Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-143

35<g 143. országos ülés deezember 1. 1882. része nem ilyen nemzetközi természetű, ezek a különböző országokban vannak localizálva s igy történik, hogy mig némely országokban zavarok, stagnatió a fejlődésben, sőt visszaesés létezik: addig a nemzetközi kihatások daczára és mellett is más országokban ^ fejlődést, alapításokat és előhaladást találunk. Én, ha a t. képviselő ur nem generálisába vala azon bajokat, melyek a nemzetközi piaczon, különösen némely országban léteznek és ha azok létezését nem generáli sálja vala általános nemzetközi apálylyá : e felfogását érteném és abban osztoztam volna. Azonban azt hiszem, hogy igen általánosította a fogalmat és e tekintetben helyzetünkre hivatkozom, mert az tagadhatatlan, hogy a menynyiben a pénzpiacz helyzetünkre, állami és magán hitelünkre, üzleteinkre indirect befolyással bir, az érezhető; de másfelől igaz az is, hogy a mi a forgalom fejlődését, terjedését s annak kihatását összes állami jövedelmeinkre s tovább megyek, a mi az iparvállalatokat s azok fejlődéséi illeti: ezek az idén és a múlt évben nem állottak annyira kedvezőtlen hatás alatt. Sőt ellenkezőleg épen a forgalomnak a?:on óriási emelkedésére vagyok bátor hivatkozni, mely az idén három hó alatt forgalmunk mérlegét 49 milliónyi activával emelte, a milyen volt a múlt egész évben. Hivatkozom a gyárak és az iparvállalatok emelkedésére, a takarékpénztári betétek szaporodására. Tehát ne méltóztassék generálisain! az okoskodást, hanem a tényezőket egymástól elkülöníteni s a szerint kifejtve előadni. Akkor egy véleményen leszünk. Azt hiszem,a külföldi pénzpiacz jelen zavara hatással van reánk is, a conversió csökkenésére s ennek jelei pénzügyi viszonyainkban is mutatkoznak; s azt hiszem nemzetközi alapítás az országban az idén létre nem jő — noha a nemzetközi alapítások nem is mindig előnyösek — de az bátran állítható, hogy közgazdasági viszonyainkban az idén javulás áHott be. Ezt egyébiránt felfogás dolga megítélni. Ha tehát ezen helyzetben a minister nemcsak a jelen helyzetet, hanem a jövőt is figyelmére méltatja és tán nagyobb bajok szempontjából sürgeti az államháztartás rendezését és azt mondja óvatosságból, adjatok újabb eszközöket azon forrásokból, a melyek fejlődésben vannak és a melyeket az állam méltányosan igénybe vehet, azt hiszem, nem járt el helytelenül. Azonban legyen ugy, a mint a t képviselő ur mondja, hogy a láthatáron fekete pontokat lát, nem tartja-e ezen esetben a kormány kötelességének, hogy felhasználja a tényezőket és a rendezésre megtegye a szükséges intézkedéseket? Hiszen sokkal precariusabb viszonyok és nehezebb köiülmények közt fogott hozzá Olaszország pénzügyei és valutája rendezéséhez. Ha akkor a képviselőházban elfogadást nyert I volna azon nézet, hogy fekete pontok vannak a láthatáron, ne tegyünk semmit a rendezés szempontjából, akkor most Olaszország nem volna azon a ponton, nem csak a pénzügyi rendezkedése, de valutája szempontjából sem. Igaz, ha ! bekövetkeznek a nehéz viszonyok, nem tagadom, ! sok tervre és intézkedésre tartós hatással lesznek. I azoknak bizonyos eredménye csökkenni fog, de ezen aggodalom által megakadályoztatni magunk abban, hogy a szükséges rendszabályokat megtegyük, azt hiszem, nem lehet. És végül t. ház, méltóztassék megengedni, hogy még egy magasabb szempontra emelkedjem, ezen szempont, a melyet Somssich Pál t. képviselőtársam kifejtett: hogy ha az, a mintáz a köznapi politikán felül emelkedve, követelte a Jefegyverkezést: épen ugy közgazdasági és pénzügyi viszonyainkon magát felülemelve: rajzolta a társadalmi viszonyt. És minthogy internationalis szempontra emelkedett, igen természetes, hogy abból kevés concrét következtetést lehet vonni hazánkra. E szempontban is, mint a múltkoriban, rendkívül hangsúlyozta a népnek túlterhelíetését Kifejtette azt, mit Szilágyi Dezső t. képviselő ur kellő óvatossággal egyszerűen csak fekete pontoknak mondott. Ő már eoncreíen azt mondotta, hogy az idő bekövetkezhetik, midőn a hitelezők megtagadják országunknak a segélyt. Én, t. ház, ily sötéten rajzolni nem tudok. Bár mennyire kötelességemnek tartom az objecíivitást, kivált ezen helyen és ilyen esetekben. Azt hiszem, hogyha ilyen eshetőségeket rajzolunk, nem használunk sem a jelennek, sem a jövőnek. A mi pedig azon térinket illeti, melynek elviselhetetlenségét a t. képviselő ur hangsúlyozta, ismerem azokat, ismerem azon terhek nagyságát és ha lelkiismeretlen könnyelmű szavakat kiejteni nem akarok, nem mondhatom, hogy azok nem ragyon súlyosak. De egyszersmind bátor vagyok kifejezni azon meggyőződésemet, hogy az elviselhetetlenséget igen könnyen, igen általánosan használta a t. képviselő ur. Méltóztassék megtekinteni a közokmányokat, a történelmet, nem hiszem, hogy lehessen mutatni országgyűlési aetákat, lehessen mutatni ellenzéiu országgyűlési vagy más politikai beszédet, melyben bármely korszakban a nép teherviselési képessége és anrak fokozatos emelése el lett volna ismeive. Ha méltóztatik a Corpus jurisbä tekinteni, annak lapjain a misera píebs contribuensről annyi keserv és panasz van s ha a 40-es években még az elfogulatlan és igazságos Deák Ferencz is csak romlást és pusztulást lát, épen ugy, mint gr., Lónyay ki az alkotmányos korszak előtt kiadott egy könyvében már elviselhetleneknék