Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-144
390 114. országos Hé* íecxeinber 2. 1882. igazságügyminister ur elfogadta elvben álláspon- | tómat és csak azon megjegyzést tette, hogy a kivihetőség tekintetében előtanulmány szükséges és minthogy belátta, hogy az indítvány mindenesetre olyan, hogy tanulmányozást vesz igénybe, meglévén mentve az elv, indítványomat visszavonom. Hanem azt vagyok bátor proponálni, hogy a hol az igazságügyi bizottság utasítja a ministert, hogy lehetőleg ezen ülésszakban a pótbirói intézmény megszüntetésére nézve javaslatot terjeszszen elő, tétessék hozzá: és a fokozatos fizetési rendszer iránt. Elnök í Kérem a képviselő urat, szíveskedjék előadni ezen javaslatát akkor, mikor majd a határozati javaslathoz érünk. Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját és GyőryElek képviselő urat, kinek indítványát tiz képviselő aláirta. Matuska Péter előadó: T. ház! (Eláll!) Méltóztattak látni, hogy első felszólalásomban is lehetőleg rövid voltam. ígérem, hogy ezúttal is a lehető rövidséggel fogom előadni nézeteimet, különösen azokra nézve, a miket Győry Elek t. képviselő ur felhozott. Nincsen olyan javaslat a jogi téren, amelyből nem lehetne egy óriási fontos kérdést faragni. Minden egyes törvényjavaslatnál, szóljon az bármiről, lehet az eljárás minőségét bírálgatni, lehet a eodifieatióról beszélni, de czélszerű csak az és az igazságügyi bizottság azt tartotta szem előtt, hogy ezen törvényjavaslat specialiter azon csekély kérdéssel foglalkozik, ^vájjon a kívánt szaporítás szükséges-e vagy nem. Én nem akarok polémiába bocsátkozni a t. képviselő úrral, a ki az igazságügyi kormányt igen nagy mulasztással vádolta. De felhívom figyelmét, a mi a szóbeliség és közvetlenség behozatalát illeti, arra, hogy ezen kérdés első sorban jogpolitikai kérdés. Es ha a t. képviselő ur visszaemlékezik ezelőtt vagy 15 évre, el fogja ismerni, hogy akkor a felek az allegáták beterjesztésénél ugy jártak el, hogy felperes adott be magyar keresetet, elsőrendű alperes válaszolt tót ellenbeszéddel, másodrendű alperes szerb ellenbeszéddel stb. Szóval, négy nyelvű allegátát kapott a biró és a közönség annak volt kitéve, hogy a biró bizonyos esetekben tolmácsot volt kénytelen venni, ki ugy eszközölte a fordítást, a mint tudta, vagy amint neki tetszett. Ez ingatta meg legjobban az igazságszolgáltatás iránti bizalmat és sok ído kellett ahhoz, hogy ezen csorba kicsiszoltassék és hogy végre valahára azon állapot teremtessék, hogy ugy a perekben való eljárás, valamint a telekkönyvi intézménynél az államnyelv legyen az uralkodó. Ez ok elegendő arra, hogy indokolttá tétessék az: hogy ha ugy htíbele Balázs módjára a szóbeliséget és közvetlenséget ezelőtt 15 vagy 20 évvel behozták volna, abból "bábeli zűrzavar lett volna; de mondom, nem követem a t. képviselő urat e térre. Itt tisztán az a kérdés, hogy igaz-e az, hogy a kir. táblánál a hátralékok feldolgozására birák szükségesek. T. barátom Körösi Sándor képviselő ur hosszasan elmondta, mily fizetéseik vannak külföldön a bíráknak. Ezt a szempontot vette némileg tekintetbe az igazságügyi bizottság és a fennálló rendszerhez alkalmazkodva, indítványozta azon javaslatot, hogy hat rendes és három pótbiró hozzassék be. Ez elv azon alapszik: médium tenuere beati. Ha tehát a t. ház az igazságügyminister ur azon helyes indokát, hogy csakugyan legközelebb a decentralisatió be fog hozatni és akkor inkább a kisebb fizetéssel dotált bírákkal lehessen rendelkezni, nagyobbnak tartja, mint az igazságügyi bizottság ezen általam elmondott indokát, méltóztassék az igazságügyminister ur módosítványára szavazni; én, mint az igazságügyi bizottság előadója, kénytelen vagyok azon szöveghez ragaszkodni, mely a bizottság által elfogadtatott. (Helyeslés.) A mi továbbá azon határozati javaslatot illeti, a mely az igazságügyi bizottság által beterjesztetett, én azt azon pótlással, melyet a t. igazságügyminister ur proponált és a mely teljesen ugyanaz azzal, a mit Gáli József képviselő ur felvétetni kívánt, ki talán nem volt itt, mikor az igazságügyminister ur ezen pótlást proponálta, mondom, a bizottság határozati javaslatát azon pótlással ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés jóbbfelől.) GyŐry Elek: T. ház! (Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy az idő előhaladottsága daczára mégis néhány észrevételt tegyek azokra nézve, a miket határozati javaslatomra vonatkozólag hallottam. Igyekezni fogok rövid lenni és csak némely főbb pontot fogok kiemelni. A felett nem vitatkozom a t. előadó úrral, hogy lehet-e épen csak a jogi téren egyes kérdésekből — mint ő monda — nagy dolgot csinálni. Ezt a t. ház megítélésére bízom és egyszersmind utalom a t. előadó urat pártfelére, Körösi Sándor képviselő úrra, hogy vitatkozzék a felett, honnan eredt a közöny az igazságszolgáltatás és az igazságügyi dolgok iránt. Akkor talán majd meg fogják érteni azt, hogy azok, kik oly közönynyel nem viseltetnek, a kérdést egész nagyságában fogják fel és ugy méltatják, a mint felfogják. A másik dolog az, hogy felhoztam, de a mire tüzetesen ki nem terjeszkedtem, hanem csak kivatkoztam, az 1870: XVI. t.-cz.-re és megemlítettem, hogy a szóbeliség és közvetlenség, mint a törvénykezési rendszer alapja van ott megjelölve. Erre a tisztelt előadó ur azt mondja, hogy az ily törvénykezési rendszer behozatalát nem lehet oly hű bele Balázs módra csinálni. Erre én csak azt vagyok kénytelen mondani, hogy ez nagyon is felfogás dolga. Ha valakinek az, hogy már 1868-ban volt az iránt javaslat előterjesztve az akkori igazságügyminister által; ha valakinek az, hogy az 1870:
