Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-124
13 124. országos ülé» október 10. 1882. és ezután adja meg a rendkívüli eszközöknek használását. Ezt tartom én komoly kormányzati eljárásnak. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Azt is méltóztatott mondani a t. minister ur, hogy hát az nagyon hosszas procedúra; mig ugyanis a megyegyülés összejön, azután határozatot hoz, megteszi a maga felterjesztését, a minister meg azután tanácskozik fölötte és azután leküldi a rendeletet stb. Már bocsánatot kérek, midőn valamely megyében nagyobb mérvű zavargások törnek ki, már abban a megye saját érdekében is — mert hiszen ilyenkor mindenkinek a saját bőréről van szó — talál módot arra, hogy minél előbb megtegye a kellő intézkedéseket és ha szükséges, azt is, hogy rögtönítétő bíróságot kérjen, a melynek egyébiránt elnyomó hatása a zavargásokra — mint már említettem — nincs. Különben is a mai világban a vasutak és telegráfok korában, azt hiszem, a legkisebb akadály sincs arra, hogy a megye gyorsan az e tekintetben szükséges rendszabályok birtokába jusson. Azt is méltóztatott mondani a t. belugyminister ur hogy igenis, volt ok, elegendő ok arra, hogy minden előleges megkérdezés nélkül kiadja a statariális rendeletet; mert hiszen ismeretesek azon zavargások és azoknak minősége, a melyeknek elnyomására a statáriumot elrendelte. Hát én épen arra vagyok bátor hivatkozni, a mi magában Pozsony városában is ismeretes dolog, hogy milyen természetűek általában az ilyen mozgalmak. Ezen mozgalmak alapinditó okát a magam részéről ép ugy fogom föl, mint a t. belügyminister ur és e mozgalmakat, valamint általában az ezekből származó zavargásokat én is a leghatározottabban elkárhoztatom, már csak azért is, mert azokat alapjukban teljesen czéltalanoknak, olyanoknak tartom, melyeknek komoly politikai czéljuk nincs; mert ezen mozgalmaknak valódi gyakorlati eredménye nézetem szerint nem is lehet. Az ily agitatio nem egyébre való, mint arra, hogy azután ily zavargások jöjjenek létre ; egyéb gyakorlati eredménye nézetem szerint nem lehet. Azonban arra vonatkozólag, hogy statáriumra volt e szükség, azt hiszem, egyátalában nem volt indokolva a t. minister urnak feltevése; mert hiszen mindjárt kezdetben kitűnt magában Pozsony városában is ezen mozgalomnak természete, t. i. hogy ez nem volt egyéb, mint egyszerű kihágás, utczai csőcseléknek zavargása. Nagyobbszertí zavargások, vagy épen életveszélyeztetésről, életbiztonság megtámadásáról szó nem volt Pozsony városában, annál kevésbé volt szó a megye területén; mert hiszen teljesen hitelt érdemlő egyének mondják, a kik ismerik az ottani körülményeket, tudják az ottani események lefolyását, hogy a mit a hírlapi sürgönyök nagyítókig hoztak a Pozsony városában és vidékén előfordult zavargásokról, annak háromnegyed része teljes valótlanság, a többi pedig a legnagyobb mértékben nagyítás. Tehát e tekintetben is teljesen igazolva van, a mit mondtam, t. i., hogy mikor a megye megkérdezése és kérelme nélkül rendeli el a kormány a statáriumot, igen könnyen jöhet abba a helyzetbe, hogy alaptalan hirek következtében teszi ezen nagyfontosságú lépést és hogy ez által az általános jogbiztonságot, a polgárok életének biztonságát is veszélyezteti. Végre azt méltóztatott mondani a t. belügyminister ur, hogy míg ő azon a helyen fog ülni, jövőre is ugy fog eljárni, mint eddigelé eljárt. Nagyon sajnálom ezen nyilatkozatát, mert ha ezt nem méltóztatott volna kijelenteni, én legalább a magam részéről hajlandó lettem volna — ne méltóztassék a szót rósz néven venni — enyhítő körülménynek venni, azt a mit a pozsonyi főispán beszédéből megértettem, a ki jóakaratulag törekedett magyarázni a dolgot, midőn egyebek közt azt is mondotta, hogy tévedésen alapul a rendelet expediálása és hozzátette, hogy a kormánynak átalában nincs szándéka a megyének önkormán yzaxat csorbítani; és elmondotta, hogy miután a kormányt arra figyelmeztette, hogy nincs szükség a rögtönítélő bíróság felállítására, a minister nem insistált arra, hogy a rendelet kihirdettessék és effectuáltassék. Ismétlem, óhajtottam volna tekintetbe venni ezen enyhítő körülményt, de miután a belügyminister ur mai nyilatkozatában, fájdalom, javíthatlanságot látok, (Élénk derültség jobbról) nyilatkozatával nem lehetek megelégedve és kérem a t. házat, méltóztassék az interpellátiót és a minister urnak arra adott válaszát napirendre kitűzni. (Helyeslés a bal-és szélső baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni ? A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a választ tudomásul veszi. A mai ülésnek egyéb tárgya nincs. Kérem a t. képviselő urakat méltóztassanak most ülés után az osztályokban megjelenni és az osztályok megalakítását megejteni. A holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére nézve bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a mint már említem, megválasztassék a közigazgatási bizottság 21 tagja, a közgazdasági bizottság 21 tagja, továbbá az alapok és alapítványok jogi természetének megállapítása ügyében kiküldött bizottság 15 tagja; végül a mai ülésben megejtett választások eredménye fog kihirdettetni. (Helyeslés.) Midőn az ülést ezennel berekeszteném, egyszersmind arra kérem a t. ház tagjait, hogy holnap ülés után a bizottságokban megjelenni _éa alakulni méltóztassanak. (Az ülés végződik 11 óra 50 perczkor.)
