Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-127
127. orsiógos ülés október 13. 1882. g5 mérnöktől. A mérnök eleinte sehogy sem találta. Végre én segítettem kikeresni s mégis megtaláltuk az eredetit. Most ráillesztettem az 1879-dikire az 1881-dik felvétel 3600-as keresztszelvényét és azt találtam, hogy alig van a rajz szerint másfél centiméternyi különbség, a mi 3 méternek felel meg. Kértem, adja elő az 1881-diki terveket, amelyekről másolt. Ezeket sem találta egy ideig. Ebben is segítettem neki s végre megtaláltuk. Ekkor ráillesztettem a pausált másolatot és úgy találtam, hogy két és háromnegyed méterrel volt meghamisítva a meder szélessége, azaz a nulla viz színénél még 2 3 /i méter szélességi többlet oda rajzolva, szóval feltűntetve. A t. képviselő urak tánj nem egészen értik ennek magyarázatát és czélját. Ennek a magyarázata abban rejlik: ugyanis a parasztemberek azt vallották, hogy a mérésnél a kötelet egy méterig húzták, midőn a mérnök eollaudált s mert a mérnök, ha vizén ladikban ül s a viz a ladikot himbálja, nem vehette teljes pontossággal észre, hogy a vállalkozó, illetőleg annak szakembere a kötelet húzta s igy meg is csalhatják a mérnököt s a collaudáló ennélfogva ártatlan is lehet s a mérés nem nagy külömbséget mutat, habár néha egy méter differentia is százezerekre mehet. E másoló mérnökkisebbkülönbséget akart kitüntetni a rajzban, mint a mennyi valóban van. A dolog esetleg a bíróság előtt is úgy tűnt volna ez által fel, hogy a mérnökök egészen ártatlanok lehetnek és csak a vállalkozó, vagy esetleg annak mérnöke, a ki csalt, ezt tán becsukják, a vállalkozó esetleg megtérít egy pár ezer forintot s a ministeriumban marad minden úgy, a hogy van a jelenlegi állapotában. Nekem pedig, t. ház, nem az volt a ezélom, hogy Ordódy minister ur távozzék, mert igen nagy tisztelője voltam mindig, tán épen az volt a baja, hogy túlságos becsületes volt, hanem igenis, hogy a bűnrészesek bű n részessége kideríttetvén, azok eltávolíttassanak. De visszatérek ismét a tárgyhoz. Maurer mérnököt figyelmeztettem, hogy tegye el a pausirozást s ne tépje el; én azonban előbb sajátkezüleg rárajzoltam a papírra, úgy a mint neki azt rajzolnia kellett volna s aláirtam a nevemet. A többi már elkészített pausirozási szelvényt is ráillesztettem az eredetiekre, azok jelentéktelen eltérésekkel megegyeztek; ezután elrendeltem az ottani társulati mérnökhelyettesnek, hogy a keresztszelvényeket, úgy az 1879-diki collaudáltat, mint az 1881-dikit, lepausálja, hogyha az eredetiek netalán elvesznének, nekem meglegyen a pausált másolat. Ezután kimentem a frányovai átvágáshoz, közöltem a fenmondott eseményeket az alispánnal, egyszersmind figyelmeztettem a társulati mérnököt, nézze meg még azon este, vájjon bir-e fontossággal e tévedés. Midőn beléptünk az irodába, azzal fogadott Maurer mérnök bennünket, hogy azóta ismét, KÉFTH. NAPLÓ 1881—84. VII. KÖTET. hibát követett el s az ötezeres szelvény pausirozása feltűnően el volt radírozva. En megvallom, akkor nem kértem Taliántól ez iránt vizsgálatmegindítást, mert nem tettem föl, hogy hamisítani is képesek legyenek. Este azonban gondolkoztam az eset felett s azon meggyőződésre jöttem, melyet, azt hiszem, minden műszaki közeg osztani fog, hogy a pausirozásnál rá kellett volna jönnie az illetőnek a véletlenségből elkövetett hibára; mert ha az egyik vonalat el is tévesztette, a másiknál, a vizszin vonal húzásánál rá kellett volna jönni és ezen okból azt véletlenségből nem téveszthette el. E miatt én Taliánt másnap reggel felkerestem, hogy ez irányban is folytassa a vizsgálatot. A ministerelnök urnak bátor voltam azt megsürgönyözni, ő Talián alispánt megbízta, hogy intézkedjék belátása szerint. Talán nem veszik rósz néven a t. képviselő urak, ha kissé hosszasabban szólok, de szükséges ez az ügyért és magamért. (Halljuk!) Másnap a vizsgálatot ez irányban is folytatta Talián alispán. Heggel 7 órakor jelentünk meg a társulati irodában. Steingaszner Kálmán ott volt és miután úgy állapodtak meg a mérnökök, hogy 7 órakor ott összejönnek a tegnapi mérés eredményének constatálása végett, őket bevártuk. De ezen urak 9 óráig nem érkeztek meg. 9 óra után belépnek s azzal indokolják 2 órai elmaradásukat, t. i. Szojka azt mondta, hogy egy mérnöke érkezett meg, a kinek néki utasításokat kellett adni, nem tudom micsoda munkálatok végett. Ekkor Talián azt mondja neki: egy kis beszédem lesz az urakkal, hanem Maurer mérnök hol van? Arra Szojka azt mondja neki: a postára ment, de mindjárt megérkezik. Az a Maurer mérnök körülbelül egy negyed óra múlva megérkezett és — elbeszélem a részleteket is — nem tudván, hogy ott van az alispán, nem tudván, hogy ott vagyok én is, a kezében három veres vevényt tartott. Bejövén a szobába. Ezt látván Szojka, felugrik helyéről s nagy ostentátióval azt mondja, hogy egy hivatalnokot minden tekintetben sértő félreértés történt vele az államtitkár ur részéről. En — úgymond — egy burkolatot találtam fel, arra szabadalmat kértem s azért ellenem Hieronymi államtitkár vizsgálatot akar indítani. Azért kellett nékem hozzá és Horváth Gyula úrhoz irni s azért késtek el, holott akkor, mikor megérkezett, azt mondta, hogy egy társulati mérnökkel volt dolga; most pedig, midőn a három vörös vevényt megpillantotta, elfeledkezvén elmaradásának előbbi indokolásáról, hamarjában mást állított. Lehetséges, hogy e miatt irt, de az is lehetséges, hogy másért. Talián alispán kihallgatta Maurert és azt kérdezte, hogy ő rajzolta-e a keresztszelvényt ? Igení volt a válasz. Hogy tévesztette tehát el? Megcsúszott a papiros, felelte. Erre az alispán felhozta, hogy nem volt-e a papiros leszögezve ? Nem. Erre azután azt kérdezte, hogy hiszen a másolás9
