Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-144

144 országos ülés deezember 2. 1882. 383 következő határozati javaslatot benyújtani. (Olvassa) : Határozati javaslat az igazságügyi bizottságnak a 230. számú törvényjavaslatra vonatkozó 244. számú jelentéséhez. Tekintve, hogy a kir. curiánál kisegítőkép alkalmazott kir. itélő táblai bíráknak rendes állomásukra visszatérése s a törvényszéki bíráknak kisegítőképen való alkalmazása daczára, az úgyis nagymérvű hátralék, 1882 első felében is szaporodott ; tekintve, hogy az előterjesztett javaslatok szerint a kir. táblák munkaereje, a jelenlegi tényleges állapottal szemben nem szaporittatik, sőt, kilátásba levén helyezve, hogy ismét több kir. táblai biró a kir. curiánál fog kisegítőkép alkalmaztatni, a munkaerő az ideihez képest csökkentetik s igy a baj, az előterjesztett javaslatok elfogadása esetére is, az igazságszolgáltatás nagy kárára fenmaradna; tekintve továbbá, hogy a pótbirói intézmény fentartása önmagában is ellenkezik az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekeivel s ugy ennek megszüntetése, valamint, a kir. táblák annyiszor ígért felosztása s a bírói létszámnak végleges megállapítása nem odázható el folyvást oly kísérletekkel, minő az előterjesztett javaslat is; tekintve végre, hogy az igazságügyi minister 230. számú javaslatában kijelenti, miszerint a jövő évben azon helyzetben lesz, hogy a birói létszám végleges megállapítása iránt, kellő adatokkal támogatott javaslatot terjeszthet a törvényhozás elé: ezeknél fogva a ház nem fogadja el a 230. számú törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául sem és utasítja az igazságügyi ministert: 1. hogy a kir. Ítélőtáblák felosztása, azok -székhelyei s biráik végleges létszámának megállapítása iránt terjeszszen elő ezen ülésszak alatt törvényjavaslatot; 2. hogy terjeszszen elő haladéktalanul oly javaslatot, mely addig is, mig a birói létszám véglegesen megállapíttatik, a nagymérvű hátralékok megszüntetésére alkalmas intézkedést tartalmaz. Budapest, 1882. deezember 2-án. Győry Elek, Veszter Imre, Komjáthy Béla, Mocsáry Lajos, Duka Ferencz, Gruber János, Hentaller Lajos, Ferenczy Miklós, Krisztinkovich Ede, Széll György, Füzesséry Géza, Vidliezkay József, Győrffy Géza, Polónyi Géza. Gáli József: T. ház! Az előttem szólott t. képviselőtársam igen sötét sziliekben ecsetelte igazságszolgáltatásunk állapotát; a kormánynak eddigi intézkedéseiben s a törvényhozónak eddigi működésében is sok tekintetben következtetlenséget, rendszertelenséget hoz föl. Meg kell azonban említenem, hogy a birák létszámának szaporításánál, egyátalán a birói szervezetnél eszközlendő minden I | változtatásnál nemcsak azon szempont volt mérvadó, melyet kiemelt, hanem azon szempont a döntő, melyet mellőzött. Ha mindazokat az intézkedéseket közelebbről vizsgáljuk, melyek az 1870-iki törvény óta létesültek és figyelembe vesszük, hogy ezek legnagyobbrészt következményei a perrendtartásban történt változásoknak, akkor ezen intézkedések más színben fognak előttünk feltűnni. Ugyanis, a mikor 1869-ben életbelépett az új perrendtartás, lehetetlen volt az iránt egészen alapos tájékozást szerezni, hogy e szerint a bírósági teendők mily mértékben fognak szaporodni. Egy közelítőleges számítás vétetett alapul, a mely szerint a felsőbb és alsóbb bíróságnál bizonyos létszám állapíttatott meg. A mikor nemsokára azután bebizonyult, hogy ezen létszám nem elégséges a felhalmozott munka legyőzésére, akkor a segély két irányban hangoztattatott: az egyik irány azt követelte, hogy feltétlenül szaporittassék a birák száma, a másik irány pedig követelte, hogy változtattassék meg á perrendtartás, illetve változtattassék meg a felebbviteli rendszer oly irányban, hogy a felebbviteli bíróságoknak munkája apasztassék. Mindkét irányban történtek azonban intézkedések ideiglenesen annyiban, hogy a felső bíróságoknak, illetőleg a királyi táblának létszáma szaporittatott néhány bíróval, másrészt pedig az igazságügyminister előterjesztett egy törvényjavaslatot, mely szerint a felebbviteli rendszer megváltozott. Ezen törvényjavaslat, a mint tudjuk, csak nem rég vált törvénynyé és lépett életbe a perrendtartási novella s végrehajtási eljárás alakjában. Annak kiszámítása, hogy ennek folytán menynyire fog apadni a felső bíróságoknak munkája, megint a tapasztalattól függ, előre biztosan megállapítani alig lehet. Ennél fogva a törvényhozás nem határozhatta el magát arra már a múlt évben, hogy azonnal hozzáfogjon a birák létszámának szaporításához a felső bíróságoknál, hanem bevárandónak tartotta azt, mennyire fog apadni a felső bíróságok munkája és teendője ezen új törvények életbeléptetése után? És a mint látjuk, ugy a ministeri előterjesztésből, mint a bizottság jelentéséből még igen rövid időről szólnak azon adatok, melyekkel rendelkezünk azon munkakörnek kiszámítása és megállapítására, hogysem azokat minden irányban elégségeseknek s kimerítőknek tekinthessük, hiszen alig egy félévről szólnak. Annyi azonban azon adatokból, melyeket az igazságügyi bizottság t. előadója felemlített, mindenesetre kitűnik, hogy az eddigi birói létszám a táblánál a munkahalmazt legyőzni nem képes. Hogy ezen segíteni lehessen, újonnan két törvényjavaslattal találkozunk. Az egyik oda irányul, hogy a tábla birái szaporittassanak, a másik pedigoda irányul, hogy a felebbezés büntető ügyekben korlátoltassék. Hogy a táblai birák eddigi létszáma mellett