Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-111

90 először: demeurer, habiter, fairé sa demeure" „lakni, lakását felütni". De ezen jelentőségében ez ige mindig az „avoir" segédigével hajtogat­tatok. Ha pedig a „demeurer" ige „étre" segéd­igével hajlittatik: akkor a franczia akadémia szótár* szerint azt jelenti, hogy „tarder, emplo­yer plus ou moins de temps á quelque ehose — sarréter, se tenir, rester en quelque endroit" — tehát nem azt: „valaminek urává maradui", hanem bizonyos megkötött időig valahol tartóz­kodni. Már pedig a „demeurer-maítre" kifeje­zésnél az igét „demeurer" — és ezt a t. minister­eliiök úr is meg fogja engedni — csakis „étre" segédigével lehet hajtogatni. (Derültség a szélső­balon. Mozgás a jobboldalon.) Végre is nagyon komikus lenne, ha a fran­czia akadémia szótárának nagyhírű szerkesztői nem tudták volna megkulöraböztetm azt az álta­lános fogalmat, melyet a philologia a világ min­den nyelvében: az ideiglenes ott tartózkodást és a huzamos tartózkodást különféle nevekkel ne­vezi meg. Voltak egyes franczia nagy nyelvtudósok, mint Voltaire, Littré, Rénao, a kik a franczia akadémia szótárát némely értelmezésében meg­változtatták, hanem hogy ilyen megváltoztatásra mi magyarok legyünk hivatva és épen a minister­elnök ur, azt sem rólunk nem hiszem, őt pedig^erre egyenesen incompetensnek tartom. Es miután ezen szótári kérdésben — elte­kintve azon merénylettől, mely a boszniai törvényjavaslattal a magyar közjog ellen szán­dékoltatik — egy újabb attentatum történt a fran­czia akadémia szótára ellen, én mind a két atten­tatumot visszautasítom s pártolom Eötvös Károly és esetleg Szilágyi Dezső t. képviselőtársam határozati javaslatait. (Helyeslés a szélső' bal­oldalon.) Csanády Sándor : T. ház ! Nem volt szándékom ez alkalommal a ház tagjainak türel­mét bár csak néhány perezre is igénybe venni annyival kevésbé, mert a Boszniára és Hercze­govinára vonatkozó törvényjavaslatok tárgya­lásakor elmondottam nézetemet a bosnyák ügyekre vonatkozólag. Mai nap sem szólaltam volna fel, ha a bizottsági előadó, Láng Lajos ur valótlanságokban, hogy ne mondjam füllentések­ben. ... (Elénk derültség a szélső balon. Rendre! jobbfelöl) Elnök: A képviselő ur méltóztassék a maga gondolatait előadni, szabadságában áll; de mégis az egymás iránti kölcsönös tiszteletnél fogva méltóztassék ily kifejezésektől tartózkodni. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) Csanády Sándor: Ha valótlant mond az előadói helyről, ezt csak nem szabad elhallgat­nom, ezt nem kívánhatja tőlem maga az elnök ur sem. május 25. 1882. Elnök: Én nem ezt kívánom, hanem csak a képviselő ur kifejezéseire tettem észrevételt. (Relyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: Mondom, mai napon sem vettem volna igénybe a ház tagjaínak türel­mét, ha bizottsági előadó, Láng Lajos ur valótlanságokkal megterhelt előadói nyilatkoza­tában, mint szintén Hegedűs Sándor és leginkább Kőrössy Sándor képviselő urak (Élénk derültség a szélső balon. Halljuk! Halijuk!) az 1867-ki és 1878-ki, a nemzetet megsemmisítő közös ügyes kiegyezést (Felkiáltások jobbfelöl: Átkos! Átkos ! Derültség) és Tisza'. Kálmán (Élénk derültség. Éljenzés a jobboldalon) ministerelnök ur nemzet­ellenes működését oly dicsfényben nem terjesz­tették polna a képviselő úr, a nemzet színe elé, hogy e méltatlan és meg nem érdemlett dicsőítés a könnyen hívőket tévútra vezethetné. Nem szó­laltam volna fel, ha Láng Lajos bizottsági elő­adó ur bennünket az 1848-as és függetlenségi pártok tagjait fel nem hivott volna arra, hogy mi támogassuk Tisza Kálmán (Éljenzés a jobb­oldalon) ministerelnök urnak nemzetpusztító, vérszopó.. .. (Zajos derültség a jobboldalon.) Most tessék éljenezni! (Derültség a szélső balfelöl) nemzet gyilkos politikát. (Derültség jobbfelöl) Felszólalásom czélja tehát nem más, mint a haza polgárai előtt feltárni azon vérző sebeket, me­lyeket a közös ügyek ütöttek a nemzeten. (Hall­juk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Felszólalásom czélja nem más, mint íeálarezozni Tisza Kálmán (Éljenzés jobbfelöl) nemzetellenes politikáját, bemutatni őt a maga valódiságában a nemzet színe előtt. (Egy hang a szélső balon : Ez illetlen­ség volna! Nagy derültség.) Hiszen én csak elveit értem (Derültség) és az ő tetteit, eljárását s nemzetellenes működéseit a nemzet ítélő, bíráló széke elébe állítani. Czélom igenis bebizonyítani, hogy a 48-as és függetlenségi pártok tagjai senkit nem jogosítottak arra, hogy e pártok törekvéseit valaki gyanúsíthassa, nem adtak okot arra, hogy annyira képes legyen ralaki meg­feledkezni magáról, hogy e pártok tagjait, Tisza Kálmán ur politikájának támogatására felhívja. Be akarom bizonyítani, hogy mi erre okot nem adtunk s nem követtük sohasem a volt bal­közép párt, sem Tisza Kálmán ministerelnök urnak a politikai hitehagyottság terén nyomdo­kait, kiről fájdalom, az utódok a nemzet törté­nelmében körülbelül e szavakat fogják olvashatni: Grörgei Világosnál, Tisza Kálmán a képviselő­házban árulta el Magyarországot. (Nagy derültség.) Mindenekelőtt azonban csodálkozásomat kell ki­fejeznem a felett, hogy Tisza Kálmán minister­elnök ur mai napig sem kérte fel a képviselőházat arra, hogy Németh Albert t. képviselőtársam mentelmi jogát függessze fel azért, hogy vizs­gálat jöhessen közbe azon súlyos vádak iránt, III. országos ule;

Next

/
Thumbnails
Contents