Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-144

378 144. országos älés deczeiubtr 2. 1S82. tesebben nem foglalkozhatott és jelentését maiakkor nem terjeszthette a képviselőház elé. Egyébiránt a t. indítvány-tevő gróf képviselő urnak minderről tudomása van és bizonyára ő maga, ki az indítványt megtette, szólalt volna fel a képviselőházban, hogy sürgesse indítványának elintézését, ha nem lett volna tudomása arról, hogy a közgazdasági bizottság mily okoknál fogva nem terjeszthette megjelentését a t. ház elé. Ezeknek tudomásul vételét kérve, méltóztassék a t. képviselőház ezen ülésszakot illetőleg bölcs belátása szerint intézkedni. (Helyeslés jobhfélől.) Elnök: A határozati javaslat ellen senki $fri nem szólalván, az elfogadtatott. Azt hiszem t. ház, hogy már most a költségvetés tárgyalását félbe kellene szakítani, a mennyiben a t. ház határozata szerint a részletes tárgyalás ma nem folytattatik (Helyeslés) s e szerint a napirend következő tárgyaira kellene áttérnünk. Nevezetesen: az igazságügyi bizottság 244. sz. jelentése, az 1870: XVI. és 1880:LXIV. törvényczikk pótlásáról szóló 230. számú törvényjavaslat tárgyában.

u Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatott venni, (Felolvasottnak vesszük!) akkor az átalános tárgyalást megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Matuska Péter, az igazságügyi bizottság előadója: Engedje meg a t. ház, hogy én, mint az igazságügyi bizottság előadója ezen javaslatra némelyeket felhozzak és különösen azon szempontot, melynek alapján az igazságügyi bizottság a t. igazságügyminister urnak eredeti javaslatától eltért, röviden indokoljam. (Halljuk.) Az 1870: XVI. t.-ez. meghatározta a felsőbb bíróságoknál a birák számát és pedig különösen a budapesti kir. táblánál 90 rendes és 31 pótbiró, a marosvásárhelyi kir. táblánál 20 rendes és 4 pótbiróban. Az 1870. törvényczikkben ki van mondva azon elv, miszerint ezen szervezet ideiglenes természetű, hogy az csak addig tart, mig a végleges bírósági szervezet behozatik. Mikor a munka az ország közgazdasági és forgalmi viszonyainak fejlődése mellett a kir. táblán tetemesen szaporodott, az 1880.LXIV. törvényczikkel a pótbirák száma 37-re emeltetett és egyúttal feljogosíttatott az igazságügyminister, hogy a mennyiben ezen új létszám sem lenne elégséges a felszaporodott hátralékok feldolgozására, az első folyamodása törvényszékektől rendelhessen be bírákat s azoknak bizonyos szállás és fizetési pótlékokat adhasson s a kiket 1881. végéig alkalmazni jogosítva legyen. Az 1881. év lejártával ezen felhatalmazás egy évvel meghoszBzabbittatott ugy, hogy az igazságügyminister ur most azon helyzetbe jött, hogy deczember végével ezen ott segédelőadókul alkalmazott első folya\ modású bírákat kénytelen lenne haza küldeni, akkor azonban a királyi táblán a hátralékok iijból felszaporodnának, mert hogy ne említsek egyebet mennyire szaporodott a munka a kir. táblánál, azt a száraz számok igazolják: mig 1872-ben az ügyek száma 74,900 néhányra rúgott, addig 1881-ben 119 ezer volt az ügydarabok száma; 1882. noI vember 1 jéig már a 132 ezer számot meghaladta és egyúttal constatálják az elnöki kimutatások, hogy jelenleg a hátralékok száma 19 ezer néhány száz darab. Ezen ügyhalmaz tekintetében szükségesnek tartom megemlíteni, hogy] eddig az ügyek számaránya szerint egy biróra 385 ülési darab esett, holott most ä hátralékokat tekintve 500 ülés drb. esik egy biróra. Hogy az igazságügyi bizottság azon helyzetet, a mely most január 1-én beállana az által, ha elvonatnának az első folyamodása bíróságoktól berendelt pótbirák, nem találta elfogadhatónak és azon segíteni iparkodott és pedig azáltal, hogy a t. igazságügyminister urnak azon intézkedéseit, mely szerint az újonnan kinevezendő birák számát 9-ben határozta meg. Azért fogadta el a 9 számot, mert azon meggyőződésben él, hogy az ugyané törvényi avaslattal egyidejűleg beadott a felebbezések korlátozásáról szóló törvényjavaslat elfogadása folytán, mely szerint a kisebb becsületsértési és könnyű testi sértési ügyek, mint másodforumhoz az első folyamodása törvényszékekhez utasíttatni szándékoltatnak az iffazságüffvi bizottság által, hogy mondom, ezen intézkedés folytán a kir. táblánál a hátralékok száma apadni fog és hogy a végrehajtásról szóló törvény, valamint a csődtörvénynek a későbbi időben nyilvánuló jó hatása jótékonyan foghatni a hátralékok apasztására, mert ha ezt nem vette volna figyelembe az igazságügyi bizottság, akkor a proponált 9 számot kénytelen lett volna legalább megduplázni. Lényegesen eltér az igazságügyi bizottság javaslata az eredeti ministeri javaslattól abban, hogy mig <az igazságügyminister a 9 birói számot pótbirákkal akarja betölteni, az igazságügyi bizottságazt véli, hogy a 9 állás közül 6 rendes és 3 pótbiróval töltessék be. (Helyeslés.) Azt hallottam ez ellen több oldalról ellenvetni, hogy hol van a logica az igazságügyi bizottság ezen eljárásában, mert csak az volna logicus, hogy vagy mind a 9 tag lenne rendes, vagy mind a 9 lenne pótbiró. En nem látok ebben semmi inconsequentiát, itt a kérdés, a mely aJogica szoros szabályai alá veendő csupán az, hogy szükséges-e a szaporítás vagy nem. Ezen elvi kérdésre nézve az igazságügyi bizottság egyetért a t. igazságügyminister úrral. Már abban, hogy hat rendes és három pótbiró állást akar szervezni, nem lát inconsequentiát, mert hiszen az 1870-iki törvény is 90 rendes és 30 pótbirói állást creált. Az igazságügyi bizottság tehát azon né-