul anyagi helyzetünk, akkor t. ház, ugyhiszem, correctivumul kell tenni azt, hogy a közmunka- és közlekedési minister különösen a vizi-út politikában, minthogy az öntevékenység már kimerült és egyesek tevékenységét tovább fejleszteni nem lehet, nagyobb gondot fordítson a vizi-útakra, mint a kevésbé fontos és sok esetben csak egyes családi tekintetből épített vasútakra. Ezt ajánlom a t. minister ur figyelmébe. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén félj egyezve, a vitát bezárom. Lukács Béla előadó: T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy azon felszólalásokra, a melyek történtek, néhány megjegyzést teszek, daczára annak, hogy tulaj donképen a pénzügyi bizottság által ajánlott összegre ellenvetés nem is történt, mindazonáltal néhány számszerinti rectificatióra kell szorítkoznom. Nevezetesen Herman Ottó képviselő ur a hydrographiai felvételek fontosságát hangsúlyozta. Kétségkívül ez igen fontos ügy, de bátor vagyok megjegyezni, hogy e tekintetben a költségvetésben magában már gondoskodva van és e czélra, mint az indokolásban kifejezve van, az Al-Dunára vonatkozólag 30,000 írttal több irányoztatik elő, mint az 1882. költségvetésben volt. Arra vonatkozólag pedig, a mit Krisztinkovich t. képviselő ur említett, hogy ellentétbe helyezte a vizi-útak fentartására és kezelésére szánt összegeket az állami vasútakra fordított összegekkel, azt hiszem, hogy az általa idézett számokban tévedés van, a mennyiben 24 millióra teszi a vasútakra fordított összeget és csak 300,000 frtotláta vizi-útakra felvéve. Nem tudom, hogy honnan veszi a képviselő ur a 300,000 frtot, mert ha a vizszabályozásokra felvett összeget veszi tekintetbe, akkor milliókra menő összegeket fog találni, a melyek a vizi-útak kezelésére, fentartása és szabályozására foglaltatnak ezen költségvetésben. Hogy ma még az irány az, hogy több költetik a vasútakra, annak oka a pest-zimonyi vasút, a melynek utolsó részlete a költségvetésbe fel van véve, de a vizi-útakra, nevezetesen a Dunára, Tiszára, Körösre és a szegedi építkezésekre milliókra menő összegek vannak felvéve a költségvetésben. Egyébiránt az előirányzott összeg nem kifogásoltatván, ismételve ajánlom annak elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedési minister: T. ház! Nem kívánok beszédet tartani, inert az idő nagyon ebire haladt, pedig mondattak érdekes dolgok, a melyekre szeretnék kiterjeszkedni, de most csupán azon kérdésekre kivánok felelni, a melyeket Thaly és Nikolics képviselő urak hozzám intéztek. Az egyik volt a dévény-gönyői Dunarész szabályozása, illetőleg, hogy a Dunának Budapesttől nyugatra vezető részének szabályozásával foglalkozik-e a kormány, kívánja-e azt előmozdítani, még pedig lehetőleg hamar? E kérdést magam is rendkívül fontosnak tartom, de tudomásom van róla a nélkül, hogy a tervek megvolnának, hogy az rendkívül sokba kerül. E mellett a helyes egymásutánt is meg kell tartani, annál inkább, mert vannak oly vízszabályozási kérdések, melyeket a közbiztonság szempontjából lehetetlen elhalasztani, mint a Kőrös, Maros és Tisza közét, a Maros, Tisza és Duna közti ármentesítési munkálatokat. A mi a Vaskapu szabályozását illeti, nem hiszem, hogy annak szabályozása a Tiszára befolyással volna, a mennyire én értem, bár szakembernek nem tartom magamat. Ez egyébiránt internationalis kérdés és internationalis kötelessége van az országnak; kötelezettségének eleget is fog tenni. A mi a spanyol kikötőkkeli egybeköttetést illeti, ez nem a közlekedési ministeriumhoz tartozott közvetlenül, hanem a kereskedelmihez. Tudom azon időből, mikor kereskedelmi minister voltam, hogy az egybeköttetést az Adria eszközli és tudom, hogy ez az egybeköttetés a legrövidebb idő alatt rendszeresíttetni fog. A mi Nikolics t. képviselő ur kérdését illeti, hogy készülnek e a tervek a Maros-Tisza közére vonatkozólag, a mint azt az 1882-iki XXVI. t.-cz. elrendeli: azt felelem rá, hogy igenis, még pedig különböző stádiumban vannak a különböző feladatok, a mint azokat maga a törvény szabályozza. Jelesen a tiszai töltések belebbezésére vonatkozók részletesen ki vannak dolgozva a költségvetéssel együtt és jelenleg a műszaki tanács vizsgálata alatt állanak, tehát legközelebb készen lesznek. A mi a torontáli belvizek levezetésére vonatkozó munkálatokat illeti, a külfelvételek már be-