Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-125

125. országos ülés október 11. 1S82. 29 hallgatásával magamagát is a btínrészesség gya­núja alá veti. (Élénk derültség és helyeslés a szélső baloldalon) és alkalmat nyújt önmaga ellen felidézni a büntető törvénykönyv 230. §-át, mely rendeli... (Halljuk ! a szélső baloldalon.) Nagyon komoly dolog ez t. ház, és valóban megérdemli a figyelmet. (Hall­juk! a szélső baloldalon.) A 230. §. azt rendeli, hogy „ a ki olyan tények vagy bizonyítékok tudomásával bir, melyektől ártatlanul vizsgálat alá vont egyénnek felmentése, vagy ártatlanul elitéltnek kiszabadulása függ és azokat akár az illetővel, vagy hozzátartozóival, akár az illető hatósággal nem tudatja — ámbár azt magának, hozzátartozóinak, vagy más ártatlan személynek veszélyeztetése nélkül megtehette volna: — vétséget követ el és három évig terjedhető fog­házzal büntetendő." Az állami főügyész ur inkább fölidézte ön­magára a törvénynek alkalmazhatóságát, semhogy megnevezte volna a bűnösöket. Azonkívül, hogy ily állítással a főügyész ur önmagát dönti veszélybe, még azon gyanúra is jogos alapot szolgáltat, hogy a tisza-eszlári bűnperben czélha vett hamis tanú­zásra talán épen ezen 5 —6 ur ellen volna szükség. Végül t. ház, szintén mint tényt el nem mu­laszthatom fölemlíteni, hogy a főügyész ur ugyan­csak a tisza-eszlári bíróhoz azon kérdést intézte •— szóról szóra fogom idézni — (olvassa): „Ha az eszláriak elhiszik, hogy Solymosy Esztert a zsidók ölték meg, hogyan van az, hogy Tisza-Eszláron minden zsidót agyon nem ütöttek?" Ez, kérem, izgatásnak is beillik. (Élénk derültség és helyeslés a szélsőbalon. Halljuk! a szélső baloldalon.) En tehát t. ház, azon tiszteletnél fogva, mely­lyel Magyarország állami főügyésze iránt visel­tetem, nem akarom ezt az ő szájából izgatásnak tekinteni, hanem egyszerű kíváncsiságnak, a mire én a feleletet bátor leszek neki megadni. Tehát Tisza-Eszláron azért nem ütik agyon a zsidókat, mert ott bevárják egész nyugodtan, hogy az állami főügyész ur és a zsidók hogyan ütik agyon a törvényt. (Ugy van! Ugy van! a szélső haloldalon.) Már magának a főügyész urnak mind­ezen nyilatkozataiból kitetsző magatartása nézetem szerint elég gyúanyagot szolgáltat arra, hogy a pozsonyi zavargáshoz hasonló dolgok ismétlődjenek. S itt engedelmet kérek, hogy Mocsáry Lajost, kép­viselő urnak tegnapi interpellátiójában előhozott egy kifejezésére némi rövid reflexiót tegyek. Ugyanis azt állította, hogy sem a mozgalmat, sem a zavargásokat szükségeseknek és czélszerűeknek nem tartja. Én valóban szerfelett csudálkozom azon, hogy a t. képviselő ur, ki oly sok év óta küzd Magyarország önállósága és függetlensége érde­kében, nem látja szükségesnek azon corruptió ellen a mozgalmat, mely corruptió épen a mi pártunk közjogi küzdelmét meddővé teszi. Szalay Imre (közbeszól): Hiszen ő sem szereti a zsidókat! (Hosszantartó élénk derültség.) Onody Géza : Hegedűs Sándor t. képviselő urnak mai napon előterjesztett interpelláti ójából egy fényes aranyigazságot tanultam meg, t. i. hogy a tudomány szabadon mozog és mozogni fog minden­nek daczára is ; hogy a tudomány szabadon mozog és mozogni fog, én valóban igen érdekesnek tar­tanám, hogy ha Magyarország főügyésze, Kozma Sándor ur, az igazságügyminister urnak felvilá­gosítást nyújtana, hogy ő magas állásában az igaz­ságszeretetnek miféle nyomós aranyérvei követ­keztében érzi magát indíttatva efféle nyilatkoza­tokkal az állami főhatalom és a polgári társadalom benne helyezett bizalmának továbbra is megfelelni'? A főügyész urnak meggondolatlan és tapintatlanul kiejtett nyilatkozatai nemcsak törvénytiszteletlen­séget tanúsítanak, hanem, mint kifejtettem, egy­úttal a megsértett jog védelme helyett, épen a meg­sértett jog védelmével ellentétes visszaélésekre alkalmul szolgáltak és visszhangra találtak az ügyé­szi teendők vezetésével megbízott királyi ügyésznél. Az illető ügyész ur, nem mint azt a közvádlói fel­adatnak megfelelő kötelességérzet magával hozta volna, a sértett jogrend védelmére kelt, hanem hi­vatásával visszaélve, a bíróságot compromittálta a büntető törvényekbe ütköző úton és módon hamis bizonyítékok beszerzésére tett kísérlettel. Mindezeknél fogva, tekintettel arra, hogy a jogsértések az igazságszolgáltatás terén valóságos garázdálkodást képeznek; tekintettel .. . Elnök: Kérem a képviselő urat, e kifejezést a parlamentben nem szokták használni. (Mozgás balfelől, helyeslés jobbfelől.) Onody Géza: Tekintettel, hogy a hivatalos hatalom czége alatt elkövetett visszaélés nemcsak a polgárok jogérzetét sérti, hanem az épen felszínen levő zsidókérdésben a polgárokat könnyen a sér­tegetések terére ingerelheti; és végül tekintettel, hogy ily visszaélések megengedése egyértelmű volna abirói függetlenség terrorizálásával és ez által a művelt világ elé nemcsak igazságszolgáltatásunk megbízhatósága disereditáltatnék, hanem az alkot­mányban proklamált személy- és jogbiztonság nagy elve is illusóriussá válnék, mindezeknél fogva a kö­vetkező interpellatiót vagyok bátor előterjeszteni: „Interpellátió a t. igazságügyminister úrhoz. Van-e tudomása az igazságügyminister urnak a „Függetlenség" czímű lap több számában is szel­lőztetett azon körülményről, hogy a tisza-eszlári bűnperben az illetékes nyíregyházi királyi ügyész­ség mellőzésével, az ügyészi teendők vezetésére kiküldött Havas Imre pestvidéki törvényszéki kir. ügyész alárendelt közeget a vizsgálóbíró ellen hamis tanúság tevésére erőtetett? Ha van tudomása, tett-e intézkedéseket arra nézve, hogy a közvádlói tiszttel ily módon vissza­élő ügyész addig is, míg az igazságszolgáltatás

Next

/
Thumbnails
Contents