Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-122

122. országos ülés október 5. 1883, 122. ORSZÁGOS TJLES. 1882. évi október 5-én. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai". Elnöki megnyitó. Az országgyűlés új ülésszakát megnyitó királyi leirat felolvasása. A jegyzőkönyv erre vonatkozó pontjának hitelesítése. Elnöki jelentés az elhalt képviselőkről és beérkezett fölterjesztésekről; a napirend megállapítása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza, Kálmán, Pauler Tivadar, gr. Szapáry Gyula, B. Kemény Gábor, Trefort Ágoston, Bedekovics Kálmán, b. Orczy Béla. , .,: \(Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Méltóztassék a képviselő uraknak hely őket elfoglalni. Üdvözlöm a ház t. tagjait és az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Péchy Jenőjegyző nr fogja vezetni, a szólni kívánókat Tibád Antal és Duka Ferencz jegyzők szólítandják fel. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a kegyelmes királyi leirat, melylyel az országgyűlés áj ülésszakának megnyitása a mai napra tűzetett ki. Tibád Antal jegyző (olvassa a leiratot). Elnök: Az imént felolvasott kegyelmes királyi leirat hódolatteljesen kihirdettetvén, annak értelmében a második ülésszakot megnyitottnak nyilvánítom. Kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontja azonnal hitelesíttessék, hogy a kegyelmes királyi leirat hasonló kihirdetés ezéljából a mélt. főrendiházzal közöltethessék. (Halljuk!) Péchy Jenő jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek nyilvánítom. T. ház! A t. háznak határozata és a törvény érteiméhen nekem kötelességem a ház tanácskozásait ezen második ülésszakban is vezetni. Kérem ennélfogva a ház t. tagjait, méltóztassanak engem azon érdemen felüli támogatásban, melyben a múlt ülésszak alatt méltóztattak részesíteni, jövőben is részesíteni, hogy a tanácskozásokat a ház óhajtása és akarata szerint vezethessem. (Élénk éljenzés.) Most kötelességem azon irományokat bemutatni, melyek a szünetek alatt hozzám érkeztek. Fájdalom, mindjárt az első nagyon szomorú. Midőn azt vettem, fölötte niegdobbentőleg hatott rám és azt hiszem, a t. ház tagjaira is fájdalmas benyomást fog tenni annak megemlítése. Ugyanis egy igen tisztelt tagtársunk, a ki 12 évnél hosszabb ideig folytonosan tagja volt a háznak, Szende Béla hunyt el, a ki csaknem 10 évig egyszersmind a honvédelmi ministeri tárczának is vezetője volt. Mindnyájan, kik e háznak huzamosabb idő óta tagjai vagyunk, azt hiszem, kedvesen emlékezünk meg róla mindenkor; de van még egy maradandó emlék, melyet ő a honvédségnek úgyszólván megteremtése által kiérdemelt. Igaz, hogy nem ő kezdette meg a honvédség megalkotását, de csaknem 10 évig ő vezette a honvédelmi ministeriumot, azon időtől, mikor a honvédség még csak keletkezőben volt s azt hiszem, abban, hogy a magyar honvédség ma elismeréssel találkozik ngy bent a hazában, mint a külföldön, neki igen nagy és maradandó^ érdeme van. (Igaz! JJgy van!) O mintegy kapocs volt a régi honvédség és a jelenlegi között. O megmutatta,hogy valamint az ő személyiségében a királyhoz való tántoríthatatlan hű ragaszkodás, a haza iránti lángoló szeretettel 1*