Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-144

390 114. országos Hé* íecxeinber 2. 1882. igazságügyminister ur elfogadta elvben álláspon- | tómat és csak azon megjegyzést tette, hogy a ki­vihetőség tekintetében előtanulmány szükséges és minthogy belátta, hogy az indítvány minden­esetre olyan, hogy tanulmányozást vesz igénybe, meglévén mentve az elv, indítványomat visszavo­nom. Hanem azt vagyok bátor proponálni, hogy a hol az igazságügyi bizottság utasítja a ministert, hogy lehetőleg ezen ülésszakban a pótbirói intéz­mény megszüntetésére nézve javaslatot terjeszszen elő, tétessék hozzá: és a fokozatos fizetési rend­szer iránt. Elnök í Kérem a képviselő urat, szívesked­jék előadni ezen javaslatát akkor, mikor majd a határozati javaslathoz érünk. Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját és GyőryElek képviselő urat, kinek indítványát tiz képviselő aláirta. Matuska Péter előadó: T. ház! (Eláll!) Méltóztattak látni, hogy első felszólalásomban is lehetőleg rövid voltam. ígérem, hogy ezúttal is a lehető rövidséggel fogom előadni nézeteimet, külö­nösen azokra nézve, a miket Győry Elek t. kép­viselő ur felhozott. Nincsen olyan javaslat a jogi téren, amelyből nem lehetne egy óriási fontos kérdést faragni. Min­den egyes törvényjavaslatnál, szóljon az bármiről, lehet az eljárás minőségét bírálgatni, lehet a eodi­fieatióról beszélni, de czélszerű csak az és az igaz­ságügyi bizottság azt tartotta szem előtt, hogy ezen törvényjavaslat specialiter azon csekély kérdéssel foglalkozik, ^vájjon a kívánt szaporítás szükséges-e vagy nem. Én nem akarok polémiába bocsátkozni a t. képviselő úrral, a ki az igazságügyi kormányt igen nagy mulasztással vádolta. De felhívom figyel­mét, a mi a szóbeliség és közvetlenség behozatalát illeti, arra, hogy ezen kérdés első sorban jogpoli­tikai kérdés. Es ha a t. képviselő ur visszaemléke­zik ezelőtt vagy 15 évre, el fogja ismerni, hogy akkor a felek az allegáták beterjesztésénél ugy jártak el, hogy felperes adott be magyar keresetet, elsőrendű alperes válaszolt tót ellenbeszéddel, má­sodrendű alperes szerb ellenbeszéddel stb. Szóval, négy nyelvű allegátát kapott a biró és a közönség annak volt kitéve, hogy a biró bizonyos esetekben tolmácsot volt kénytelen venni, ki ugy eszközölte a fordítást, a mint tudta, vagy amint neki tetszett. Ez ingatta meg legjobban az igazságszolgáltatás iránti bizalmat és sok ído kellett ahhoz, hogy ezen csorba kicsiszoltassék és hogy végre valahára azon állapot teremtessék, hogy ugy a perekben való el­járás, valamint a telekkönyvi intézménynél az állam­nyelv legyen az uralkodó. Ez ok elegendő arra, hogy indokolttá tétessék az: hogy ha ugy htíbele Balázs módjára a szóbeliséget és közvetlenséget ezelőtt 15 vagy 20 évvel behozták volna, abból "bábeli zűrzavar lett volna; de mondom, nem köve­tem a t. képviselő urat e térre. Itt tisztán az a kér­dés, hogy igaz-e az, hogy a kir. táblánál a hátra­lékok feldolgozására birák szükségesek. T. bará­tom Körösi Sándor képviselő ur hosszasan el­mondta, mily fizetéseik vannak külföldön a bírák­nak. Ezt a szempontot vette némileg tekintetbe az igazságügyi bizottság és a fennálló rendszerhez alkalmazkodva, indítványozta azon javaslatot, hogy hat rendes és három pótbiró hozzassék be. Ez elv azon alapszik: médium tenuere beati. Ha tehát a t. ház az igazságügyminister ur azon helyes indo­kát, hogy csakugyan legközelebb a decentralisatió be fog hozatni és akkor inkább a kisebb fizetéssel dotált bírákkal lehessen rendelkezni, nagyobbnak tartja, mint az igazságügyi bizottság ezen általam elmondott indokát, méltóztassék az igazságügy­minister ur módosítványára szavazni; én, mint az igazságügyi bizottság előadója, kénytelen vagyok azon szöveghez ragaszkodni, mely a bizottság által elfogadtatott. (Helyeslés.) A mi továbbá azon határozati javaslatot illeti, a mely az igazságügyi bizottság által beterjeszte­tett, én azt azon pótlással, melyet a t. igazságügy­minister ur proponált és a mely teljesen ugyanaz azzal, a mit Gáli József képviselő ur felvétetni kívánt, ki talán nem volt itt, mikor az igazságügy­minister ur ezen pótlást proponálta, mondom, a bizottság határozati javaslatát azon pótlással aján­lom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés jóbbfelől.) GyŐry Elek: T. ház! (Halljuk!) Méltóztas­sék megengedni, hogy az idő előhaladottsága da­czára mégis néhány észrevételt tegyek azokra nézve, a miket határozati javaslatomra vonatkozó­lag hallottam. Igyekezni fogok rövid lenni és csak némely főbb pontot fogok kiemelni. A felett nem vitatkozom a t. előadó úrral, hogy lehet-e épen csak a jogi téren egyes kérdésekből — mint ő monda — nagy dolgot csinálni. Ezt a t. ház megítélésére bízom és egyszersmind utalom a t. előadó urat pártfelére, Körösi Sándor kép­viselő úrra, hogy vitatkozzék a felett, honnan eredt a közöny az igazságszolgáltatás és az igazságügyi dolgok iránt. Akkor talán majd meg fogják érteni azt, hogy azok, kik oly közönynyel nem viseltet­nek, a kérdést egész nagyságában fogják fel és ugy méltatják, a mint felfogják. A másik dolog az, hogy felhoztam, de a mire tüzetesen ki nem terjeszkedtem, hanem csak kivat­koztam, az 1870: XVI. t.-cz.-re és megemlítettem, hogy a szóbeliség és közvetlenség, mint a törvény­kezési rendszer alapja van ott megjelölve. Erre a tisztelt előadó ur azt mondja, hogy az ily törvény­kezési rendszer behozatalát nem lehet oly hű bele Balázs módra csinálni. Erre én csak azt vagyok kénytelen mondani, hogy ez nagyon is felfogás dolga. Ha valakinek az, hogy már 1868-ban volt az iránt javaslat előterjesztve az akkori igazságügy­minister által; ha valakinek az, hogy az 1870:

Next

/
Thumbnails
Contents