Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-138

2(34 13s- országos ülés nem, a szavazásra bocsátani! (Nagy zaj: Felkiáltás a szélső halról: A holnapi ülésben ! Mozgás jobbfelöl.) Elnöki Engedelmet kérek, de a képviselő ur oly térre viszi a dolgot, a hová azt vinni nem lehet. (Halljuk! Halljuk!) Itt Magyarország képviselőházában vagyunk (Élénk helyeslés jobbfelől) és én elnöki jogomnál fogva a házszabályok alapján, melyek szerint az elnök a ház akarata szerint megnyitja és eloszlatja a gyűlést és kitűzi a napirendet, a ház akarata szerint ki fogom tűzni a gyűlést. (Halljuk! Halljuk!) Én bocsánatot kérek a t. képviselő úrtól, a betűkön lovagolni akkor, midőn a nemzet legszentebb joga alapján, annak megbízásából tanácskozunk, nem czélszerü. (Nagy zaj. Mozgás a szélső balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl). Almássy Sándor (közbeszól): A túlsó oldalnak tessék beszélni. (Nagy zaj. Mozgás.) Elnök: Tessék a képviselő uraknak figyelembe venni, hogy minden országban van valamely kormányforma, a melynek a hatalmat gyakorolni kell. Miután pedig Magyarországon a parlamentáris kormányforma van, ebben a többség gyakorolja a hatalmat. (Zaj a szélsőbalon,) Épen elv, hogy itt a többség gyakorolj hatalmat, garantiája az ország szabadságának, a parlamentáris tanácskozások méltóságának. Az elnök a nemzet képviselete többségének véleményéhez kénytelen alkalmazkodni, ha csak tévedni nem akar. (Élénk helyeslés jobbfelől.) E szerint arra kérem a t. házat, méltóztassék engem, a kit ide az elnöki székbe méltóztatott megválasztani, azon helyzetbe juttatni, hogy itt a nemzet méltóságához illően járjak el. (Helyeslés jobbfelől.) Méltóztassék nekem módot és alkalmat nyújtani arra, hogy úgy tegyek, a mint azt a nemzet többsége és a nemzet érdeke kívánja. (Felkiáltások a szélsőbalon: A házszabályok szerint!) Igenis, a házszabályok értelmében kérem, a mely házszabály nekem rendeli, hogy én a többség, illetőleg a ház akarata szerint nyissam és oszlassam el az ülést. Most az eloszlatásnál vagyunk. Méltóztassék megmondani, mi a ház óhajtása; én mint elnök, a szerint fogok eljárni. (Élénk helyeslés jobbfelöL Zaj és ellenmondás a szélső baloldalon.) Hoitsy Páll Személyes kérdésben csak néhány szót kívánok szólani. Daczára annak a tiszteletnek, a melylyel én az elnök urnak, mint elnöknek szavát fogadom, bátor vagyok azon kérdést intézni hozzá, hogy mit mondtam én, a mi akár a magyar parlamentnek méltóságát, akár pedig meglévő törvényeinket sértette volna? Kérdezem azt, hogy nem-e arra fektettem-e súlyt, hogy a házszabályok értelmében szavazásra kértem bocsáttatni a kérdést? Én semmi mást nem mondtam, mint azt, hogy szavazzunk e felett. És midőn engem erre az elnök az ő hatalmánál ogva rendre utasított, én ezt nem fogadom el. ovember 25. 1882. (Helyeslés a szélső baloldalon. Nagy mozgás a jobboldalon.) Elnök: A képviselő úr most nem úgy mondta el a dolgot, a mint legalább én értettem. Hoitsy Pál: Ezt mondtam. Hivatkozom mindenkire! Elnök: A képviselő ur először azt kívánta, hogy azon kérdés felett, hogy vájjon napirendre tűzessék-e a kérvények tárgyalásának folytatása és mikép nyittassák meg a hétfői ülés, szavazás történjék. Később azt kívánta, hogy azon kérdés felett, hogy holnap mi történjék, megint szavazás tűzessék ki. (ügy van! a jobboldalon.) Ez egy oly eljárás, mely ad absurdum kívánja vinni a parlament tanácskozását, ez a betűnek uralma a szellem rovására és ezt én, mint elnök, nem vagyok képes elfogadni. Ha a képviselő ur egyebet nem kívánt volna, hát miért szólalt fel? (Nagy zaj.) Almássy Sándor: Az elnök ur félreértette, innen kiabáltak közbe, de nem Hoitsy mondta (Hosszantartó zaj.) Elnök: Én nem neveztem meg senkit, szavam annak szólt, a ki kiáltotta, mert ad absurdum nem lehet vinni a tanácskozásokat. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Azt hallottam most, hogy a többség határoz. De a házszabályok szerint. Igaz, de méltóztassék megengedni: mi az eredete a mostani discussiónak ? Az, hogy óhajtottuk a házszabályok szigorú megtartásával jövő szombatra áttenni a kérvények tárgyalását; mondom, a házszabályok szigorú megtartásával, mert példa arra, hogy ez történt — bocsásson meg a t. képviselő ur — volt. Hogy fejlődött azután tovább ezen discussio? A túloldalon ki lett fejezve azon kívánság, hogy hétfőn folytattassék a kérvények tárgyalása, innen: hogy a költségvetés tárgyalását ne halaszszuk el. Ezután a végből, hogy elég tétessék annak is, hogy a kérvény tárgyalása befejeztessék és annak is, hogy a költségvetés tárgyalása el ne halasztassék, jött az a közvetítő indítvány, hogy ezen ügy tárgyaltassék a holnap délelőtt 11 órakor tartandó ülésben. Megvallom, midőn két oldalról, megengedem, mindkét oldalról jogosult czél elérhetésére, ily indítvány tétetett, azon nézetben voltam, hogy azon indítvány minden oldalról el fog fogadtatni s azt hittem, hogy ez által az egymás iránti méltányosságnak elég tétetik. (Zaj a szélsőbalon.) Az igaz, hogy névszerinti szavazást mindig lehet kívánni és a szavazást el is halasztani, de ily napirendi kérdés fölött igazán aligha volt valaha névszerinti szavazás. (Közbeszólások a baloldalról: Volt! Volt! Épen önök kérték!) Igaz volt egyszer. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Nem tudom t. ház, hogy akkor, midőn egy oly proposittót kérek elfogadtatni, mely csakugyan