Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-140

140. országos ülés november 27. 1882. 297 nak tartottam és mindenesetre elképzelhetetlen, hogy az igazságügyminister ur ezt a tényt nem csak megerősíti, hanem ugy is adja elő, mintha sanetionálná. Nagyon sajnálom, az igazságügyminister urnak, mint egykori tanáromnak, a büntető jog híres tanárának, kinek előadásait egész áhítattal hallgattam, ezen előadására igazán megjegyzést sem tudok tenni. En legalább nem beszélhetek a magyar igazságszolgáltatás hiteléről oly felséges nyugalommal, mint az igazságügyminister ur. Harmadik kérdésemre azt felelte az igazságügyminister ur, hogy utasítást küldött a nyíregyházi kir. törvényszéknek, hogy tiltsa meg a vizsgálati titkoknak közlését és Bary vizsgálóbíró ki is jelentette, hogy ő a titkokat nem tette közé. Ezzel szemben egyszerűen azt kérdezhetném az igazságügyminister úrtól: hogyan történhetett az, hogy a dadái hullaszemlének jegyzőkönyve hamarabb j elent meg a hírlapokban, névszerint a ,, Függetlenség'•'-ben, mintsem védőknek, vagy az ügyészségnek tudomására jutott volna. Verhovay Gyula (közbeszól): Én felelek arra, nem az igazságügyminister! Mezei Ernő: Meglehet, az igazságügyminister ur talál reá magyarázatot. Ha épen azt teszi feladatává, hogy a vizsgálóbírónak minden eljárását, minden tényét kimentse, találhat rá magyarázatot, de nem hiszem, hogy a t. igazságügyminister urnak épen ez volna a feladata. A negyedik kérdés az, vájjon elrendelték-e a „Függetlenség" ellen a sajtópert. A t. igazságügyminister urnak ezen kérdésre adott válaszát kielégítőnek tartom. Teljesen méltánylom az okot, hogy a t. igazságügyminister ur épen nem akarta elsiettetni a dolgot és kivált nem akarta a vizsgálat menetét újabb intermezzókkal megzavarni. Marad az ötödik kérdés, a legfontosabb, az, hogy nem látja-e helyesnek az igazságügyminister ur más bíróságot delegálni ? Az igazságügyminister ur egész határozottsággal azt felelte, hogy nem. Értem ezen határozottságot. Megvallom tisztelt ház, csak kérdést tettem, mert százszor is meggondolom, mielőtt egy magyar bíróság ellenében valami gyanút kifejezzek. De mint mondám, igyekeztem magamnak épen lehetőleg teljes informátiókat szerezni. Szereztem informátiót olyan egyénektől is, a kiket hivatalos kötelességérzet sugall és garantiát nyújtanak arra nézve, hogy az ügyet épen kötelességszerííleg fogják megbírálni. Ha t. ház, csak arról volna szó, hogy az eszlári vádlottak fölmentessenek, bátran meg lehetne nyugodni a nyíregyházi törvényszék eljárásában. Ugy hiszem, hogy fel fogják menteni őket. Ha nem is mentik fel, ha bűntettet követtek el, csak megérdemlett büntetésüket fogják megkapni. De nem arról van szó; arról van szó, hogy a közvélemény teljes megnyugvást nyerjen. A mennyiben én tájékozást szereztem, azon megKÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. VII. KÖTET. győződésem van, ugy áll előttem az egész tényállás, hogy ha nem a nyíregyházi bíróság elé kerül az ügy, íia nem a nyíregyházi bíróság fogja vezetni az eljárást: akkor nem csak a vádlottak fognak felmentetni, mert ez még nem eredmény, hanem ki fog derülni a valóságos tényállás. Ez a fődolog és ez szükséges a közvélemény megnyugtatására. Vagy t. ház, miért óhajtjuk a végtárgyalást, miért egyeznek meg az illetékes tényezők mind abban, hogy végtárgyalás tartassék? (Mozgás) Epeu mert a közvélemény megnyugtatását akarjuk. De a közvéleményt megnyugtatni akarni és még sem folyamodni ahhoz az eszközhöz, mely a közvéleményt radikálisan megnyugtatja, az csak a fogalmak felfordulása. Végtárgyalást rendelni, de nem gondoskodni arról, hogy a végtárgyalásnak kellő eredménye is legyen, az egyszerűen komédia volna. (Mozgás.) Hogy hogy áll az ügy, azt nem akarom részletezni. Annyi bizonyos, hogy az első vádra nézve, a gyilkosság vádjára nézve, egyetlen egy tana létezik, egy gyermek, a ki a csendbiztos felügyelete alatt tette vallomását, inig a másik tényre, a dadái hullacsempészetre nézve maga a törvényszék rendeli el, hogy a hulla ismét kiásassák. Hát 'mit vár a t. igazságügyminister ur? Elfogultságot nem tart lehetőnek a bíróság részéről; czéíszerünek sem tartja, hogy egy más bíróság kiküldessék. De hát nem elég-e az, a mit maga az igazságügyminister ur mondott, hogy a törvényszék elnöke a közgyanú miatt arra való vizsgálóbírót sem küldhetett ki. Nem volt az első pillanattól fogva bizonyos, hogy a törvényszék helyzete folytonosan nehezebbé fog válni és nem kellett volna az igazságügy minist érnek az első pillanattól fogva vigyázni? (Zajos felkiáltások : Elég! Eláll!) T. ház! Rendkívül elhibázottnak tartanám egész felszólalásomat, habárkire is azt a benyomást tenné, hogy az elfogultságból, vagy csak a legkisebb hitfelekezeti érdekből történik. Én csak egyszerűen aggodalmaimnak akarok kifejezést adni és ki akarom fejezni, hogy nem értem a kormány eljárását. Az igazságügyminister elvévé tette azt, hogy nem avatkozik a bíróságok hatáskörébe. (Élénk helyeslés.) Bevallom t. ház, hogy nagy on szórakozott vagyok. Arra készültem, hogy hivatkozni fogok Deák Ferencznek 1839-ben és 1840-ben mondott beszédeire, melyek a birói függetlenségre vonatkoznak. Elestem ép e nagy auctoritástól, a kit védelmemre felhozhattam volna, hanem az igazságügyministernek ily magyarázatát a be nem avatkozásról el nem fogadhatom. Azt mondja az igazságügyminister ur, hogy ne csak a szenvedélyek behatásától, hanem minden más befolyástól is meg legyen óva a nyíregyházi bíróság. Én ezt soha sem vettem észrQ.(Ettenmondás.) 38