Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-138
248 138, országos fll's november 25. 18S2. ják, méltóztassanak felállani. (MegtörUráli.) A többség a törvényjavaslatot végszövegezésében elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a méltóságos főrendekhez fog átküldetni. Következik „a császári királyi szabadalmazott osztrák államvaspályatársulat 1882. évi június hó 8-án kötött szerződés és az ennek 4-ik czikke értelmében kibocsátandó engedélyokmány beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat harmadszori megszavazása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot), Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvény javaslatot végszövegezésében megszavazni,igen, vagy nem? (Megszavazzuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat megszavaztatott és igy alkotmányos tárgyalás végett szokott módon a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik a 19. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István jegyző (olvassa az 1—5 számú kérvényeket, a melyekre a kérvényt bizottságnak véleménye észrevétel nélkül élfogaätatik).\ • Gr, Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa a 6-—7. ss. a. kérvényeket, melyre vonatkozólag a kérvényt bizottságnak véleménye észrevétel nélkül elfogadtatik). Baross Gábor jegyző (olvassa): Heves megye közönsége a m. kir. belügyministert, az ország keresztény vallású lakosait, az izraeliták ellen gyűlöletre, sőt tényleges támadásra izgató nyomtatványok lefoglalása iránt f. évi Julius t-én 2355. eln. sz. a. kibocsátott körrendelete miatt felelősségre vonatni, s a hasonló eljárást jövőre meggátló intézkedések megtételét kéri. Csanády Sándor: T. ház! Kérem a kérvénynek felolvasását. Elnök: T. ház! A kivonatra vonatkozólag különben is észrevétel tétetett, azt hiszem, legezélszerübb lesz a kérvényt felolvastatni és miután különvélemény is van, egyidejűleg az is fel fog olvastatni. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa). „Mélyentisztelt képviselőház! A magyar kir. belügyminister folyó évi Julius 1-én 2355. eln. sz. alatt kelt s az ország törvényhatóságaihoz intézett körrendeletével, az ország keresztény vallású lakosait a zsidóság ellen gyűlöletre, sőt tettleges támadásra izgató nyomtatványoknak s ezek közt a „Tisza-eszlári vértanú-leány s az óhitű zsidók" czímű röpiratnak terjesztését és elárusitását a rendőri közegek által megakadályoztatni, az eladásra szánt példányokat lefoglaltatni s azokat a törvényes megtorlás czéljából teendő további intézkedés végett felterjeszteni rendelé. Mi nem kívánjuk jelenleg vizsgálat alá venni, hogy a ministeri rendeletben megnevezett nyomtatványok törvénybe ütköznek-e ? s azok előleges lefoglalására törvényes ok forog-e fenn? mert mindkét kérdésre igennel felelve is csak azon következtetésre, csak azon meggyőződésre jutunk, melynek törvényhatósági állásunkból kifolyó kötelességünknek tartjuk kifejezést adni, hogy t. i. a törvénybe ütköző nyomtatványok lefoglalásának — jobban mondva, vagyis törvényesebben kifejezve, zár alá vételének nem az a törvényes módja és formája van, mely a ministeri rendeletben előszabva és meghagyva van. Nem szükséges ezt a mélyen tisztelt képviselőház előtt bővebben fejtegetnünk, elég csak az előleges vizsgálatot eltörlő s a sajtó szabadságát megalapító 1848. évi XVIII. t.-czikk 22. §-ára hivatkoznunk, mely ekképen szól: „A bünvizsgáló bíró a vád feladása után a nyomtatványokat vagy meíszvényeket, ha szükségesnek itéli, tüstént zár alá veheti, mely eljárásról rendes jegyzőkönyvet készít. Ha a vád alól a bepanaszlott feloldatik, a lezárottakat a vizsgáló bíró köteles 200 írt büntetés terhe alatt azonnal kiadni." Kitűnik innen, hogy a törvénybe ütköző s izgató voltuknál fogva veszedelmes nyomtatványok lefoglalása, illetőleg zár alá vétele törvényesen csak birói végzéssel s nem kormányrendelettel, nem közigazgatási intézkedés folytán eszközölhető. Kétségtelen tehát, hogy a belügyniinisteri körrendelet, mely ez ügyben közigazgatási utón intézkedik s a vizsgáló biró által még zár alá vétetni nem rendelt nyomtatványok lefoglalását rendeli el, sérelmet ejt a törvényen, törvényeink egyik legfontosabbikán, a sajtószabadságnak, a szabadságok szabadságának s a szabadságok egyik legfőbb biztosítékának törvényén, melyet minden nemzet egész erejével siet oltalmazni minden illetéktelen beavatkozástól, mert a ma elnézett — bármily okból történő s bármely csekély mérvű túllépése a törvényes korlátoknak holnap már praecedenst alkothat nagyobbra — s ily módon a törvény a gyakorlatban értelmét és hatályát veszthetné; Hivatalos tisztelettel kérjük tehát a mélyen tisztelt képviselőházat, hogy e törvénysértésért a m. kir. belügyministert felelősségre vonni s az iránt, hogy hasonló törvénysértések ezentúl el ne követtessenek, törvényhozói hatalmával kellőleg intézkedni méltóztassék. Kelt Egerben, 1882. július hó 24-én tartott rendes évnegyedes bizottsági közgyűlésünkből. Heves megye közönsége nevében: Majzik Victor s. k. alispán." Berzeviczy Albert előadó: A bizottság
